Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Elfogyhatnak természetes vizeink

Lassan, szinte észrevétlenül fogynak vizeink. A Balatonnál, a Fertő tónál látványosabb az apadás, de eltűnnek a lápok, pocsolyák, s mélyebbre kell meríteni a kutakban is. Mindennek oka a csapadékmennyiség csökkenése.

Száraz füvet zizegtet a szél ott, ahol nagyapáink gyerekkorukban még fürödtek, s néhány kókadt bokor porzik a téli korcsolyapálya helyén. „Nem találok vizet a határban – panaszkodik a tapasztalt földművelő –, még annyit sem, hogy megnedvesítsem a kaszakövet". S hosszan sorolja, hol, mennyi víz volt az ő gyerekkorában, hová ragadtak be örökösen a lovas fogatok, mit kellett messzire elkerülni a marasztaló sár miatt. Most pedig nem tudja megtölteni még a tokmányt sem...
Kevesebb a csapadék

– Nincs utánpótlása a talajvíznek – mondja  Iváncsics Jenő, a Magyar Geológiai Szolgálat soproni hivatalának vezetője, aki tudományos ismereteivel alátámasztja a falusi megfigyeléseket. Valóban alacsonyabb a vízállás a kutakban, s a talajvíz tényleg egyre mélyebb szintre húzódik vissza. Ez persze csak általánosságban igaz, mert a vízszint függ a domborzati és a kőzettani viszonyoktól. Az agyagos Lövérekben például hamar megjelenik és gyorsan el is tűnik a víz, a mélyebben fekvő medencékben viszont, mint amilyen Ágfalva környéke, lassúbb, de tartósabb a változás.

Tény viszont, hogy az elmúlt években kevesebb csapadék hullott, s a vízszint évről évre csökken. Így van ez Sopronban is, ahol az ötvenes évek óta figyelik a talajvízszint-észlelő kutakban a változást. Akár a több méteres ingadozás is természetes volt az évszaktól függően, de az elmúlt három évben tetten érhető a folyamatos apadás. Nem is a nyári csapadék hiányzik elsősorban a föld alatti rétegekből, hanem a téli havazás, illetve az ezt követő tavaszi olvadás. Nyáron ugyanis az eső gyorsan elpárolog és felszívja a növényzet is. A hó viszont a talajvizet „táplálja".

Klímaváltozás vagy aszály?

– Most az a legfontosabb kérdés – véli Iváncsics Jenő –, hogy tartós klímaváltozás tanúi vagyunk, vagy csupán egy aszályos hullámvölgybe kerültünk, ami nem tart sokáig. Egyelőre nem ismerjük a folyamatot, még az is meglehet, hogy két jégkorszak között élünk. Ha tartós klímaváltozásról van szó – ez csak évtizedek múlva derül ki –, akkor a növényzet lassú átalakulásával is számolnunk kell. Az fog megélni, amelyik mélyebbre tudja nyújtani a gyökérzetét.
Szakemberek világszerte vitáznak azon, hogy általános felmelegedésről van-e szó vagy sem. Az biztos, hogy a talajvízszint a környékünkön is csökkent. De száradt már ki korábban többször is a Fertő tó, most mégis lubickolhatunk benne…

Felszínmozgás is előfordulhat

A tartós szárazság szerkezeti változásokat is okozhat a laza talajban. A Rába-parton például az elmúlt években sorra süllyedtek és repedeztek meg a lakóházak. A vizsgálat kiderítette, hogy a talajvíz tartós visszahúzódása miatt a felső talajréteg kiszáradt, egyenetlenül összetömörödött, ami az épületek megsüllyedését, repedezését okozta.

Kapcsolódó cikk:

Aggasztóan csökken a Fertő szintje (2002-06-05) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A cél hasznosan tölteni a vakációt

Nyáron sem feledkeznek meg a gyermekekről Sopronban és a környék falvaiban. A napokban több helyen… Tovább olvasom