Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Elmarasztalták az önkormányzatot

Sopron - Szinte még el sem kezdődött az új esztendő, máris pert vesztett a soproni önkormányzat – adta hírül pénteki sajtótájékoztatóján Biczi László MSZP-s képviselő.
A szocialista városatya elmondta, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet miatt került bajba az önkormányzat. A jogvédők ugyanis közérdekű adatot kértek a megyei jogú városoktól, de Sopronból sem az első júliusi, sem a megismételt szeptemberi levelükre nem kaptak választ.

– A szociális szolgáltatások magyarországi helyzetéről készít felmérést a TASZ, ezért közérdekű adatigényléssel fordultak Sopron polgármesteréhez. Az adatszolgáltatási kötelezettségének a város azonban nem tett eleget, így a társaság a bírósághoz fordult. Egyedül Sopron nem teljesítette időben válaszadási kötelezettségét. Azt gondolom, ezt elkészíteni nem lett volna nagy feladat, tehát valójában nemtörődömségről van szó. Nem a pár tízezer forintos perköltség – aminek megfizetésére kötelezték az önkormányzatot – indokolja a megszólalásunkat. A baj sokkal inkább az, hogy a jelenlegi vezetés hanyagul kezeli az ügyeket, és nem megfelelő a vezetési stílusa sem. Egy önkormányzat nem engedhet meg ilyen hibákat – nyilatkozta Biczi László.

A képviselő hozzátette, az elmarasztaló ítéletet a város képviselőinek távollétében hirdették ki január 7-én, hiszen sem az első, sem a második
tárgyaláson nem jelent meg senki Sopronból.


Válaszoltak, csak nem időben

– A hivatal a jogvédő szervezet kérdéseire érdemben válaszolt, de való igaz, hogy a határidőből kicsúszott. A polgármesteri hivatalt vezető jegyző a hasonló esetek elkerülése érdekében felhívta a dolgozók figyelmét az ügyintézés menetére – reagált a tájékoztatón elhangzottakra Kuslics Balázs, a soproni városháza sajtószóvivője.

Olvasóink írták

99 hozzászólás
  • 99. voice.of.freedom 2009. január 15. 22:11
    „Ala Carte 2009. 01. 15-i adás!!!

    Érdemes megnézni az Interneten!!!”
  • 98. citizen.voice 2009. január 15. 20:21
    „T. Senki Magyar választópolgár!

    Úgy érzem, hogy AZ elmúlt napokban nyilvánosságra került adatokkal kapcsolatban, egy-két kérdés tisztázásra szorul. Az sejlik, hogy 17 évvel a rendszerváltás után, még mindig nem vagy tisztában a demokrácia játékszabályaival!

    Igen, 299 Ft-ért ebédelek, és 18 millió a benzinpénzem.

    És?

    Egyrészt mi közöd van hozzá, másrészt meg ez nekem (legálisan) jár.
    Hallom a rikácsolásod a társadalmi igazságosságról, meg az elosztásról, meg a sok bugyuta, idealista blablád, hogy nekem miért igen, neked meg miért nem.
    Azé´ komám, mert Te egy kis senki vagy, én meg AZ elit.
    Azé´ komám, mert én hozom a törvényeket! Magamnak. És ha rosszul jérsz, - mert én úgy gondolom, hogy rosszul kell járnod- akkor így jártál. Majd négy év múlva szavazol, anyádra.
    Mit cincogsz? Visszahívás? Te kis senki! Hát azt a elszabott alkotmányt is én írtam, gondolod, hogy megtettem neked azt a szívességet, hogy beleírtam, hogy visszahívhass?
    Négy év, te senki! Négy év. Ez a rendszer a négyéves diktatúrák sorozata. Buktam már meg AZ elmúlt tizenöt évben, egyszer is? Tessék? Láttál Te már időközi választást, ebben az országban? Nem figyelsz, kis senki!
    Tényleg, kire szavaztál tavasszal? A komcsikra, vagy a Fideszre? Tudod miért kérdezem?
    Mert még azt sem vetted észre, hogy ez is abszolút mindegy. Én komám, ha megyek szavazni, beviszem a fülkébe a kutyám, rászaratom a szavazólapra és azt adom be. Mert mindegy, hogy ki mellé húzod az ikszet, érvényes-e a szavazatod vagy sem. Mindenképpen rám szavazol.
    Mert egyedül belőlem választhatsz.
    Én egy vagyok.
    Az elit.
    A MAGYAR E L I T!
    Szociáldemokrata, liberális, szocialista, meg konzervatív.
    Ezt a kutymuruttyot is meg lehet veled etetni? Öcsém, hogy Te mennyire ostoba vagy! Szerinted a büfében van jobbos és balos szendvics? Ugyanazt a kenyeret zabáljuk, ugyanazt a tehenet fejjük, csak a székházra teszünk ki más-más logót, hogy tudjad, éppen melyikünk szónokol, napirend előtt.
    A világ nem vízszintesen van felosztva, jobb és baloldalra, hanem függőlegesen, fentre és lentre.
    Ja, a fent én vagyok, a lent meg
    Te, Te kis paraszt.
    ,,A törvény szerződés, gazdagok és szegények között." - azt hitted vicc,

    MI?
    Még pofáztol, hogy tönkretettük az országot?
    És gondolod, hogy nem teszek rá vastagon?
    Engem addig érdekel a te nyomorult hazád működőképessége, amíg az képes kitermelni a benzinpénzem, meg az illetményem.
    Az meg egyelőre nincs veszélyben.
    Zsé van, főnök és kontroll, adózás nincs.
    Ergo, mehetsz a sóhivatalba!
    Tudom, neked ez most nagyon nem tetszik.
    Há´ nyazsgem!
    Vagy tudod mit?
    Menj Le tüntetni!
    Az érdekel minket, gondolod?
    Menj Le és rázd a nyálad a Kossuth téren, de ha nem tud elaludni tőled a gyerek, ígérem, szétveretem és szétlövetem a fejed a rendőrökkel. - Mellesleg, utálom ezeket a gerinctelen csókákat, de mindenütt kellenek hülyék, akik elvégzik a piszkos munkát.

    Visszatérve a benzinpénzemre, utálom ha a zsembe turkálnak.
    Igen, öt milliárdot szórtunk el, majd´ négyszázan.
    A vizitdíj meg 10 millió emberen hoz vagy másfél milliárdot.
    Igen komám, spórolni kell!
    Gondoltad, hogy majd én kuporgatok?
    Ne kezdj el rinyálni, hogy a nyomorult nejeddel, és a két koszos kölyköddel éltek 120 nettóból!
    Unalmas.
    Közölöm veled, hogy nagyívben teszek rá.
    A két koszos gyereked is csak annyira érdekel, hogy ne dögöljön éhen.
    Hogy legyen majd, akivel tíz év múlva is magamra tudok szavaztatni.
    Egyébként meg mit ugatsz?
    Nem tetszik a proliélet?
    Neked is áll a zászló, lehetsz Te is politikus!
    Ha nem, akkor meg kuss! Te választottad, szavad nem lehet.

    Négyszázan. Igen, ennyien vagyok. Emlékszel még, hogy ezt a kampányt is (mint mindegyiket) úgy kezdtük, hogy most aztán kisebb parlament lesz? Lett? Na látod! Hogy a saját munkahelyemen csináljak létszámleépítést? Kekeke...
    Miért, szerinted MI a faszt kezdenék a Laci fiammal, ha nem tudnám betolni képviselőnek? Legyen prolimunkásköcsög, mint Te? Viccelsz, ugye?

    Szóval, Kedves Senki Magyar Választópolgár!

    Sajnálom, hogy ilyen módon kellett tudomásodra hoznom, amire magadtól is rájöhettél volna.
    Mivel nem csak birka, hanem barom is vagy, erre a megoldásra miattad kényszerültem.
    Nem akartalak megbántani, és az önérzeted sem akartam szétzúzni, de minekután Te akkora senki vagy, hogy képtelen voltál a tények segítségével a valóságos helyzeted meghatározni liberális demokráciánkban, így ez a levél nem más, mint a Te nyelvedre lefordított helyzetelemzés.
    Most, hogy tudod már, hogy hová sorold magad, szeretnélek megkérni, hogy a fentiek figyelembevételével a pofádat evésre használd, és most húzzál vissza dolgozni, TE SENKI!

    A politikai elit”
  • 97. citizen.voice 2009. január 15. 20:20
    „NDL YOU MOTHERFUCKER BASTARD!!!
    MODERÁTOR YOU MOTHERFUCKER BASTARD!!
    Gyökértetűk, lótetűk rágják a nézők és az olvasók lelkét.
    Az egyes csatornára kapcsolok.
    Csupa olyan figurát látok, akik eddig az RTL és a Veres 2-es képernyőjén rágták a lombot, azaz szidták a kormányt, a rendszert.
    - Te - mondom a feleségemnek, ezek mit keresnek itt?
    - Hát...átjöttek visszahódítani az MTV közönségét.
    - Ezek? - nézek ijedten az ijesztőkre. Láttam köztük elálló fülű majomembert, aztán borotválatlan állú muzsikot, nagyorrú protkóst, tépetthajú libát, gerinctelen vodkabajnokot, Moszkvában tanult spiclit, de volt ártatlan ostoba is szép számmal.
    Azonnal L e n d v a i Ildikó jut róluk az eszembe, aki az MSZP Budapesti Lap című (ez ám csak a tekintélyes sajtó, emberek!) kiadványában ezt írta, idézem:
    ,,...A közszolgálati televízió és rádió ma kizárólag kormánypárti irányítás alatt áll..."
    Ez egyszer igazat tetszett hazudni, kedves Ildikó, tényleg, most, hogy mondja, igazat kell adnom magának, mára már SZDSZ-MSZP irányítás alatt áll a teljes sajtó és a rádió. Ennél vörösebb és kék-fehérebb-sárgább hírközlés sehol nincsen.
    Most van csak aztán együtt a régi-jó szocialista brigád, Ildikó! Önök most állami teherautókra parancsolva, szó- és hazugság gumibotokkal felfegyverezve küldenek szerte a hazában agitálni a szellemi padláslesöprés mellett. S ezek az úgynevezett ,,magyar" újságírók jópénzért máris felpattannak arra a járgányra, amit a júdáspénzből önök gavallérosan nekik juttattak.
    Itt tombol már a tanácsköztársasági vörös terror!
    Olyannyira, hogy a zöld szín (az ECHO kivételével) már nyomokban sem látható a magyar képernyőkön. Kék és vörös a majom mögötti háttér. Kék és vörös, közben egy kis sárga. De az meghatározó sárga. Ma sárgával irányítanak.
    Uraim: önök azt hazudták a népnek, hogy függetlenek. De önök lábszagúak már.
    Önök keljfeljancsik, uraim! Meg besúgó Gyárfások, féllábú Mészárosok, horkantó Verebesek, dögszagú Avarok, merész Merukuk, vizenyős tekintetű Wiesingerek, mesterdalnok Mesterek.
    Önök, uraim keményre koszolódott kék-fehér és vörös kapcarongyok ma már az SZDSZ-MSZP ragyás csizmájában.
    Álljon itt F i a l a Jánosnak egyik MSZP-s újságban olvasható méltatása, így hangzik:
    ,,...Fiala János a kisember pártján álló, baloldali elkötelezettségű keljfeljancsi..."
    Tehát önök kisemberek a baloldali függetlenségükkel együtt. Viszont nagyembert játszanak. Mi pedig, amikor véletlenül önökre kapcsoljuk a televízió gombját, nos, akkor nem kell nekünk hashajtó...megy magától is...sőt...megy maguktól.
    Hiába, a csúszómászók sohasem botlanak meg!

    PONT EZ A HELYZET A KISALFÖLDNÉL IS, EZ JELLEMZŐ A KISALFÖLDRE IS!!

