Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Eltérő álláspontok, heves viták

Rendkívüli közgyűléssel heves vitával kezdődött az őszi politikai szezon Sopronban.

Aki esetleg abban a hitben ringatta magát, hogy a nyári szünet megváltoztatta képviselőinket, tévedett. Ott folytatták, ahol abbahagyták. A testület heves vita után úgy döntött: kinyilvánítja szándékát az Állami Szanatórium átvételére, a feladatokkal együtt.

Semmi rendkívüli nem volt abban, ahogy a képviselők „egymásnak estek" az első napirendi pont, vagyis az Állami Szanatórium átvétele ügyében. Az ugyanis előre sejthető volt, hogy az ellenzék nem ért vele egyet, a szocialista-szabaddemokrata frakció viszont támogatja. Már a kérdések során érezhető volt, nem mindennapi vita kerekedik. Úgy is lett. A Polgári Szövetség tagjai egymás után tették fel kérdéseiket, amelyek lényege az volt, tisztában van-e a városvezetés azzal, hogy milyen terhet és kötelezettséget vállal, amikor átveszi a szanatórium vagyonát az intézmény működtetésével együtt. Walter Dezső polgármester válaszaiban kifejtette, 7 milliárd forintos vagyonnal gyarapodik a város és szó sincs arról, hogy esetleg később eladnák. A vagyongyarapodást az ellenzék felszólalói sem kifogásolták, azonban határozottan ellenezték, hogy olyan feladatot vegyen át a város, amely az állam kötelezettsége, különösen úgy, hogy ez jelentős terheket ró a városra. Mert az kiderült, a szanatórium – amely szervezetileg a kórházhoz tartozna – nullszaldós, de  jelentős felújításara, korszerűsítésre szorul. A kérdéssorozatra, hogy miből lehet ezt megvalósítani, elhangzott, hogy pályázatokból. Ezt azonban kétségekkel fogadta az ellenzék, mondván, ahhoz is önkormányzati önrész kell, de a város jelenlegi helyzetében ezt szinte lehetetlen  előteremteni, hiszen milliárdokról van szó.

Az ülésen jelen volt dr. Szatmári György a szanatórium főigazgatója, aki elmondta, mindössze két hete(!) értesült a tervekről. Az intézmény valóban nullszaldós, hatékonyan működnek, de profitot nem tudnak termelni, annak ellenére, hogy az 520 ágyra csak 358 dolgozó jut. A soproni és városkörnyéki betegek eddig is minden további nélkül bejuthattak az intézménye, tehát az igazán nem érv az átvétel mellett, hogy erősítsék a regionalitást. Mint elhangzott, 17 éve próbálkoznak külföldi beteg kezelésével, rehabilitálásával, de törekvésük csupán választékbővítés a kínálati piacon. Ahhoz, hogy áttörés legyen elengedhetetlenül szükséges a fejlesztés, de tervüket, amely öt évre 5 milliárd forinttal számolt, elutasították. A főigazgató ismertette az intézmény Felügyelő Tanácsának állásfoglalást, miszerint félő, hogy a tulajdonváltás az országos ellátás beszűkülését vetíti előre. Erről sem a minisztérium, sem pedig a soproni önkormányzat nem tájékoztatta a lakosságot, ezért szeptember 19-én Budapesten sajtótájékoztatót tartanak. 

A vita során további érvek és ellenérvek hangzottak el. A szocialista képviselők kifejtették, a későbbiek során nem elképzelhetetlen a magántőke bevonása az összevont soproni egészségügyi intézményekbe. Ezt a az ellenzék úgy értelmezte, hogy megkezdődik ebben az ágazatban is a privatizáció. Hegyi Ferenc (MSZP) bátor és a város jövője érdekében előre látó, vállalható döntésnek nevezte a szanatórium tervezett átvételét (ehhez csatlakoztak társai is), dr. Molnár Ágnes (Polgári Összefogás) viszont kijelentette, ez nem más, mint az egészségügy funkcionális privatizációja, kiárusítása, annak ellenére, hogy a december 5-i népszavazáson a soproniak elutasítottak mindenfajta magánosítást az egészségügyben.

Hruby József alpolgármester arra világított rá, hogy a képviselők elfogadták a város turisztikai koncepcióját és abban szerepel a gyógyászati turizmus fejlesztése. Erre jó lehetőséget kínál a szanatórium átvétele.

A szavazás tükrözte a vitában kialakult álláspontot. A szocialista és szabaddemokrata képviselők igennel, az ellenzék pedig nemmel voksolt.
A rendkívüli ülés ezután még három napirendi pontot – a Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás és Sopron együttműködése, a Petőfi-iskola pedagógiai programja és a következő tanév feladatváltozásai – tárgyalt, vita nélkül.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A madárinfluenza valós veszély

Svéd és holland kutatók szerint a vonuló madarak, ezen belül is a vadkacsák lehetnek a madárinfluenza legfőbb terjesztői. A Fertő tó hazánk egyik legnagyobb madárgyülekező helye, ahol számos vonuló populáció keresztezheti egymás útját. – Ennek ellenére nagyon kicsi a valószínűsége, hogy itt megjelenjenek a délkeleti irányból szórványosan érkező egyedek. Tovább olvasom