Kisalföld logö

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 1°C Még több cikk.

Elmúlt a rendszerváltáskori eufória

Soproni kistérség - Jelentősen megváltozott a vidéki élet a rendszerváltás óta eltelt húsz évben. Két évtizede rohamléptekkel kezdte meg a falu a felzárkózást, azonban az akkori eufória mára elmúlt.

Húsz éve volt a rendszerváltás. Körképünkben – amelyben az 1990 óta a településük élén lévő polgármestereket kérdeztünk meg – arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt két évtizedben mennyire változott meg a vidéki élet.

Fülöp Géza, Fertőd polgármestere két és fél évtizede vesz részt a város irányításában. 1985-től 1990-ig az akkori tanácsnak volt képviselője, majd 1990-ben háromnegyed éven át megbízott tanácselnök volt. Azóta megszakítás nélkül polgármester. Ha valakinek, akkor neki igazán nagy rálátása van az önkormányzati rendszerre.

– A rendszerváltáskor úgy éreztük, saját magunk irányíthatjuk az életünket, hiszen helyben könnyebb dönteni a helyi ügyekről, látjuk a problémákat, s ezeket hogyan kell megoldani – fogalmazott Fülöp Géza. – Aztán világossá vált, nagyban függünk az államtól. A közművagyon jelentős része elkerült az önkormányzatoktól, amelyeket nem kaptunk vissza, és nem, vagy minimális ellentételezés járt. Jelentős, százmillió forintos összegekről van szó. A gazdálkodást nézve egyre kevesebb állami normatívával rendelkezünk. A kilencvenes évek elején a régi törvények már nem, az új szabályozás pedig még nem volt érvényben. Sokszor magunk sem tudtuk, hogy mi szabályos döntés. Azt érezzük, hogy mára az élet túlszabályozott lett, s itt is csökken a mozgásterünk. Feladatokat, elvárásokat kapunk, többletforrást viszont nem.

Fülöp Géza hozzátette, a helyi közéletben a 2000-es évektől kezdve mind nagyobb erővel jelenik meg az országos politika.

Véleménye szerint ez káros, hiszen a falvakra, a kisvárosokra korábban nem volt jellemző a megosztottság. Pont ellenkezőleg. Az összefogásban rejlett az erő.

Horváth Attila, Fertőhomok polgármestere szerint az első két ciklusban töretlen és egyenes vonalú volt a fejlődés. Most pedig akár félévente változnak az önkormányzatokról szóló elképzelések. Így viszont nem lehet előre tervezni. Igaz, az, hogy hivatalokat vonnak össze, nem jelentheti azt, hogy megszűnnének az önkormányzatok. Lehet társulni, de ettől függetlenül a döntéseket helyben hozzák meg.
– A legfőbb baj az, hogy eltelt húsz év, és még mindig a tanulóidőszakban tartunk – fogalmazott a faluvezető. – Pedig akkoriban azt hittük, hamar belejövünk az önkormányzatiságba. Ezért nem szabadott volna minden olyat elvetni, amely a múltban jól működött. És csodálkozunk, hogy nincs következetes építkezés? Eljutottunk oda, a településen lakókra kivetett adókból él az önkormányzat. Miközben látjuk, hogy ők milyen körülmények között élnek. Úgy érzem, a várossal szemben egy nagy előnyünk még mind a mai napig megvan: faluhelyen még mindig jobban odafigyelnek az emberek a másikra.

A kilencvenes évek elején hatalmas fejlődés indult meg a falvakban. Kiépült a vezetékes ivóvíz-, a földgázhálózat, valamint a telefon. Palkovits János szerint húsz évvel ezelőtt kiszámíthatóbbak voltak az állami pénzek.

– Mára jelentősen átalakult az önkormányzatok költségvetése – mondja Fertőrákos első embere. – Hiába fogadjuk el az éves költségvetést, a fejlesztésre, beruházásra szánt pénzek nem biztos, hogy megérkeznek. A támogatást utólag kapjuk meg, feltéve, ha mindent rendben találnak. Úgy véljük, a pályázati rendszernél hatékonyabban működött, amikor a személyi jövedelemadó a mostaninál nagyobb mértéke maradt nálunk.

Olvasóink írták

  • 3. Reális 2009. március 27. 10:39
    „Jó,hogy 20 év után rájöttök!94-ben múlt el az eufória,amikor az istenadta,buta nép megszavazta horngyulát!”
  • 2. Csabazs 2009. március 25. 17:03
    „Nálam már sok-sok éve elmúlt,vagy talán nem is volt?:-((( Mármint gengszterváltás...”
  • 1. Nagy_Imre_Vancouver 2009. március 24. 21:31
    „Az onkormanyzatoknak a jelenleginel sokkal tobb hatalmat kellene adni. A helyi adobevetelek nagyobb hanyadat kene helybentartani. Ezekbol a forrasokbol a falu vezetoseget osztonozni kene (allami forrasok hozzaadasaval) hogy minnel tobb penz menjen munkahelyteremtesre. Nem az unios palyazatokra kellene varni. Azert a penzert a nemet munkasnak kemenyen meg kellett dolgozni. Itt hozzateszem ami profitot viszont kivisznek a multik az orszagbol abbol nem a nemet munkas fog meggazdagodni. Ahogy latom a palyazatiras mar szakma Magyarorszagon ehelyett munkahelyeket kellene teremteni es adoztatni. A problemakat eloszor helyi szinten kene kezelni es nem az illetekes fovarosi elvtarsakra varni. Az emberek onerzetet is pozitivan befolyasolna ha latnak hogy az adobol beszedett penzeket ertelmes fejlesztesekre forditjak. Erosebb onkormanyzatokkal talan a ciganykerdest is jobban lehetne kezelni. Gyenge eladosodott onkormanyzatokkal nem lehet eros orszagot teremteni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Svédek a pikniken

Sopron - Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete Sopronba és a Páneurópai Piknik… Tovább olvasom