    YOU MOTHERFUCKER BASTARDS!!!”
  • 96. citizen.voice 2009. január 15. 20:20
    „A MAGYAR SAJTÓ - S ÉLEN A KISLFÖLD!!
    Talán túl rég volt már az 1848-as forradalom, s a vívmányokra, az elvekre nem emlékeznek sokan.
    "Kivánjuk a´ sajtó szabadságát, censura eltörlését".
    Akkor ezért küzdöttek az ország "ifjai", aminek most már az újságíróknak természetesnek kellene lenni.
    Manapság azonban él a cenzúra, nem mindenki élhet a szólás szabadságával és gyakorlatilag nem azt ír le, amit akar.
    Ma az újsáírók olyan kapuőrök, mediátorok, akik az információt megszűrik, értelmezik, megválogatják.
    Sajnos.
    Pedig objektívnek kell maradniunk.
    Mert így a valóság elé olyan görbe tükröt állítanak, hogy az emberek, az olvasók olyan világot ismernek meg ami nem is létezik.
    Márpedig így nemes egyszerűséggel szemen köpik nem csupán a hivatásukat, a munkájuat, hanem az olvasókat, az embereket is.”
  • 95. citizen.voice 2009. január 15. 20:19
    „Ostrom alatt a lett parlament Szófiában és Rigában

    Összecsapások Bulgáriában és Lettországban+ Képek

    Szófiában több mint ötven embert őrizetbe vettek, amikor tüntetők csaptak össze. A parlament épületénél mintegy kétezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a korrupció és a kormány ellen. A gyűlés kezdete után néhány százan hógolyókkal, utcakövekkel és petárdákkal támadtak a rendőrökre, és megrongáltak több üzletet és autókat is.

    A megmozduláson a tájékoztatás szerint nacionalisták, valamint nyugdíjasok, földművesek, futball-szurkolók, diákok, sőt családanyák is részt vettek. Az összecsapásokban tizenhét tüntető és hat rendőr megsebesült, három embernél robbanószerkezeteket találtak Szófiában.

    Megpróbált behatolni a lett parlament épületébe és összetűzött a rohamrendőrökkel kedd este Rigában a kormány gazdaságpolitikáját bíráló tüntetők egy csoportja. Az ellenzék előre hozott választásokat követel a látványosan megtorpanó gazdasági fejlődés miatt.
    Megpróbált behatolni a lett parlament épületébe és összetűzött a rohamrendőrökkel kedd este Rigában a kormány gazdaságpolitikáját bíráló tüntetők egy csoportja - jelentették hírügynökségek.
    A randalírozók, akiknek a számát a beszámolók néhány tucat és kétszáz közé teszik, megpróbáltak bejutni a parlamentbe, és üvegekkel dobálták meg az épületet. Az útjukat álló rohamrendőröket tojással hajigálták meg. A rendőrség könnygáz és gumibotok bevetésével próbálta meg szétkergetni a zavargókat.
    Előzőleg egy tízezer főnyi tömeg szintén a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását követelte a pénzügyi nehézségekkel küzdő országban. A tüntetést ellenzéki pártok és szakszervezetek kezdeményezték.
    CSA A MAGYAR ILYEN BALFASZ, BIRKA???”
  • 94. citizen.voice 2009. január 15. 20:18
    „Képesek vagyunk felismerni ellenségeinket?

    Végleg alul marad
    ki nem csak küzdeni nem akar,
    de még arra is alkalmatlan,
    hogy
    ellenségeit felismerje.
    Vajon milyen állapotban lehet az a társadalom, amely a rámért csapások forrásait sem képes betájolni?
    Nem látja, talán nem is akarja látni vagy egész egyszerűen fél tudomásul venni, hogy a bizalmát élvezők nem mások, mint virtuális kapaszkodók.
    Olyan hatágú fogantyúk, melyek elhitetik a rajta csüngőkkel, hogy nincs más lehetőségük.
    Sajnos ez a megtévesztett réteg csak egy harci maskarában csörömpölő hordáról gyanítja, hogy köze lehet nyomorúságához. (Azt már csak halkan jegyezném meg, hogy a ma is létező, mindig hű proletariátusnak még idáig sem volt szerencséje eljutni.)
    Egy nagyszámú, jelentős erővel szembeni sikeres hadviselés elengedhetetlen eszköze a megtévesztés és a megosztás kifinomul alkalmazása.
    Ha ennek felismerésére alkalmatlan egy társadalom,
    akkor
    éppen annyi esélye marad a túlélésre
    amennyit
    hazájának jövendő tulajdonosai engedélyeztetnek
    a
    velük szerződött politikusokkal.
    Éppen 18 esztendeje annak, hogy ezzel a módszerrel - szinte zökkenőmentesen - sikerül terelgetni az egyre jobban éhező, egyre fogyatkozó, önmagát vezényszóra eladósító, TV műsorok előtt zsibbadó birkanyájat.
    A parlament egyre arcátlanabb bitorlása és a határozott nemzeti ellenállás elmaradása, mind fölényesebbé gyúrja ezt az elbizakodott, rabló szövetséget.
    Már lassan a látszatra sem adnak a ,,szembeálló" erők.
    Barátkoznak, tárgyalgatnak, kippát cserélgetnek és nyálat húzva, egymáson túltéve alázzák meg magukat és hazánkat munkaadóik 60. szülinapján.
    Kedves választópolgárok
    áruljátok el végre,
    meddig akartok még hányni
    attól a menütől
    amit a ,,rendszerváltás" óta szervíroznak nektek?
    Hogy vagytok képesek négyévente ugyanabban a színváltó, gyomorforgató szennyben turkálni?
    Egyszerűen rémes, és még ki is mondjátok, hogy aszerint választotok melyik förmedvénytől öklendeztek kevésbé.
    - Nem lehet ellene tenni semmit - magyarázzátok a porban ülve - mert ilyen a nagypolitika.
    - Nem nem kedves honfitársaim. Ti vagytok ilyenek!
    A nagypolitika,
    ha
    kegyetlen és pusztító is,
    mindig
    csak addig a határig képes eljutni
    amit
    egy nemzet meghúz a számára.
    Egy NEMZET!
    Íme az évek óta többé-kevésbé szívesen fogyasztott menü receptje:
    A régi garnitúrából és elkötelezett ifjú tanítványaiból hozz létre több, látszólag más-más ízekért felelős csoportot.
    Hitesd el a nyálcsorgatóvá tett társadalommal, hogy ők döntenek, ők választhatnak a kínálatból. (Persze a jó előre megírt kóser étlapból.)
    Teríts elegánsan, legyen az asztalon mindig virág, gyümölcs. A legjobb, ha vörös szegfűvel és naranccsal díszítesz. (Mást már úgysem ismernek fel)
    A megszerzendő bizalom érdekében élesen húzd meg a változás, az új ízek időbeni határát. (Javasolt az 1990-es év)
    Ne feledj kellő önkritikát gyakorolni, bűnbánóan ismerd el múltbéli gasztronómiai tévedéseidet.
    Az új ( valójában régi ) csapat segítségével, készíts kívülről vonzó, új nevekkel ellátott ínycsiklandó, cukormázas falatokat, melyeket tölts meg - a tőled megszokott - tömény, arcátlan hazugságokkal.
    Folyamatosan magasztald vendégeidet, az éhes társadalmat.
    Miközben eteted őt, dicsérd páratlan intelligenciáját, békeszeretetét és türelmét.
    Majd a moslék felzabáltatása után kérj elnézést, hivatkozz a nehéz világgazdasági helyzetre, és másnapra ígérj csodát.
    Ígérj, ígérj, de csak ígérj!
    Közben foszd meg múltjától,
    öntudatától,
    vagyonától,
    erkölcsétől.
    Így nem tud, nem mer majd elhagyni, megelégszik a silány kínálattal, s hiszi, hogy saját jól felfogott érdeke hűen szolgálni téged.
    Ha már nem maradt semmije mit elvehetnél tőle, ne fáraszd magad tovább, dobd ki az éhenkórászt megkaparintott, új tulajdonodból.

    JÓ ÉTVÁGYAT!”
  • 93. citizen.voice 2009. január 15. 20:18
    „KINYIRNAK BENNÜNKET SAJÁT HAZÁNKBAN
    Dominique Strauss-Kahn ugyanabból a bandából való, mint Gyurcsány Ferenc, nyugodtan szólíthatnák egymást elvtársnak.
    Ma válság van, és meg kell keresni, honnan indultak azok a folyamatok, amelyek miatt ide jutottunk.
    Nem az a legnagyobb baj, hogy anyagi romlás szélén áll az ország, hanem az, hogy a baloldal szavazói sem hisznek már abban, hogy érdemes ezért az országért valamit tenni. Amelyik ember nem akar élni, az előbb-utóbb meg is hal.
    A kommunisták 1990-ig nem tudták fegyverrel elérni azt, amit a piacgazdaság és a demokrácia keretei közt majdnem elértek: hogy ,,kinyírjanak bennünket a saját hazánkban".
    De ebben mi is ludasak vagyunk, figyelmeztette hallgatóságát.
    Mért vagyunk mi nyomorúságosabb helyzetben, mint Szlovákia vagy Románia? - Mert ,,ilyen gazember, senkiházi, prostituált értelmisége egyik országnak sincsen. Ők társtettesek abban amit az MSZP bűnöző klikkje elkövet. Nincs olyan bűn, olyan gusztustalan gaztett, amit ezek ne tudnának erénnyé fényesíteni"
    Az IMF elnökének látogatásával a 2009-es költségvetés 13 nappal a hatályba lépése után érvényét vesztette.
    Eközben Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy pokoli évre számít - mintha ő nem lenne felelős a válságért.
    Ha ez megtörténhet, akkor jogosan teszik föl az emberek a kérdést: volt értelme egyáltalán a rendszerváltásnak?
    Kikívánkozik az emberekből, hogy menjen mindenki a fenébe, aki ezt művelte, az egész politikai elit!
    A gyermekeink közül csak az marad ebben az országban, aki nem tud sehová elmenni.

    Dominique Strauss Kahn ugyanabból a bandából való, mint Gyurcsány Ferenc, nyugodtan szólíthatnák egymást elvtársnak.
    Az IMF nem vette figyelembe, hogy nem Gyurcsány Ferencnek, hanem az országnak segítenek. Ennek az az oka, hogy az IMF is ugyanabban abban a politikában érdekelt, amit ez a kormány folytat.
    Akkor kezdődik a baj, ha valaki úgy gondolkodik, mint Biberach: ott a hazám, ahol a haszon. De ha külső erőkben keresünk a bűnbakokat, akkor csak a saját erőnket fecséreljük el.
    A tévészékház előtt azért kellett megveretni a rendőröket, mert éppen tüntetni kezdtek volna a saját kormányuk ellen. A lojalitás kezdett fölfesleni, és ha meg nem alázzák őket, később nehezebb lett volna felhasználni őket arra, amire felhasználták.
    A rendőrök egy része olyan keveset keres, hogy szociális segélyre is jogosult lenne. Mégsem lehet szó nélkül elmenni a 2006 október 23-i rémtett mellett: Ez ,,a rendőrség őszödi beszéde", amely nem maradhat megtorlás nélkül. Amelyik rendőr megbecstelenítette a rendőr egyenruhát, az nem mondhatja, hogy parancsra tettem, mert ezt az érvet a náciktól sem fogadták el. A rendőrség nem taposhatja büntetlenül a nemzeti zászlót. A rendőrségnek az a dolga, hogy megvédje a lakosságot a kisstílű, fatolvaj bűnözőktől, meg a nagystílű bűnözőktől is.”
  • 92. citizen.voice 2009. január 15. 20:17
    „TOVÁBBI MEGSZORÍTÁSOK 2009-BEN AZ IMF HITEL MIATT
    Magyarországon további strukturális reformokra van szükség, hogy a fenntartható növekedést elősegítse a kormány - mondta Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója azt követően, hogy találkozott a magyar miniszterelnökkel kedden Budapesten. "A lehető legjobban haladnak a dolgok, de további lépéseket kell tenni" - mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy milyen további gazdasági lépéseket hoz, s ha ez megfelel az IMF-nek, akkor finanszírozni fogja.
    Az IMF vezérigazgatója szerint, mint minden költségvetés, a magyar is hipotézisekre épül, s ha a feltételek megváltoznak, akkor a kormánynak is változtatnia kell. Dominique Strauss-Kahn szerint általános adócsökkentésnek most nincs tere Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy átcsoportosításra ne lenne lehetőség.
    Változásokra, reformokra és intézkedésekre lesz szükség a következő hónapokban - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt követően, hogy tárgyalt az IMF vezérigazgatójával. A kormányfő arra ösztönözte a parlamentet és a kormányt, hogy ha szigorodnak, nehezednek a gazdasági feltételek, akkor tegye a dolgát, keressen új eszközöket, hogy fenntartsa az ország finanszírozhatóságát, ösztönözze a gazdaságot nagyobb teljesítményre. "A gazdasági válság mélyebb és hosszabb, mint ahogy korábban vártuk" - szögezte le Gyurcsány Ferenc.
    Miért kell "további lépéseket tenni"?

