Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Egyre több eredmény a klímaváltozás hatásainak elemzéséről a NYME-n

A Nyugat-magyarországi Egyetem az utóbbi években infrastrukturális hátterét, kutatási és oktatási tevékenységét is továbbfejleszthette több, európai uniós projekt támogatásával.


A kutatásokat – bár különböző területekről van szó, összekapcsolja az is, hogy környezetünk és az ember jövőjére fókuszálnak. Olyan, napjainkban jelentős témákban mélyedhetnek el az egyetem munkatársai, mint amelyet „Az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás" címet viselő projekt is képvisel.

A projekt céljai közé tartozik az előre jelzett klímaváltozás hatásainak elemzése, és megfelelő stratégiai lépések kidolgozása a mező- és erdőgazdasági térségek vonatkozásában. Ezt a területet a klímaváltozás egyrészt fokozottan érinti, másrészt pedig a várható reakciók előrejelzése számos tényező kölcsönhatása miatt rendkívül nehéz. Az említett témát öt tematikus alprogram keretében vizsgálják, amelyek szervesen összefüggnek egymással. Habár a projekt időtartama augusztusban hivatalosan véget ér, a kutatások továbbra is folytatódnak.

A projekt időtartama alatt, vagyis az elmúlt két év során jelentős eredmények születtek mind az öt alprogram esetében. A szervezők fő célja egy új tudásalap létrehozása volt, ezáltal szolgálni a tudás-, és információ alapú társadalom fejlődését. A projektvezetőktől megtudtuk, hogy a nemzetközi színvonalú és szintű kooperatív kutatási tevékenység, amely visszahat az oktatásra, pótlólagos forrásokat termel és ezzel erősíti az NymE önállóságát, megnyitja az egyetem kapuit a régió, az ország és a világ előtt. A hagyományos és az oktatási tevékenységhez kötődő alapkutatás mellett az alkalmazott kutatás részarányát is jelentősen növeli. A kutatásba bevont tudományos szakértők, kutatók tehetségének kamatoztatása hazai keretek között csökkentették a munkanélküli fiatal, ám tehetséges kutatók migrációját más országokba.
Az első alprogram Prof. Dr. Faragó Sándor vezetésével és Prof. Dr. Lakatos Ferenc koordinálásával „A klímaváltozás hatása az erdei ökoszisztémák ökológiai feltételeire és diverzitására" címmel zajlott. A projektvezető röviden összefoglalva így jellemezte az eredményeket:

„Az erdőtelepítés klímamódosító hatásának térbeli elemzésével meghatározhatók azok a területek, ahol az erdőtelepítés éghajlatra gyakorolt kedvező hatása a legnagyobb, valamint ahol az erdők hatása jelentéktelen. Az elemzések hozzájárulnak a vegetáció-légkör visszacsatolások mélyebb megértéséhez, az erdők ökológiai funkcióival, a klímaváltozás mérsékelésében betöltött szerepükkel kapcsolatos ismeretek bővítéséhez, szemléletformáláshoz."

A második alprogram az „Erdőállományok várható produkciója, erdőstratégia, technológia" elnevezést kapta. Vezetője Prof. Dr. Mátyás Csaba elmondta, az eredmények ismeretében át kell tekinteni a szaporítóanyag-gazdálkodás jelenlegi elveit: újra kell értelmezni az őshonosságot, új szaporítóanyag források kialakítását kell kezdeményezni, növelni kell az alkalmazkodóképességet és optimalizálni kell a beavatkozások mértékét, irányát.

A harmadik alprogram a „Faipari technológiákhoz" kapcsolódott. Vezetője Prof. Dr. Molnár Sándor, koordinátora pedig Prof. Dr. Tolvaj László volt. Az alprogram vezetőjétől megtudtuk, hogy a fafeldolgozás klímavédelmi szerepe sem a kormányzat, sem a lakosság részéről nem közismert. Így a tudományos összefüggések feltárása mellett alapvető jelentőségű e tevékenység klímavédelmi szerepének széleskörű megismertetése volt.

„A téma szélesebb körű megismertetésére a JAF Holz Ungarn Kft.-vel együttműködve szimpóziumot szerveztünk, mintegy 400 fő részvételével, ahol a kutatás eredményeit nyomtatva is közreadtuk népszerűsítő formában, „Örök társunk a fa" címmel. E kiadványt megküldtük a különböző szakmai szervezeteknek és nagy példányszámban a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, továbbá ingyenesen terjesztettük a Múzeumok Éjszakáján a Mezőgazdasági Múzeumban." -nyilatkozták a szervezők.

A negyedik alprogram a „Biotikus megújuló energiahordozókhoz" kapcsolódott, és Prof. Dr. Neményi Miklós vezetésével zajlott le. A biohajtóanyagoktól kezdve, a szántóföldi növénytermesztés energiamérlegén keresztül, az erdészeti biomassza termelés és annak műszaki hátteréig számos egyéb területen folytak a vizsgálatok az alprogram keretein belül.
Végül az ötödik alprogram „A biotikus megújuló energia potenciál és a természeti és társadalmi környezet változása" volt, melyet Prof. Dr. Veress Márton vezetett. A professzor röviden összefoglalva elmondta, az alprogramban 3 témakörben történtek vizsgálatok: a klímaváltozás hatásai a természeti folyamatokra, a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei és a klímaváltozások társadalmi hatásainak elemzése.

A kutatások eredményeiről részletesen olvashatnak a http://www.climate.hu/eredmenyeink oldalon.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pruzsinsky Tamás leadta az ajánlószelvényeket

A Városvédők jelöltje kedden leadta az időközi önkormányzati választáson való indulásához szükséges ajánlószelvényeket a Megyeházán. Tovább olvasom