    Mert legalább három ponton tévedtek az illetékesek a jövő évi költségvetés főbb mutatóinak megállapításakor. Ma már több mint valószínű, hogy rosszul állapították meg a nemzetközi gazdasági visszaesés Magyarországot érintő hatásait; túl magasra tervezték a 2009-re várható inflációs célt - erre egy cikkében a Hírszerző is felhívta a figyelmet - és a kelleténél kevesebb tartalékot képeztek a büdzsében.
    Az első két "hiba" eredményeként a költségvetés bevételei alacsonyabbak lehetnek a tervezettnél, ami a büdzsé módosítása nélkül a 2,6 százalékos GDP arányos 2009-re kitűzött hiánycélt veszélyezteti.
    Amennyiben a büdzsé várt bevételei nem folynának be és a kiadások szintjét sem csökkentenék az illetékesek, úgy végül a tervezettnél magasabb lenne a hiány. Jelen helyzetünkben ez a szokásosnál jóval komolyabb problémákat okozna. Miért is?
    Hitelezőink elzárhatják a csapokat
    Jelenleg az állampapírpiac működési zavarai és a kialakult magas hozamok miatt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem bocsát ki - az államháztartási hiányt finanszírozó - állampapírokat. Vevőt sem nagyon találna az ÁKK és igen költséges is lenne a hiányt a piacokról felvett hitelekkel finanszírozni. Egyfelől tehát igen alacsony lenne a kereslet - ahogy ezt az ősz folyamán nem egyszer megtapasztalhattuk -, másfelől a nemzetközi likviditás szűkülése és a befektetők kockázatkerülése miatt a hiány finanszírozása csak magas kamatteher kifizetése mellett működne - de lehet, hogy egyáltalán nem is működne.
    Ezért lejáró adóságainkat jelenleg az ország rendelkezésére bocsátott 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretből finanszírozzuk. A pénzlehívásokra azonban csak akkor van lehetőségünk, ha cserébe vállalásainkat teljesítjük. Ezek egyike a szigorú költségvetési politika, melynek keretében vállaltuk, hogy a tavalyi 3,3 százalék körüli hiányt 2,6 százalékra mérsékeljük.

    Amennyiben azonban a költségvetés bevételi oldala nem teljesül, úgy a hiánycél is elúszik, így pedig veszélybe kerülhet az ország finanszírozása, mivel az IMF megvonhatja a hitelek további folyósítását. Ez az ország fizetésképtelenségéhez és a forint további drasztikus gyengüléséhez vezetne. Elemzők szerint a valutaalap főigazgatójának váratlan látogatása is vállalásaink teljesítésének veszélybe kerülésével hozható összefüggésbe.

    Hogyan került veszélybe deficit-vállalásaink teljesítése?

    Mert a kormány felültervezte az inflációt és túl optimistán vélekedett a gazdaság visszaeséséről; valamint megfelelő költségvetési tartalékképzés helyett - a kilátásba helyezett közszolgálati sztrájkfenyegetések miatt - a közszféra 13. havi bérkiesését erején felül kompenzálta.

    A jelenlegi költségvetés 4,5 százalékos inflációra épül. Minél nagyobb egy adott évben a pénzromlás üteme, annál több az állam bevétele. Amennyiben az infláció a vártnál kisebb, úgy az előre kalkulált bevételek - melyekhez a kiadásokat is igazítják - alacsonyabbak. Az infláció pedig szinte minden prognózis szerint alacsonyabb lesz 4,5 százaléknál - 2-3 százalék között lehet - a csökkenő élelmiszer és üzemanyagárak, valamint a visszaeső beruházások és fogyasztás miatt.

    A növekedés visszaesése is jócskán meghaladhatja a büdzsében tervezett egy százalékot. A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint 2009-ben az EU-ban a GDP közel két százalékos, ezen belül Németországban és részben emiatt Magyarországon ennél kissé nagyobb visszaesése valószínű. A GDP visszaesését lapunknak nyilatkozó elemzők is a vártnál nagyobbra teszik. Ez tovább csökkent a bevételeken, hiszen zsugorodó gazdaságban kevesebb az állam bevétele szinte minden fontosabb adónemből - forgalmi- és társasági adóból, különadóból, jövedéki adóból, stb.

    A felsorolt bevételkiesések mintegy 200 milliárdos többlethiányként jelentkezhetnek a költségvetés egyenlegében. A GKI-Erste tanulmány szerint "minderre a költségvetési tartalék valószínűleg nem nyújt teljes egészében fedezetet".

    Mi lehet a megoldás?

    A tanulmány szerint szükség esetén például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó (átmeneti) emelésével vagy egyes kiadási előirányzatok részleges zárolásával lehet a hiányt csökkenteni.

    Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint elképzelhető, hogy a kormány áfát emel majd. Ezzel emelkednének az állam bevételei - tehát közelednénk a deficitcélhoz -, ugyanakkor elbúcsúzhatnánk az euró bevezetés kritériumaként megjelölt három százalékos vagy az alatti inflációs szinttől.

    A gazdasági kilátások miatt az IMF is aggódik. A szervezet vezérigazgatója, miután kedden tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank elnökével, úgy fogalmazott: néhány napon belül új előrejelzéseket adunk ki, nem lesznek biztatók, és a helyzet egész Kelet-Európában rossz, nem csak Magyarországon.

    A magyar kormányzat is érzékeli a hiánycél bizonytalanságának problémáját.

    Erre utal legalábbis a pénzügyminiszter délutáni nyilatkozata.

    Veres János kedden külföldi újságírók előtt úgy fogalmazott: a kormány kész további költségvetési intézkedéseket hozni, hogy biztosítsa az idei államháztartási célok teljesítését.

    Mint mondta: amennyiben a kormánynak az inflációra, a GDP-re és az adóbevételre vonatkozó várakozása irreálisnak bizonyul, akkor további lépéseket tesznek.

    A kormányfő arra ösztönözte a parlamentet és a kormányt, hogy ha szigorodnak, nehezednek a gazdasági feltételek, akkor tegye a dolgát, keressen új eszközöket, hogy fenntartsa az ország finanszírozhatóságát, ösztönözze a gazdaságot nagyobb teljesítményre.

    "Eddig sikeresen csökkentettük a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság magyarországi hatásait, ebben fontos és jelentős szerepe volt a Nemzetközi Valutaalapnak, amelynek közreműködése világossá tette, hogy Magyarország erős pénzügyi háttérrel rendelkezik és képes magát finanszírozni" - mondta Gyurcsány Ferenc.

    A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány eddig azt tette, amiben a Valutaalappal megállapodott, de "világos, hogy nem vagyunk a folyamat végén, sőt napról napra korábban nem feltételezett, egészen pokolinak tűnő előrejelzések érkeznek az Egyesült Államokból, Európából, Németországból, Spanyolországból".

    A miniszterelnök szavai szerint a kormánynak végig kell gondolnia, hogy a korábbi feltételezések egy gyorsan romló környezetben miként változnak.

    "Abban látom Magyarország jövőjének sikerét, hogy ha nem ijed meg a kihívásoktól, amelyek a válságban keletkeznek; aki elmenekülni akar, az a végén el fog bukni" - mondta Gyurcsány Ferenc.

    TEHÁT -TÉLEN MEGFAGYHATSZ, EGYÉBKÉNT MEG ÉHEN DÖGÖLHETSZ, TE HÜLYE MAGYAR!!!”
  • 91. citizen.voice 2009. január 15. 20:16
    „Sokba kerül nekünk az IMF-hitel

    A 20 milliárd euró összegű hitelkeretet
    - amelyet az IMF, az EU és a Világbank biztosít -
    2010. március végéig hívhatja le a magyar kormány,

    ? a készenléti díj éves szinten 0,25 százalék,
    ? kamata 5-6 százalék,
    ? a visszafizetés futamideje 3-5 év

    - jelentette be szerdán sajtótájékoztatón Simor András, az MNB elnöke.

    25,1 milliárd dolláros hitelt kap Magyarország a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Világbanktól és az Európai Uniótól - jelentette be az IMF.
    Erre reagálva Járai Zsigmond a köztévé reggeli műsorában azt mondta: nagyot fog bukni a kormány, amiért ebbe a hatalmas adósságba kényszerítette az országot.
    Gyurcsány többször hangsúlyozta, hogy a hitelekért nem kérnek tőlünk semmit cserébe, a ma kiadott uniós közlemény viszont állítja: komoly kötelezettségeket kell(ett) hazánknak vállalnia.
    Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap - egyezett meg helyi idő szerint kedden a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait.
    A valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani. A csomag már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a valutaalap gyorsított eljárása keretében - olvasható Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményében. A nagyszabású hitelcsomagról szóló bejelentést megerősítette az Ecofin tanács elnöksége és az Európai Bizottság délelőtti közleménye is. Ez utóbbiban az áll, hogy ,,a magyar pénzügyi piacokon érzékelhető fokozott feszültség fényében az Európai Közösség kész részt venni egy a Nemzetközi Valutaalappal összehangolt finanszírozási programban annak érdekében, hogy tartósan biztosítható legyen a magyar fizetési mérleg stabilitása".

    Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban többször kijelentette: a hitelekért cserébe szinte semmit nem kérnek tőlünk, csak néhány ,,ésszerű" dolgot. Legutóbb a keddi ötpárti egyeztetésen azt mondta: az IMF nem kér Magyarországtól intézkedéseket, hanem a kormány készít egy tervet, hogy mit vállal. Gyurcsány Ferenc szerint az unió és a valutaalap két ésszerű kívánságot fogalmazott meg: ,,ne vállaljatok több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzetek biztosan van", illetve ,,ebben az időszakban ne mondjatok le bevételekről". Sem szakpolitikai, sem strukturális reformigényt nem fogalmazott meg a két szervezet - emelte ki a kormányfő az MTI tudósítása szerint.
    Ezzel ellentétben a szerda délelőtt, az EB és az Ecofin által kiadott közös közleményben ez áll: ,,a pénzügyi segítségnyújtási csomaggal összefüggésben a magyar hatóságok komoly kötelezettségvállalást tesznek egy kísérő szakpolitikai program végrehajtására, amelyet a konvergenciaprogram következő változatába is bele kell foglalni. (...) Az uniós támogatási mechanizmus összefüggésében később megállapítandó szakpolitikai feltételek végrehajtását a bizottság a gazdasági és pénzügyi bizottsággal együttműködve fogja nyomon követni."

    Járai: Óriási árat fizetünk
    Óriási árat fizet Magyarország az IMF-hitelért Járai Zsigmond, a volt jegybankelnök szerint. Úgy látja: már hónapokkal ezelőtt észbe kellett volna kapni, és egy gazdasági kiigazító csomaggal ki lehetett volna védeni a mostani súlyos helyzetet.
    A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke biztos abban, hogy jövőre még keményebb lépésekre lesz szükség.
    Véleménye szerint a mostani, néhány százmilliárd forintos takarékossági csomag helyett több ezer milliárdos kell ahhoz, hogy az ország kilábaljon a pénzügyi-gazdasági válságból.
    Magyarországon kívül még négy állam kaphat rendkívüli hitelt, hogy elhárítsa a nemzetközi hitelválság fenyegetését:
    ? Izland,
    ? Ukrajna,
    ? Fehéroroszország,
    ? Pakisztán.”
  • 90. citizen.voice 2009. január 15. 20:16
    „HÁROMMILLIÓ MAGYAR DÖGLIK BELE A VÁLSÁGBA, A NYOMORBA!!!
    Iszonyatosan felgyorsult és egyre több társadalmi csoportot ránt magával a társadalmi leszakadás, a lakosság egyharmada nyomorban él - állítja lapunknak Hegedűs Zsuzsa szociológus, s mint hozzáteszi, 3 millió ember él a létminimum alatt, vagy akörül Magyarországon. Úgy látja, hogy már nemcsak a fedél nélküliek, hanem a fedéllel bíró, de kis jövedelmű, elsősorban idős emberek között is szedi az áldozatait a kihűlés. Az ország legjobban leszakadt régióinak kis falvaiba költözött a nyomor, ám nemcsak az itt élő, munkalehetőségek nélkül tengődő emberek vannak veszélyben, hanem az idős emberek is. Ha nincsen vonatközlekedés, bezárják a postákat, az iskolákat, akkor e falvakból elköltöznek a fiatalok - fogalmaz a szociológus. Úgy látja: nemcsak e falvak lakói vannak nehéz helyzetben, hanem már a városokban is egyre nő azok száma, akik veszélyben vannak.

    Táncol, de nem lép?
    Gyurcsánynak már tavaly év végén lépnie kellett volna - jelentette ki Hegedűs Zsuzsa, tehát magához kellett volna hívatnia a nagy energiaszolgáltatók vezetőit és megállapodni velük abban, hogy március 1-ig ne kapcsolhassák ki az energiát azoknál, akiknek számlatartozása van. Amikor emberek fagynak meg az utcán és a lakásaikban, nem a törvényeken kell gondolkodni, hanem életet kell menteni, cselekedni kell, méghozzá azonnal - jelentette ki a szociológus. ,,Mivel ez elmaradt, nekünk állampolgároknak kell ezt a felelősséget felvállalni azokért, akik talán néhány méterre tőlünk dideregnek a lakásukban, vagy az utcán, kapualjakban próbálják meghúzni magukat."
    Bővebben

    A páriatársadalommal fizettetik meg a költséget
    A pusztulás szélén áll az az emberi közösség, amely nem képes biztosítani az elemi létkörülményeket a túléléshez - fogalmazott az MNO-nak Bogár László. Az élelmiszer, az energia és a gyógyszer létfontosságú mind az egyén, mind a közösség működéséhez - állítja a professzor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen az ezt szolgáló rendszerek nemzetellenes privatizálása kezdődött el legelőször, már 1988-tól, és azóta a globális új gazdák nyers profitérdekének rendelődik alá a magyar társadalom létezése. A tragikus megfagyások nem önmagukban állnak, vagy következnek be - véli Bogár, s mint kifejti: ha nincs meg az élelmezés, illetve az egészség elemi szinten sem, akkor az energiahiány - vagyis az elemi fűtési szükségletek kielégülésének lehetetlenülése - már ,,könnyen" megadja a kegyelemdöfést. A megfagyásos halálesetek ezért sokkal inkább szocio-kulturális, mint fiziológiás problémák - állítja a professzor. Bőven lett volna idő felkészülni a hidegre, és a magyar társadalom általános anyagi, és mentális-egészségügyi állapotát figyelembe véve ezt meg is kellett volna tenni. Senkit nem érhet meglepetésként, ami történik - teszi hozzá Bogár László. Szerinte cinikus közönnyel szemléli a hatalom a történéseket, ,,vagy tudatlanok, vagy gazemberek ebben a kérdésben is".
    A ,,látszólag szuverén kormány fogadja a birodalom ügynökét", aki utasítja a lokális hatalmat - jelen esetben Gyurcsányt és kormányát - azoknak a ,,reformoknak" a felgyorsítására, amelyeknek egyenes következménye a társadalom további, s mind mélyebb kifosztása - utalt Bogár az IMF vezérigazgatójának minapi látogatására. Az éppen általa kiváltott válság költségeit pedig - fogalmaz - többek között azzal a páriatársadalommal fizettetik meg, amelynek tagjai, mint e tragikus példából láthatjuk, egyébként is a pusztulás szélére sodródtak.
    Bővebben

    Miért nehezíti a kormány a megelőzést és a problémamegolást?
    A megfagyásos halálesetek okainak csak az egyik dimenziója a helyi közösségek állapota és a szolidaritás minősége - állítja az MNO-nak Farkas Péter egyetemi oktató. A szociológus a súlyos probléma másik okát abban látja, hogy nem lett volna szabad privatizálni a közműveket, az energiaszolgáltatókat. Meg kellett volna tartani ezeket az alapstruktúrákat a szociális biztonság érdekében - teszi hozza. A baloldali kormányzatnak több olyan lépése is van, amely megnehezíti a tragédiák megelőzését: a korábbi, fejkvótaszerűen működő rendszert pályázati struktúrába helyezte, így jelentősen megnehezítette az önkormányzatok lehetőségeit abban, hogy megvédjék a rászorulókat. Ellehetetlenülhet az utcai szociális munka is, hiszen a helyhatóságoknak nincs önrészük a pályázatokhoz. Holott ha ez nem működik, akkor eleve nehéz a problémás esetek felderítése.

    Farkas Péter szerint paradox a helyzet, hiszen miközben a gazdaság szűkül, többen is a jóléti állam leépítését javasolják, viszont éppen a recessziós helyzet miatt egyre többen kerülhetnek a perifériára, vagy nehéz helyzetbe.
    Bővebben
    Intézményesíteni kell a szolidaritást
    A szociális és az egészségügyi problémák összeérését jelzi, hogy eddig 40 ember fagyott halálra, zömmel a saját otthonában - fogalmaz Németh Erzsébet. A szociálpszichológus szerint érdemes lenne arról is beszélni, ezek a szerencsétlenül járt emberek pontosan milyen élethelyzetben is voltak. A szociális problémákat mutatja, hogy a hideg lakás nyilván annak köszönhető, hogy nincs pénz a fűtésre. A kihűlés pedig sokkal könnyebben következik be akkor, ha eleve rossz egészségügyi és mentális állapotban éri az embert a hideg. Úgy gondolja, hogy ezek az esetek mozaikszerűen történnek, de sokkal nagyobb az esélye e tragédiáknak az ország hátrányosabb térségeiben. Problémák vannak a szolidaritással - mondja felvetésünkre Németh Erzsébet -, s nagyon esetleges, hogy a közvetlen környezetben élők figyelnek-e egymásra.
    ,,Miközben a segítséget leginkább a családtól és a közvetlen környezettől várjuk, ez önmagában semmiképpen nem oldja meg a nyomor és a testi-lelki elesettség problémáját. Komolyan be kell avatkoznia az államnak, intézményesíteni kell a szolidaritást" - mondta Németh Erzsébet.”
  • 89. citizen.voice 2009. január 15. 20:15
    „2009-ben is a túlélésért küzd a kizsigerelt nép

    Megint elszállt a forint
    Nem tudni, mire költi az irdatlan összegű IMF kölcsönpénzt a magyar kormány

    Nehéz év áll mögöttünk, és jövőre sem lesz könnyebb. Már 2008 elején is nyilvánvalóvá volt, hogy menekül a tőke Magyarországról, hiszen 2007-ben több külföldi tőkét vontak ki az országból, mint amennyi beáramlott. A kormány a konvergenciaprogramra hivatkozva megszorítócsomagokat erőltetett az országra, s ezeket szükséges reformintézkedések címén próbálta lenyomni a polgárok torkán. A népnek lázadni támadt kedve, a Fidesz csillapító hatásának köszönhetően végül a március 9-i szociális népszavazáson leszavazta a vizitdíjat, a tandíjat és a kórházi napidíjat, s minden normális demokráciában ezt úgy értékelte volna a hatalmat gyakorló kormány, hogy a nép megvonta tőle a bizalmat, és lemondott volna. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet még az SZDSZ-nek is kínossá vált, március végén bejelentette, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormányban nem hajlandó tovább részt venni. És április végén tényleg otthagyta Gyurcsányékat a süllyedő hajón, még ha a liberális holdudvari klientúra meg is tartotta a politikai alapon szerzett zsíros állásokat. Gyurcsány Ferenc ragaszkodása a hatalomhoz nem csökkent, hanem annál jobban nőtt, minél több kárt okoz az országnak a kormányzása. Foggal-körömmel ragaszkodik a kormányfői és a pártelnöki székéhez is. Megszállott küldetéstudata szemmel látható. A befektetők bizalma drámaian csökkent, a magyar cégek a körbetartozások és az októberre begyűrűző válság miatt tömegesen mennek csődbe. A kisvállalkozói szféra a túlélésért küzd. Mire elérte hazánkat a várható hatásaiban az 1929-eshez hasonlított válság, egy kizsigerelt, nemzeti vagyonától megfosztott, eladósított, velejéig korrupt elittel rendelkező, erkölcsileg lezüllesztett országot talált. Gyurcsánynak az IMF mégis mentőövet dobott a húszmilliárd dolláros hitellel. Májusban még Demján Sándor is kifakadt: ha a lakosság annyira "birka", hogy tűri ezt a kormányzatot, akkor meg is érdemli a sorsát. Az általunk megkérdezett közéleti emberek sem értékelték túl rózsásnak az elmúlt esztendőt.

    Balczó András a nemzet sportolója

    Csodálatos, ahogy bábkormányunk és csatolt részei megtérést színlelnek, gyönyörű hangokat kezdenek kibocsátani, mint amikor a holló énekelni vagy a kutya nyávogni próbál. A tékozló fiú Jézus példázatában hazamegy, miután eltékozolta apjától kikövetelt vagyonát, majd azt mondja: nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezzél, tégy meg engem egynek a béreseid közül! Ezek a tékozló fiúk viszont hazamennek, a hűséges, idősebb testvért apjukhoz hasonlóan agyba-főbe verik, és a jószágot elhajtják. Ezeknek az embereknek Oscar- vagy Jászai Mari-díj járna alakításukért. A kormány ebben az évben is eltévesztette a sorrendet: előbb be kell vallani minden bűnt, azután enyhe büntetésért esdekelni.
    Blaskó Péter színművész

    Fontos, meghatározó évnek jutottam a végére. A Kossuth-díj visszautasításával és a nyílt levéllel sokak véleményét mondhattam ki jelenlegi siralmas helyzetünkről. De bizakodom és hiszek! Erre buzdítanék mindenkit, mert a hitben összekapaszkodó nemzettel szemben nincs esélye a cinizmusnak, a pökhendiségnek, az emberek semmibevételének. Kívánok boldog, békés, reményteljes új esztendőt minden hazáját szerető és érte aggódó, jó szándékú embernek.
    Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök

    Bekövetkezett az, ami csak lógott a levegőben, s az elmúlt évek kormányzati ténykedése miatt az országnak fizetnie kell. Reménykedtünk abban, hogy megúszhatjuk a globális pénzügyi, majd gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, de ami például Szlovéniát csak meglegyintette, minket hanyatt döntött. Az emberek azt tapasztalják, hogy a kormány vezető politikusai, élükön a miniszterelnökkel, csak beszélnek, olyan ügyekben is, amelyekben érdemi intézkedések nem történtek.

    Rétvári Bence országgyűlési képviselő, KDNP

    A legszomorúbb, hogy az ország egyre inkább feléli a jövőjét. A kormány mindent elad, ami csak mozdítható. Miközben a gazdasági válság miatt a miniszterelnök takarékosságot vár el az emberektől, láthatjuk, az elmúlt hat évben maga az állam adósodott el leginkább. Az sem vet jó fényt a szocialista kabinetre, hogy a pénzügyi krízis idején sem sajnált jelentős összeget költeni a kommunikációra. 2008-ban a kabinet csak pillanatnyi válságkezelőként, nem felelős vezetőként lépett fel, nem látszott rajta a hosszú távú gondolkodás. Ebben az évben sem tudott jövőképet felmutatni.
    Tőkés László püspök, EP-képviselő

    Sok kudarc érte 2008-ban a magyarságot a téves pártpolitizálás, valamint a nemzetpolitika hiánya miatt. A szlovák és a román pártok - eltérően a magyarországiaktól - valóban a nemzeti érdekeiket szolgálják, és ennek rendelik alá pártérdekeiket is. A magyar pártpolitizálást ezért revízió alá kell venni, ha a románoknak és a szlovákoknak van nemzetpolitikájuk, akkor kell magyar nemzetpolitika is. Amelyik párt nem hajlandó nemzetben gondolkodni, annak nincs helye a közéletben.”
  • 88. citizen.voice 2009. január 15. 20:14
    „Miközben Gyurcsány Ferenc mindenütt azt kéri a magyar lakosságtól, hogy legyenek megértőek a megszorításokkal kapcsolatban, aközben több 10 millió, vagy akár 100 millió forintot arra szórt el a kormány, hogy a holdudvarába tartózó személyeket és a haverokat megjutalmazza.
    Több tíz millió forintot tehettek zsebre a kormány politikájának köszönhetően volt MSZP-s politikusok és káderek.
    Érdemes visszaemlékezni 2003 egyik legbotrányosabb beszerzésére: a kormány 600 millió forintért, mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül vett egy repülőgépet. A Honvédelmi Minisztériumban akkor azt mondták, hogy ez a legjobb a fellelhető repülők között. Ezt a hihetetlenül drága gépet azóta harmincszor vitték el javíttatni. Ezek szerint mégsem csinált annyira jó vásárt a kormány.
    De érdemes szemügyre venni a kormány által megkötött tanácsadói szerződéseket is, ugyanis ezekből is világosan látszik: felesleges megbízásokat kötött a kormányzat volt politikusokkal, MSZP-közeli vállalkozásokkal.
    Páva Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő családi cége civil kapcsolattartás koordinációja címen 5 millió forintért adott tanácsokat a MEH-nek, holott a cég orvosi műszerekkel foglalkozik - tájékoztatott Szijjártó Péter.
    Atkári János egymillió forintot tehetett zsebre a magyar adórendszer átalakítására adott tanácsaiért. Hol alakult át olyan mértékben a magyar adórendszer, hogy az indokolta volna Atkári Jánosnak egymillió forint kifizetését?”
  • 87. citizen.voice 2009. január 15. 20:13
    „A VÁROSI és az ORSZÁGOS ,,ELIT" ( BAL és JOBB OLDALI ), ILLETVE AZOK AKIK MAGUKAT ANNAK TARTJÁK, MEGTETTE AZT AMIT ( számonkérés és felelőségre vonás nélkül ) MEGTEHETETT ( ahelyett, hogy a város és az ország, valamint a lakosság jobb helyzetéért, előbbre jutásáért tevékenykedtek volna, CSŐDKÖZELI ÁLLAPOTOT IDÉZTEK ELŐ!!!!!) - AZ EREDMÉNY MINDEN SZINTEN ÉRZÉKELHETŐ!!!!

    AZ EREDMÉNYE TEVÉKENYSÉGÜKNEK LÁTSZIK - ELVÉGRE A NEGATÍV EREDMÉNY IS EREDMÉNY.

    Az ,,ELIT"
    amely
    magas eszmékre, vallási és morális értékekre hivatkozik,
    de
    azokat nem veszi komolyan,

    és

    megvalósításukat meg sem kísérli.

    Most már talán itt az ideje, hogy megkísérelje.

    ISMÉT ÁREMELÉSI HULLÁM:

    holott a szakértők szerint ennek mértéke egyre nehezebben indokolható; a három százalékot sem elérő jövő évi inflációs jóslatok mellett furcsán hatnak a 10 százalékos drágulásról szóló bejelentések, amelyek főként az önkormányzati cégekre jellemzőek - írja szerdai számában a Népszabadság.

    Elemzők döbbenetes mértékűnek nevezték a szemétszállítás, a víz vagy a helyi tömegközlekedés néhol 10 százalék feletti drágulását a jelenlegi gazdasági környezetben. Véleményük szerint egyszerűen az a helyzet, hogy az önkormányzati tulajdonú társaságok a nem hatékony működésük költségeit erőltetik rá a fogyasztókra.

    Amikor a társadalom érdeke másodlagossá válik az országot vezető szűk csoport napi érdekei mögött, az zülléshez és az ország válságba kerüléséhez vezet.

    Részlet a HVG egy a helyi és országos politika korrupciós ügyeiről szóló cikkéből:
    ,,Csakhogy a politikai felhőrégiókban, a hatalom magasában zajló korrupciós ügyeknél van rázósabb. Az olyan, mely lent játszódik. Egyszerű választóik házában, utcájában, kerületében. Perzselő testközelségben. Nem gigászi érdekkörök által összehozott titkos csúszópénz-paktum. Nem a tíz- és százmilliárdos inkorrekt, lezsírozott megrendelések aktakupaca. Hanem a pártpolitika alsó- és középrétege által a lakókörnyezet szeme láttára elkövetett vagyonfosztogatás. Ami az ingadozó, szkeptikus híveket kihozhatja béketűrésükből. A jéghegy csúcsánál veszélyesebb, ami a mélyben rejtőzik.
    Politikai elitünk mentalitásának ismeretében nemigen gondolhatunk rá, hogy mindez unikum volna. Ilyen történetek valószínűleg száz- és ezerszámra fordultak elő a lassanként mögöttünk hagyott évtizedben. A különbség annyi, hogy nagyrészt sikerült eltussolni, a politika és bűnözés közti homályzónába rekeszteni. Logikus folyománya ez annak, hogy jobb- és baloldal egyaránt görcsösen összpontosított rá, hogy tisztség- és stallumhalmozás, a vízfejű, szuper-bürokratikus kádári tanácsrendszer átmentése révén felépítse (és a túloldal rovására növelni tudja) önkormányzati klientúráját. Pedig már a kádári érában látszott: a gazdaság hosszú távon nem tud életképesen eltartani 3200 települési és 19 megyei önkormányzatot. Nincs szükség rájuk. Külön hivatallal, szakapparátussal, vezetőtestülettel. ,,
    Forrás: HVG Online
    MI EZ A DÜBÖRGÉS??? - CSAK NEM A LEJTŐN MEGYÜNK LEFELÉ?????
    1956 és 1990 EGY (meg nem valósult ) ÁLOM VOLT EGY JOBB VILÁGRÓL!!!

    Mert a rendszerváltozáskor nem tudtunk megszabadulni azoktól és attól a politikától, akik élősködnek élősködik a magyar társadalmon, s amely akadályozza a kibontakozást. Akik ma megszabják az életünk rendjét, és a hatalmat gyakorolják felettünk, ugyanazok, mint akik 1986-ban voltak.

    Nekik édes mindegy, honnan jön a pénz: ha az adóelkerülésre és pénzmosásra szakosodott offshore cégek juttatják vissza Magyarországra a tisztességtelenül kivitt, rosszabb esetben elrabolt pénzeket, akkor az is nagyon jó. Csak jöjjön a "zsé". Immáron semmi nem számít: ha adózatlan, törvénytelen pénzeket kap meg az állam, az sem baj. Csak kapják meg képviselői fizetésüket és igazolatlanul felvehető költségtérítésüket.
    Ha kellően nagy pénzeket mosol tisztára a Kajmán-szigeteken vagy éppen Cipruson, akkor te nyerő vagy. Akkor egy idő után állami engedéllyel is használhatod a pénzedet, cserébe vegyél egy részéből állampapírokat. Durvábban fogalmazva: a magyar állam zászlajára tűzte, hogy ha átmosott, törvénytelen pénzekből ő is kap, akkor nyugodtan lehet adót csalni és pénzt eltüntetni.
    Fel sem merült bennük, hogy mélységesen igazságtalan és erkölcstelen döntést hoztak azokkal szemben, akik betartják a jogszabályi előírásokat.
    Ennek az üzenete egy társadalomfilozófia, melynek lényege könnyen összefoglalható és megérthető: minél gátlástalanabb, korruptabb, törvénykerülő szélhámos vagy, azaz minél nagyobb pénzt rabolsz el, annál többre viheted. Sőt, még a végén te leszel az, aki meg is dicsőül, hiszen az állampapírok megvételével megsegítetted az államot az ő nagy bajában.
    Persze nem csak az offshore cégeken átmosott pénzekből következik az intézményesítés, ennek már előzményei vannak: a párt- és főként kampányfinanszírozás cinikus, betarthatatlan szabályai; a politikai szférában az állás- és pozícióhalmozás Nyugat-Európában elképzelhetetlen lehetőségei; a képviselők eleddig teljesen adózatlan költségtérítései (mostantól elképesztően alacsony, 15 százalékos adó "sújtja" a térítéseket); az ország lélekszámához képest igen nagy parlamenti képviselői létszám és így tovább.
    Mindezek már önmagukban jelzik egy "rendszer" kialakulását, amelynek teljesen logikus folyománya az átmosott offshore pénzek állami legalizálása.
    De van még egy dolog, amely szimbolizálja ennek az új, mai Magyarországnak a velejét.
    Ez pedig a Strabag-sztori.
    Mi is történt itt?
    Nem más, mint hogy osztrák lapok, osztrák újságírók jártak utána a Strabag-beruházásoknak meg a hozzá kapcsolódó ügyleteknek, és kiderítették, ráadásul dokumentumokkal és vallomásokkal támasztották alá, hogy az osztrák építőipari cég magyar pártoknak juttatott pénzeket, elsősorban az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Többek között egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a "lop-stop"-ot hirdető, makulátlan Kuncze Gábor többször találkozott nevezett cég embereivel Bécsben. Bizonyára azért, hogy elmagyarázza nekik: lopni és korruptnak lenni csúnya dolog, ezt meg se merjék próbálni. S mivel az ilyen igazságokat nem lehet elégszer ismételni, ezért kellett többször is találkozni jelzett cégvezetőkkel, akik egyre inkább hajlottak a lopás csúnyaságával kapcsolatos Kuncze-prédikációk interiorizálására...

    A magyarázatok elterelik a figyelmet az emberi dimenziókról, holott a válság emberi hiányosságokra, kétes döntésekre és jellemhibákra vezethető vissza.

    Nehéz napok várnak az országra.
    Az elmúlt hónapokban több ezren veszítették el állásukat, és valószínűleg még többen lesznek, akik maholnap ugyanerre a sorsra jutnak majd.
    Az ételosztásokon végeláthatatlan sorokban kígyóztak a hajléktalanok és a nincstelenek, azok, akiknek egy tál levesre sem futja már.

    Ha azt hisszük, hogy tovább élhetnek azok a struktúrák, amiket a rendszerváltás óta nem vagyunk hajlandók megváltoztatni, akkor egyszer csak azzal fogunk szembesülni, hogy összeomlanak maguktól, mint a szocializmus. De ez nagyon sokba fog kerülni, ugyanúgy, mint a szocializmus összeomlása, amikor 850 ezer ember veszítette el a munkáját és nemzedékek mentek tönkre.

    ENNEK KÖVETKEZTÉBEN AZTÁN:

    KEGYETLEN ÉV JÖN

    A válság feketelevese: mit kell túlélnünk 2009-ben?

    Közmegegyezés tárgya, hogy 2009 kegyetlenül nehéz év lesz a magyar gazdaságban.

    Nem kétséges: rosszabbul fogunk élni, mint tavaly.

    A magyar gazdaság fő problémája a korábbi elhibázott gazdaságpolitikából származik.
    A modern piacgazdaságokat működtető államok általában anticiklus gazdaságpolitikát folytatnak.
    Fellendüléskor tartalékokat képeznek, például adót emelnek, vagy a túlfűtöttség elkerüléséért megdrágítják a pénzhez jutást, a recesszió elkerülésére vagy a növekedési ütem visszaesésének mérséklésére viszont többek között állami beruházásokkal, adókönnyítéssel és kamatcsökkentéssel ösztönzik a növekedést.
    Magyarországon azonban úgynevezett prociklikus gazdaságpolitika folyt.
    Amikor jól ment a szekér, a megtakarítások helyett a belső fogyasztás növelését segítették, ami olyan mértékűvé vált, hogy csak az államadósság növekedésével lehetett finanszírozni. A lakosság pedig megtakarítások helyett adósságba verte magát. Mivel a mind kockázatosabb állami kiadások finanszírozására csak magas kamatok mellett lehetett a világ pénzpiacain forrásokhoz jutni, a forint alapkamata is kényszerűen magasan maradt. Így a lakosság, de a vállalatok is, ha tehették, idegen fizetőeszközben, főleg svájci frankban adósodott el. És ekkor talált bennünket telibe a globális pénzügyi válság, ami miatt a legnagyobb veszteség éppen a bizalomban következett be.
    Ebben a helyzetben a magyar államnak az IMF-EKB-hitelcsomag mellett sincs más lehetősége, mint tovább faragni az állami kiadásokat, ami a gazdaság visszaesését fogja erősíteni, ám ez még mindig jobb, mint a bizalomhiány (s az eladhatatlan magyar állampapírok) miatt finanszírozhatatlanná váló állam pénzügyi csődje. Így annak az adómérsékléssel és az EKB-szintre való kamatcsökkentéssel járó gazdaságpolitikának, amelyet Nyugat-Európában látunk kibontakozni, semmilyen esélye nincs rövid távon.
    Természetesen ebben a helyzetben az EU-tól származó források sokat segíthetnek, de megváltást vagy akár csak gyors megoldást nem hoznak a bajainkra. Nem maradt más, át kell alakítani azt a gazdasági szerkezetet, amely nyakló nélkül nyeli el a pénzünket: meg kell reformálni az egészségügyi rendszert, az önkormányzati rendszert, az oktatási rendszert, át kell alakítani az adózást és így tovább. Na de mi lesz addig?

    Lélekölő bajok

    Túlélni a stresszt.
    Eddig is tudtuk, hogy nekünk Mohács kell. Most, hogy megkaptuk, talán nekikezdhetünk összerendezni magunkat. Ezt biztosan megnehezíti, hogy közelegnek az európai parlamenti választások, nem sokkal később pedig az országgyűlési választások. A politikai csatazaj nyilván felkorbácsolja az indulatokat, eltérítheti a gondolkodást a racionalitástól, s igen jelentős stresszt gyakorol a gazdaságra és a polgárokra egyaránt. A stressz gazdasági pusztító ereje pedig közismert. Az alkalmazottak teljesítménycsökkenése és hiányzásai önmagukban is sok százmilliárdos károkat képesek okozni, nem is beszélve a pótlólagosan megjelenő egészségügyi költségekről, s a további járulékos kiadásokról. Persze a stresszért nem csak a politikai szféra a felelős, hiszen a megélhetés szavatolása és az eddig felhalmozott vagyon megtartása, a kitűzött életcélok melletti kitartás vagy éppen a róluk való lemondás legalább ennyi feszültséggel jár.
    Túlélni a munkanélküliséget.
    A magyar gazdaságot és társadalmat jelenleg a munkanélküliség gyors növekedése fenyegeti leginkább. Ha csak százezerrel nagyobb munkanélküli tömeg alakul ki az idén, ahogy azt például a kormány is prognosztizálta, az azzal jár, hogy ennyien esnek ki az értékteremtésből, ennyivel több embernek kell ellátást folyósítani, s ennyi embert ér súlyos megélhetési trauma. Családtagjaikkal együtt az érintettek száma a félmilliót is elérheti, ami a magyar lakosság öt százaléka. A munkanélküliség nem pusztán a bevételi források elapadását jelenti, hanem a fogyasztásuk visszaesését, a hiteleik visszafizetésének elhalasztását stb., ami az amúgy is gyengélkedő gazdaságot tovább húzza a recesszió felé. Az állam kénytelen lesz ezeknek az embereknek az útját egyengetni egy új munkaadóhoz az elhelyezésüket segítő tanácsadással, átképzéssel és közteherkönnyítésekkel, egy olyan környezetben, ahol a fő húzóerőt kitermelő exportpiacok beszűkülése miatt az alkalmazottak számának növelésére igen csekély hajlandóság mutatkozik.
    Túlélni a jövedelemcsökkenést.
    Felmérések igazolják, hogy az aktív korú európai polgárok leginkább a munkanélküliségtől tartanak. Magyarországon is hasonló a helyzet, olyannyira, hogy sokan betegállományba sem mernek elmenni az állás elvesztésétől való félelmükben. A munkaadók jelentős része (ha adottak a feltételek) az elbocsátásokat igyekszik racionalizálással megúszni. Ennek egyik legegyszerűbb eszköze, hogy a foglalkoztatási költségeket befagyasztják vagy mérséklik anélkül, hogy elbocsátásokba fognának. Ennek kettős haszna van. Megőrzik az alkalmazottak megélhetését, s megőrzik a munkavállalókban megtestesülő humántőkét, aminek nagy hasznát vehetik a konjunktúra beindulásakor. A válság a vállalati működés racionalizálására is jó alkalmat teremt, s az új munkakörök kialakítása vagy átrendezése a bérezés újraszabását is lehetővé teszi. A 2008-as prémiumok java, s nagy valószínűséggel a 2009-esek szinte egésze a béremelésekkel egyetemben e folyamatoknak áldozatul fog esni. Erre utal többek között, hogy a reformszövetség (amelyben igen nagy munkaadói szervezetek is képviseltetik magukat) a nominális bérek megőrzését tartja kívánatosnak, ami az infláció mértékében való bércsökkentést jelent. A köztársasági elnök nadrágszíjhúzásra vonatkozó intelmei alighanem hamarosan a munkahelyeken is megerősítést kapnak.
    Társadalmi magánbajok

    Túlélni a gazdaság visszafeketedését.
    A magyarok nagy többségében meglenne az igény a tisztességes közteherviselésre, s a korrupció, a feketegazdaság felszámolására (az eva sikere például nemcsak a kisebb adómérték, hanem a hatalmas adminisztrációs tehertől és a számlavásárlási svindliktől való megszabadulás lehetősége miatt is lett oly átütő), de a túlzottan nagy közterhek befizetésére egyáltalán nincs hajlandóságuk. A recesszió elmélyülésével így várható, hogy a fekete- és a szürkegazdaság visszaerősödik, ami egyáltalán nem lesz jó hatással az ország egészségi állapotára (az elmaradó adókat igen drága külső hitelekből kell pótolni), s a hatóságok várható, egyre keményebb fellépése nemcsak a behajtott adóforintokat, hanem kényszerűen a nemzeti stresszszintet is növelni fogja. Ha csak számlanélküli ügyeskedésről lenne szó, mindez talán nem is érdemelne említést. Csakhogy az állami megrendelésekért és uniós forrásokért élesedő harc óhatatlanul a korrupció lehetőségét is megerősíti. Márpedig, ha a kormány által beígért gazdaságélénkítő intézkedések nem lesznek hatékonyak, az előrevetíti, hogy Magyarország nem lesz képes önerejéből talpra állni, s akár évtizedekre konzerválódik lemaradása, fejletlensége nemcsak az unió derékhadához, hanem a közép-európai térség közben mellettünk elhúzó országaihoz mérten is.
    Túlélni a közszolgáltatások leépülését.
    Ha az mellékelt táblázatra vetünk egy pillantást, azonnal kiderül, a versenyképességünk azon bicsaklik meg, hogy az állam a GDP túlságosan nagy részét osztja el. Különösen sokat költünk központilag szociális és lakástámogatására.
    Ha az állam (beleértve a kormányon kívül a parlamenti pártokat, a nemzeti bankot, az önkormányzatokat, sőt, a köztársasági elnököt is) az ország hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, aligha tehet más, mint támogatja e kiadások mérséklését. Hogy miből jár majd kevesebb és miért kell majd (többet) fizetni, azt ma nehéz volna megmondani, de bizonyosan megjelennek olyan kiadások, amelyekkel eddig nem kalkuláltunk. Emellett felütheti fejét az önkormányzatok túlélési reakciójaként a hozzájuk tartozó szolgáltatások (például a távfűtés vagy a helyi közlekedés) megdrágítása.
    Túlélni a mobilitási kényszert.

    Persze ebben a helyzetben is lehet minek örülni. Az átrendeződés ugyanis mindig új lehetőségeket teremt. A nagy vagyonokat is mindig háborúk vagy válságok idején alapozták meg. Igaz, az átlagmagyar vállalkozási ismeretek és tőke nélkül aligha spekulálhat azon, hogy álmait kergetve bombaüzletbe vágjon, hitelt sem igen kapna hozzá. Ugyanakkor a válság felszíthatja a jobb pozícióba kerülés érdekében való tanulás iránti vágyat, illetve lökést adhat a földrajzi mobilitásnak is. És alighanem felteszik majd azt a kérdést is (ha látják, hogy az államra hiába várnak), hogy mit tehetnek magukért. Az attitűdváltásra nagy szüksége lenne az országnak. A magyar vállalkozások említést érdemlő része azért nem fejlődik tovább, mert a tulajdonos már keres vele annyit, amennyire szüksége van, a további növekedéshez szükséges változások már az életminőségét rontanák, az örökösei pedig gyakorta nem kívánják folytatni a tevékenységét. Így a cégeket eladják vagy egyszerűen bezárják. A válság így arra is ráébreszthet, hogy hosszú távon megéri építkezni, sőt, hosszú távra érdemes építkezni.

    Forrás: HVG”
  • 86. citizen.voice 2009. január 15. 20:13
    „CSEPEL AZ EGÉSZ ORSZÁG

    Mindaz az érdekszövevény, amely most a gyilkosság miatt szép lassan kikerekedik, nem csepeli sajátosság. Elterjedt, általános viszonyrendszer, legfeljebb a fűszerezése sajátos.

    Általános, hogy az önkormányzatok spórolni próbálnak, feladatokat adnak át úgy, hogy nem igazán ellenőrzik, az átvevőnek van-e anyagi, humán erőforrása a működtetésre. Hiánycikk az átlátható önkormányzati működés, döntéshozatal, jobbról-balról lehet olvasni arról, milyen intézmény (ingatlan, szolgáltatás, stb.) ki- vagy átjátszása történt vagy történik meg.

    A helyi politikusok (mint most a csepeli polgármester) érdeklődés esetén elmondják, hogy minden lépésük jogszerű volt, ezzel részükről letudva az egész. Csakhogy amit mutyi révén nyert el (kapott, nyúlt le) önkormányzati politikus (párttárs, üzleti partner, stb.), annál az intézménynél később is működik az érdekazonosság, a botránymentesség igénye.

    Akármilyen meglepő is, szerintem a politikai maffia működött itt elsősorban, mert az a törvényszerűség, hogy a pártviszonyokban, a bennfentes kapcsolatrendszerekben, megbízható, "megvett emberekben" gondolkodó önkormányzati döntéshozók preferálják azokat, akik helyi sikereik érdekében belemennek ebbe a játékba. Utóbbiak idővel persze részben önállósodnak, beépülnek, előfordul, hogy a viszonyok megváltozásával már feléjük kell a hálát kifejezni valami remek gesztussal. Szinte mindegy mivel, jut a közösből.

    Persze működhet ez hasonlóan a nagyobb politikai játszótéren is, bár ott éppen a méretből fakadóan több szereplős, bonyolultabb és gyakorta kiszámíthatatlanabb a mutyizás.

    Az önkormányzatok nincsenek rákényszerítve arra, hogy bárki érdeklődő megtudja és megértse, mit is döntöttek, milyen érvek szóltak ellene/mellette.
    Honlapjaikon a testületi határozatok olykor még olvashatók, de az előterjesztések, vagy azok mellékletei már csak ritkán.
    Az önkormányzati ingyenes lapok, meg a helyi újságok ( mint amilyen a mi tróger családi lapunk a -KISALFÖLD) pedig hurráoptimisták, elfogultak, lényegi információt nem érdemes várni tőlük, viszont megbízhatóan tájékoztatnak megnyitóról, koszorúzásról, közölnek nélkülözhetetlen vicceket és keresztrejtvényeket.


    Mindaz az érdekszövevény, amely most a csepeli gyilkosság miatt szép lassan kikerekedik, nem csepeli sajátosság.
    Elterjedt, általános viszonyrendszer, legfeljebb a fűszerezése sajátos.
    A nyitott szemmel-füllel élők számtalan példát hozhatnak erre, azt pedig, hogy a politikai hatalomért, túlélésért folytatott játszma során pártállástól függetlenül bármilyen eszköz megengedett, a ferencvárosi időközi választások kopogtatócéduláinak kreatív gyűjtési technikái igazolják.
    Az sem Csepel-, vagy pártspecifikus, hogy ifjabb emberek gyorsan, bármi áron próbálnak meg érvényesülni, és ennek legjobb útját a politikában látják, akár (párt)generációs összetűzésektől sem megriadva.

    És jó eséllyel nem is tévednek.”
  • 85. citizen.voice 2009. január 15. 20:12
    „A POLITIKAI ELIT MORÁLJA

    Mese a tatai kacsacombokról

    Orbán István, a tatai edzőtábor előzetesben lévő igazgatója kettős könyveléssel teremtette meg a sikkasztás és a hűtlen kezelés lehetőségeit, amihez persze tettestársakra is szüksége volt.
    Az ügyészség rövidesen újabb gyanúsítottakat nevezhet meg a büntetőügyben.

    Az MSZP megyei alelnöke jelenleg a tököli rabkórház lakója.

    Napi korrupció: a Legfőbb Ügyészségen a földbotrány

    A Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya vizsgálja tovább, érintett-e, s ha igen, miképpen az újfehértói földügyben Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára, illetve Benedek Fülöp, aki szintén az FVM államtitkára volt, s jelenleg a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese.

    MSZP-EK LESZÁMOLÁSA

    Megdöbbentő események történtek Csepelen, amelyek vastagon érintik az MSZP helyi szervezetének egyes tagjait is. Két gyanúsítottat vett őrizetbe a rendőrség az egyik csepeli alapítványi iskolában szerdán este történt gyilkosság miatt. A brutális kettős emberölés két áldozata az intézmény igazgatója - Takács József, a XXI. kerületi MSZP helyettes frakcióvezetője, egykori csepeli alpolgármester - és Papp László, az iskola tanára és egyben igazgatóhelyettese.

    A gyanúsítottak egyike ugyancsak helyi szocialista politikus, Deme Gábor, az iskola korábbi gazdasági igazgatója, akit az intézmény vezetője a gyilkosság reggelén távolított el posztjáról egy többmilliós sikkasztási ügy miatt.

    Ugyancsak szerdán vált meg az iskola Deme bűntársától, K. Tamástól, attól a biztonsági őrtől, aki a gyilkosság után értesítette a rendőrséget. A bizonyítékok szerint miután végzett a két áldozattal, saját magát is megsebesítette fegyverével, hogy ezzel azt a látszatot keltse, ő is a brutális leszámolás egyik áldozata. A gyilkosságról azonban hang- és képfelvétel is készült. Az iskola térfigyelő kameráinak felvételét rögzítő szervert eltüntették ugyan a helyszínről, de arra nem számítottak, hogy a meggyilkolt Papp László zsebében mindvégig működött és mindent rögzített egy diktafon.

    Ugyanennek a politikai kultúrának a lenyomata - alig szelídebb formában - a Csepelt elkerülő gerincút esete is. Németh Szilárd, a csepeli Fidesz frakcióvezetője Gázai övezetként emlegeti a félig lebontott, düledező házak szegélyezte területet Csepelen. Az ellenzéki képviselő feljelentést tett Demszky Gábor főpolgármester, Tóth Mihály (MSZP) polgármester, valamint a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. (Csevak) vezérigazgatója, Szenteczky János ellen. Utóbbi alelnökként a csepeli MSZP irányításában is részt vesz. "Nem fogom engedni, hogy az itt élők egészségét, biztonságát bármi veszélyeztesse" - jelentette ki lapunknak Németh, s felidézte, hogy a csepeli gerincút munkaterülete, ahol mind a mai napig nem kezdődött el az építkezés, a főváros tulajdonába került. Demszky Gábor 1993-ban 1996-ra, 2003-ban 2006-ra, majd a választások előtt 2008-ra ígérte a Csepelt elkerülő gerincút átadását. Eddig még egyetlen kapavágás sem történt, viszont 147 családot kitelepítettek, házakat dózeroltak le.

    Megvédjük a sebezhető rétegeket

    Szükség van a szolidaritásra, a társadalmi összefogásra
    Egyszerre kell szembenéznünk a globalizáció és a gazdasági válság kihívásaival, s ha úrrá akarunk rajtuk lenni, szükség van a szolidaritásra, a társadalmi összefogásra - jelentette ki Lévai Katalin európai parlamenti képviselő a Szociális Expo 2008 - a szociális szakma első nagy, szinte minden területét bemutató - rendezvényének nyitónapján.
    A Szociális Munka Napja alkalmából megrendezett seregszemlére a Szociális Szakmai Szövetség és a Szociális Innovációs Alapítvány szervezésében, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával került sor az angyalföldi József Attila Művelődési Központban.
    Kiss Péter kancelláriaminiszter annak jelentőségét méltatta, hogy először került sor Magyarországon ilyen kiállításra, amely igazolja, hogy csak a hivatal, a szakma és a civil szervezetek közös erőfeszítésével lehet nehéz gazdasági helyzetben is eredményt elérni a szociális szolgáltatásokban, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, csoportok támogatásában. Meg kell találni a segítségre szorulók kinyújtott kezét.
    MINDEKÖZBEN:

    Miközben Gyurcsány Ferenc mindenütt azt kéri a magyar lakosságtól, hogy legyenek megértőek a megszorításokkal kapcsolatban, aközben több 10 millió, vagy akár 100 millió forintot arra szórt el a kormány, hogy a holdudvarába tartózó személyeket és a haverokat megjutalmazza.
    Több tíz millió forintot tehettek zsebre a kormány politikájának köszönhetően volt MSZP-s politikusok és káderek.
    Érdemes visszaemlékezni 2003 egyik legbotrányosabb beszerzésére: a kormány 600 millió forintért, mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül vett egy repülőgépet. A Honvédelmi Minisztériumban akkor azt mondták, hogy ez a legjobb a fellelhető repülők között. Ezt a hihetetlenül drága gépet azóta harmincszor vitték el javíttatni. Ezek szerint mégsem csinált annyira jó vásárt a kormány.
    De érdemes szemügyre venni a kormány által megkötött tanácsadói szerződéseket is, ugyanis ezekből is világosan látszik: felesleges megbízásokat kötött a kormányzat volt politikusokkal, MSZP-közeli vállalkozásokkal.
    Páva Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő családi cége civil kapcsolattartás koordinációja címen 5 millió forintért adott tanácsokat a MEH-nek, holott a cég orvosi műszerekkel foglalkozik - tájékoztatott Szijjártó Péter.
    Atkári János egymillió forintot tehetett zsebre a magyar adórendszer átalakítására adott tanácsaiért. Hol alakult át olyan mértékben a magyar adórendszer, hogy az indokolta volna Atkári Jánosnak egymillió forint kifizetését?
    Csaknem százan fagytak halálra szeptember óta

    Sokan saját házukban fagytak halálra Magyarországon.

    95 ember fagyott halálra szombatig Magyarországon tavaly ősz óta. Az első áldozatot szeptember 10-én követelte az időjárás - tudta meg a Független Hírügynökség az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletétől.

    A legtöbben - 53-an - közterületen fagytak meg. 31 ember az otthonában halt meg. A 31 emberből hatan garázsban, vagy valamilyen melléképületben haltak meg. 11 ember a házához tartozó udvaron hűlt ki annyira, hogy már nem tudtak rajta segíteni.”
  • 84. citizen.voice 2009. január 15. 20:09
    „MAGYARORSZÁG 1990-2009

    A rendszerváltozás óta becslések szerint tizenkétezermilliárd forintnyi közvagyon került magánkézbe.
    A privatizációt őrült tempóban, teljes társadalmi kontroll nélkül vezényelték le.
    Nem szabad lemondani arról, hogy elszámoltassuk ennek a vagyonnak az új birtokosait, a felelősöket pedig meg kell nevezni.
    Magyarországon 1990 óta kétmillió munkahely szűnt meg, és több millió ember társadalombiztosítási folyószámlája vált követhetetlenné.
    A privatizációs bevételekből az államnak a kilencvenes években ki kellett volna fizetni az állampolgárok kétszázmilliárdos folyószámlahiányát.”
  • 83. citizen.voice 2009. január 15. 20:09
    „KEGYETLEN ÉV JÖN

    A válság feketelevese: mit kell túlélnünk 2009-ben?

    Közmegegyezés tárgya, hogy 2009 kegyetlenül nehéz év lesz a magyar gazdaságban.

    Nem kétséges: rosszabbul fogunk élni, mint tavaly.

    A magyar gazdaság fő problémája a korábbi elhibázott gazdaságpolitikából származik.
    A modern piacgazdaságokat működtető államok általában anticiklus gazdaságpolitikát folytatnak.
    Fellendüléskor tartalékokat képeznek, például adót emelnek, vagy a túlfűtöttség elkerüléséért megdrágítják a pénzhez jutást, a recesszió elkerülésére vagy a növekedési ütem visszaesésének mérséklésére viszont többek között állami beruházásokkal, adókönnyítéssel és kamatcsökkentéssel ösztönzik a növekedést.
    Magyarországon azonban úgynevezett prociklikus gazdaságpolitika folyt.
    Amikor jól ment a szekér, a megtakarítások helyett a belső fogyasztás növelését segítették, ami olyan mértékűvé vált, hogy csak az államadósság növekedésével lehetett finanszírozni. A lakosság pedig megtakarítások helyett adósságba verte magát. Mivel a mind kockázatosabb állami kiadások finanszírozására csak magas kamatok mellett lehetett a világ pénzpiacain forrásokhoz jutni, a forint alapkamata is kényszerűen magasan maradt. Így a lakosság, de a vállalatok is, ha tehették, idegen fizetőeszközben, főleg svájci frankban adósodott el. És ekkor talált bennünket telibe a globális pénzügyi válság, ami miatt a legnagyobb veszteség éppen a bizalomban következett be.
    Ebben a helyzetben a magyar államnak az IMF-EKB-hitelcsomag mellett sincs más lehetősége, mint tovább faragni az állami kiadásokat, ami a gazdaság visszaesését fogja erősíteni, ám ez még mindig jobb, mint a bizalomhiány (s az eladhatatlan magyar állampapírok) miatt finanszírozhatatlanná váló állam pénzügyi csődje. Így annak az adómérsékléssel és az EKB-szintre való kamatcsökkentéssel járó gazdaságpolitikának, amelyet Nyugat-Európában látunk kibontakozni, semmilyen esélye nincs rövid távon.
    Természetesen ebben a helyzetben az EU-tól származó források sokat segíthetnek, de megváltást vagy akár csak gyors megoldást nem hoznak a bajainkra. Nem maradt más, át kell alakítani azt a gazdasági szerkezetet, amely nyakló nélkül nyeli el a pénzünket: meg kell reformálni az egészségügyi rendszert, az önkormányzati rendszert, az oktatási rendszert, át kell alakítani az adózást és így tovább. Na de mi lesz addig?

    Lélekölő bajok

    Túlélni a stresszt.
    Eddig is tudtuk, hogy nekünk Mohács kell. Most, hogy megkaptuk, talán nekikezdhetünk összerendezni magunkat. Ezt biztosan megnehezíti, hogy közelegnek az európai parlamenti választások, nem sokkal később pedig az országgyűlési választások. A politikai csatazaj nyilván felkorbácsolja az indulatokat, eltérítheti a gondolkodást a racionalitástól, s igen jelentős stresszt gyakorol a gazdaságra és a polgárokra egyaránt. A stressz gazdasági pusztító ereje pedig közismert. Az alkalmazottak teljesítménycsökkenése és hiányzásai önmagukban is sok százmilliárdos károkat képesek okozni, nem is beszélve a pótlólagosan megjelenő egészségügyi költségekről, s a további járulékos kiadásokról. Persze a stresszért nem csak a politikai szféra a felelős, hiszen a megélhetés szavatolása és az eddig felhalmozott vagyon megtartása, a kitűzött életcélok melletti kitartás vagy éppen a róluk való lemondás legalább ennyi feszültséggel jár.
    Túlélni a munkanélküliséget.
    A magyar gazdaságot és társadalmat jelenleg a munkanélküliség gyors növekedése fenyegeti leginkább. Ha csak százezerrel nagyobb munkanélküli tömeg alakul ki az idén, ahogy azt például a kormány is prognosztizálta, az azzal jár, hogy ennyien esnek ki az értékteremtésből, ennyivel több embernek kell ellátást folyósítani, s ennyi embert ér súlyos megélhetési trauma. Családtagjaikkal együtt az érintettek száma a félmilliót is elérheti, ami a magyar lakosság öt százaléka. A munkanélküliség nem pusztán a bevételi források elapadását jelenti, hanem a fogyasztásuk visszaesését, a hiteleik visszafizetésének elhalasztását stb., ami az amúgy is gyengélkedő gazdaságot tovább húzza a recesszió felé. Az állam kénytelen lesz ezeknek az embereknek az útját egyengetni egy új munkaadóhoz az elhelyezésüket segítő tanácsadással, átképzéssel és közteherkönnyítésekkel, egy olyan környezetben, ahol a fő húzóerőt kitermelő exportpiacok beszűkülése miatt az alkalmazottak számának növelésére igen csekély hajlandóság mutatkozik.
    Túlélni a jövedelemcsökkenést.
    Felmérések igazolják, hogy az aktív korú európai polgárok leginkább a munkanélküliségtől tartanak. Magyarországon is hasonló a helyzet, olyannyira, hogy sokan betegállományba sem mernek elmenni az állás elvesztésétől való félelmükben. A munkaadók jelentős része (ha adottak a feltételek) az elbocsátásokat igyekszik racionalizálással megúszni. Ennek egyik legegyszerűbb eszköze, hogy a foglalkoztatási költségeket befagyasztják vagy mérséklik anélkül, hogy elbocsátásokba fognának. Ennek kettős haszna van. Megőrzik az alkalmazottak megélhetését, s megőrzik a munkavállalókban megtestesülő humántőkét, aminek nagy hasznát vehetik a konjunktúra beindulásakor. A válság a vállalati működés racionalizálására is jó alkalmat teremt, s az új munkakörök kialakítása vagy átrendezése a bérezés újraszabását is lehetővé teszi. A 2008-as prémiumok java, s nagy valószínűséggel a 2009-esek szinte egésze a béremelésekkel egyetemben e folyamatoknak áldozatul fog esni. Erre utal többek között, hogy a reformszövetség (amelyben igen nagy munkaadói szervezetek is képviseltetik magukat) a nominális bérek megőrzését tartja kívánatosnak, ami az infláció mértékében való bércsökkentést jelent. A köztársasági elnök nadrágszíjhúzásra vonatkozó intelmei alighanem hamarosan a munkahelyeken is megerősítést kapnak.
    Társadalmi magánbajok

    Túlélni a gazdaság visszafeketedését.
    A magyarok nagy többségében meglenne az igény a tisztességes közteherviselésre, s a korrupció, a feketegazdaság felszámolására (az eva sikere például nemcsak a kisebb adómérték, hanem a hatalmas adminisztrációs tehertől és a számlavásárlási svindliktől való megszabadulás lehetősége miatt is lett oly átütő), de a túlzottan nagy közterhek befizetésére egyáltalán nincs hajlandóságuk. A recesszió elmélyülésével így várható, hogy a fekete- és a szürkegazdaság visszaerősödik, ami egyáltalán nem lesz jó hatással az ország egészségi állapotára (az elmaradó adókat igen drága külső hitelekből kell pótolni), s a hatóságok várható, egyre keményebb fellépése nemcsak a behajtott adóforintokat, hanem kényszerűen a nemzeti stresszszintet is növelni fogja. Ha csak számlanélküli ügyeskedésről lenne szó, mindez talán nem is érdemelne említést. Csakhogy az állami megrendelésekért és uniós forrásokért élesedő harc óhatatlanul a korrupció lehetőségét is megerősíti. Márpedig, ha a kormány által beígért gazdaságélénkítő intézkedések nem lesznek hatékonyak, az előrevetíti, hogy Magyarország nem lesz képes önerejéből talpra állni, s akár évtizedekre konzerválódik lemaradása, fejletlensége nemcsak az unió derékhadához, hanem a közép-európai térség közben mellettünk elhúzó országaihoz mérten is.
    Túlélni a közszolgáltatások leépülését.
    Ha az mellékelt táblázatra vetünk egy pillantást, azonnal kiderül, a versenyképességünk azon bicsaklik meg, hogy az állam a GDP túlságosan nagy részét osztja el. Különösen sokat költünk központilag szociális és lakástámogatására.
    EMU 2005 Visegrádi hármak 2005 Balti országok 2005 Magyar-ország 2005 Magyar-ország 2007 Magyar-ország 2010
    Állami működési funkciók 15,5 19,0 20,8 16,6 14,3 14,6
    Jóléti funkciók 75,9 68,7 67,2 70,1 69,8 72,5
    Oktatás 11,3 12,6 17,3 13,9 12,7 12,5
    Egészségügy 14,6 13,2 12,1 10,9 10,5 10,0
    Nyugdíjkiadások 28,6 24,7 19,7 19,7 21,0 23,4
    Szociális és lakástámogatás 17,6 13,4 11,9 20,9 20,5 20,9
    Környezetvédelem, kultúra 3,8 4,7 6,2 4,6 5,1 5,7
    Gazdasági funkciók 8,6 12,3 12,0 13,3 15,7 12,6
    Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
    Összes elsődleges kiadás a GDP százalékában 44,4 39,6 33,6 47,0 46,1 42,5
    Forrás: MNB

    Ha az állam (beleértve a kormányon kívül a parlamenti pártokat, a nemzeti bankot, az önkormányzatokat, sőt, a köztársasági elnököt is) az ország hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, aligha tehet más, mint támogatja e kiadások mérséklését. Hogy miből jár majd kevesebb és miért kell majd (többet) fizetni, azt ma nehéz volna megmondani, de bizonyosan megjelennek olyan kiadások, amelyekkel eddig nem kalkuláltunk. Emellett felütheti fejét az önkormányzatok túlélési reakciójaként a hozzájuk tartozó szolgáltatások (például a távfűtés vagy a helyi közlekedés) megdrágítása.
    Túlélni a mobilitási kényszert.

    Persze ebben a helyzetben is lehet minek örülni. Az átrendeződés ugyanis mindig új lehetőségeket teremt. A nagy vagyonokat is mindig háborúk vagy válságok idején alapozták meg. Igaz, az átlagmagyar vállalkozási ismeretek és tőke nélkül aligha spekulálhat azon, hogy álmait kergetve bombaüzletbe vágjon, hitelt sem igen kapna hozzá. Ugyanakkor a válság felszíthatja a jobb pozícióba kerülés érdekében való tanulás iránti vágyat, illetve lökést adhat a földrajzi mobilitásnak is. És alighanem felteszik majd azt a kérdést is (ha látják, hogy az államra hiába várnak), hogy mit tehetnek magukért. Az attitűdváltásra nagy szüksége lenne az országnak. A magyar vállalkozások említést érdemlő része azért nem fejlődik tovább, mert a tulajdonos már keres vele annyit, amennyire szüksége van, a további növekedéshez szükséges változások már az életminőségét rontanák, az örökösei pedig gyakorta nem kívánják folytatni a tevékenységét. Így a cégeket eladják vagy egyszerűen bezárják. A válság így arra is ráébreszthet, hogy hosszú távon megéri építkezni, sőt, hosszú távra érdemes építkezni.

    Forrás: HVG”
  • 82. citizen.voice 2009. január 15. 20:08
    „2009 - a félelem éve
    Magyarország változatlanul
    a
    kormánypárt be nem váltott ígéreteinek földje

    Munkanélküliség, otthonvesztés, autóárverezés - ki tudja, mi minden vár ránk az idén.
    Pedig gyönyörű ígéretekkel kecsegtette a választópolgárokat a Gyurcsány-kormány. Vége lesz a megszorításoknak, csökken az adó, gyorsul a gazdasági növekedés, százmilliárdos támogatások érkeznek az unióból, emelkednek a keresetek, bővül a fogyasztás, javul a foglalkoztatás. Mindezekből azonban szinte semmi nem valósult meg, az idei kilátások pedig még a tavalyinál is rosszabbak.

    A kabinet 2008-ban ugyanazt tette, mint korábban: reklámokkal, PR-akciókkal, hangzatos szlogenekkel próbálta átfesteni a valóságot.
    Októberben ellepték az utcákat a "Beindultunk"-plakátok, ám a valóság hamar átírta a jó előre kitalált forgatókönyveket.
    Az ország gazdasága nem állt talpra, s a pénzügyi kockázatok sem csökkentek.
    Ezt bizonyítja a Nemzeti Valutaalap (IMF) 25,1 milliárd dolláros mentőöve, amit az utolsó pillanatban dobtak oda a csődközelbe jutott Magyarországnak.
    Ez a pénz azonban nem húzza ki hazánk szekerét a sárból, nem múlt el pénzügyi sebezhetősége.
    Megítélésünk annyit romlott külföldön, hogy az állampapírpiacon alig áramlik be külföldi tőke hazánkba. Ha ez így marad, akkor a gazdaságkutató intézetek szerint beláthatatlan következmények várnak ránk.
    Az IMF-hitelből nem lehet a végtelenségig finanszírozni az államadósságot. Ilyen helyzetben a kisebbségben lavírozó kormánytól.
    Kedvező fordulatot csak előre hozott választásokkal és kellő társadalmi támogatottsággal rendelkező kormánnyal lehet elérni.
    Ellenkező esetben tovább romlik a helyzetünk, s nő leszakadásunk nemcsak az unió fejlett országaihoz, de szomszédainkhoz képest is.

    Forrás: MH”
  • 81. citizen.voice 2009. január 15. 20:07
    „Intel!!

    MÉG MINDIG ITT VAGY? - TE TRÓGER!!

    HOL AKARSZ FELJELENTENI? YOU MOTHERFUCKER BASTARD!!!”
  • 80. Intel 2009. január 15. 07:48
    „szép volt valaki13:)”
99 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtartották az év első soproni esküvőjét

Sopron - A városházán pénteken délben megtartották az év első esküvőjét. Ezt követően még négy pár… Tovább olvasom