Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Egyetem maradhat 2012-től a NYME, átmenetileg

Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetik a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását - ezt is rögzíti az új felsőoktatási törvény koncepciója.
Nemzeti felsőoktatási rendszer létrehozása, tudományegyetemi és főiskolai intézménytípus, jelentősen változó pedagógusképzés - többek között ezt rögzíti az új felsőoktatási törvény koncepciója, amely szerint az államilag finanszírozott képzéseknél a jelentkezők egy része újra szóbelin venne részt.

Az MTI információi szerint a javaslatról vasárnap tárgyalhat a kormány, a törvénytervezetet október 15-ig kell a dokumentum szerint kidolgozni. Az intézmények átszervezéséről szóló döntéseket október végéig nyilvánosságra kell hozni. Az MTI birtokába került 54 oldalas koncepció szerint az új törvény a felsőfokú intézmények két típusát különbözteti meg: a főiskolákat, és a tudományegyetemeket.

Rögzíti azt is, hogy a jelenlegi torzult intézményrendszer minőségelvű, a felesleges politikai konfliktusokat elkerülő átalakítása érdekében átmenetileg, néhány évre célszerű az intézmények három kategóriába sorolása: főiskola, egyetem, tudományegyetem.

Az átmeneti időszak alatt, az ˝egyetem˝ besorolású intézmények minőségjavításuk vagy integrálódásuk révén bekerülhetnek a tudományegyetemek sorába, vagy főiskolává alakulnak, esetleg magánintézménnyé válnak vagy megszűnnek.

A dokumentum szerint így 26 állami felsőoktatási intézmény lenne 2012-től: tudományegyetem lenne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem.

Egyetem kategóriában szerepelne a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Egyetem (Győr), a Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron), a Szent István Egyetem (Károly Róbert Főiskola), a Liszt Ferenc Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Színház és Filmművészeti Egyetem.

Állami főiskola lenne a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, az Eötvös József Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, a Kecskeméti Főiskola (részét képezi a Szolnoki Főiskola), a Nyíregyházi Főiskola és a Táncművészeti Főiskola. Az állam létrehozza a nemzeti felsőoktatási rendszert (nfr), és amennyiben a felsőoktatási intézmény fenntartója az állam, és a hallgatói létszám legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt, úgy az a felsőoktatási intézmény (tudományegyetem, főiskola) az nfr részét képezi, rektorának kinevezésében egyetértési jogot gyakorol.

Az állam a felsőoktatási intézmények fenntartójaként azok tudományos és oktatói tevékenységét a rektorokon és az akkreditációs folyamatokon keresztül, vagyoni, pénzügyi tevékenységét a gazdasági vezetőkön, kincstári felügyelőkön keresztül irányítja és ellenőrzi. Az állam döntene az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásainak szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról is.

Az államilag fenntartott, valamint az egyházi egyetemek és főiskolák mellett erősödne a magánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. Megszűnő állami intézmények helyett magánintézmények alakulhatnak, ugyanakkor a magánegyetemek és magánfőiskolák fenntartásához, illetve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá. A túlméretezett kapacitások megszüntetése, a felsőoktatás képzési szerkezetének átláthatóvá tétele intézmények, karok, szakok átgondolt, megfelelően ütemezett összevonásával, az átmeneti időszakok feszültségeinek tervszerű csökkentésével hajtható végre - olvasható az anyagban, amely szerint az átalakulás a képzési szakok indokolatlan túlszaporodásának visszafordításával és az egyes szakok képzési helyeinek csökkentésével indulna meg 2012 szeptemberétől. Az erről szóló döntést 2011 október végéig nyilvánosságra kell hozni.

Ahogy azt az MTI korábban megírta, az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzését követően meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 év alatt 15 év magyarországi munkavállalást említenek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni köteles a diák.

A pedagógusképzés jelentősen változna, az óvodapedagógus és tanítóképzés változatlanul hagyása mellett a tanárképzés ismét kétfelé válik: az általános iskolák és a szakiskolák számára 4 + 1 éves, a középiskolák számára 5 + 1 éves tanárképzés indulhat 2012 szeptemberétől.

Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetik a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását, és a 2016. évi felvételi eljárásban a jelentkezőnek már minden alapképzési szakra és osztatlan képzésre rendelkeznie kell legalább egy ˝C˝ típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával.

Mint az anyagban szerepel, 2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30,3 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk versenyképességünk érdekében. Ezért a következő 3 évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek számát. A célul kitűzött diplomás arányszám eléréséhez szükséges többletet az önköltséges hallgatók biztosítják, lévén, hogy az intézmények a kormány által meghatározott létszámban és térítési díj ellenében önköltséges formában is oktatnak.

Olvasóink írták

  • 8. bali00004 2011. szeptember 08. 18:25
    „hála az EU-nak így legalább a sok egyetemi végzettségű fiatalnak lesz is munkája itthon!:-) a közmunka program.:-) mert más munkája nem hinném hogy lesz a végzett szakmájában. vagy még jobban túlképzi magát: betanitott munkásnak, segédmunkásnak,...stb... vegyük csak példának Sopront. végez 50-100 vadgazdász, és erdőmérnök, plusz a többi kar. ez minden évben végez!!! hova kell ennyi szakember??? van hova mennie? max. külföldre. ezek nem hinném, hogy annyira hány szakmák:-) és szerencsétlen meg csodálkozik, ha nem kap a végzettségének megfelelő munkát! ezért kidob az állam az adófizetők pénzéből sok pénzt a képzésre. hol térül meg? akkor meg minek képezni? az EU-nak.? nevetséges. az EU nem foglalkozik velünk. csak kihasznál minket. az agrár ipart is szépen leépítette, a cukrot is külföldről kell importálni, stb...stb... áááá a sok elvakult meg istenití az EU-t. amikor az itthoni munkahelyeket meg ők számolták fel közvetve, vagy közvetlenül. a kormányról nem is merek mondani semmit.”
  • 7. anonimus 2011. szeptember 08. 09:08
    „6. gmentes
    ez nem szarkeverés hanem a EU2020 stratégia egyik célkitűzése...
    mi meg EU tagok vagyunk...”
  • 6. gmentes 2011. szeptember 08. 07:48
    „Miért kell mindig keverni a szart!

    "2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30,3 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk versenyképességünk érdekében."
    És diplomáshoz illő állást ki fog teremteni?”
  • 5. anonimus 2011. szeptember 08. 06:31
    „csak azt nem értem, h a origós cikkben szerepel ez: "A tudományegyetemi státusz megszerzéséhez szigorú feltételeket ír elő a tervezet. Nyolc karral és legalább öt akkreditált doktori iskolával lehet tudományegyetemet működtetni, bár egy korábbi koncepció szerint egyetemekhez négy kar is elég lett volna."
    ez alapján a NYME miért nem tudományegyetem?!”
  • 4. qqriq39 2011. szeptember 07. 21:57
    „Ó pardon!Ebben a csapatban Ókovács Szilveszter játszik,de a másik Ó is simán beférne egy másik hasonló ligában játszó csapatba!”
  • 3. qqriq39 2011. szeptember 07. 21:10
    „Én azért még várnék egy picirit Hoffmann Rózsa,Pokornyi Zoltán,Lázár János reakcióidejére,továbbá Ómolnár Miklós,Darvasi Ilona,´Vágási Feri´ omnipotenciális kapacitásának esetleges rejtett tartalékaira! OV-ről nem is beszélve.”
  • 2. ujidok 2011. szeptember 07. 19:44
    „Érdekes oktatási reform készül...”
  • 1. bali00004 2011. szeptember 07. 18:33
    „minősítik az egyetemeket:-) persze. senki nem akar kétkezi munkát végezni, ma az országban. a szakmunkás képzés meg ott van ahol van. egyetemi végzettség? minek? hova megy dolgozni? :-) max. politikusnak! ahhoz úgy is ért mindenki ma. de ezért x évet az állam számlájára el "tanulgatni"?:-)) a legtöbb "egyetem" meg menekül, hogy új kart indítson, mert ezáltal kap támogatást!! persze, hogy hígul az egyetemek nívója!! lassan ott tartunk, hogy lepkevadászatból is egyetemet lehet végezni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkapják a tűzoltók a túlmunkapénzüket a megyében is

A tűzoltók átlagosan bruttó 7-800 ezer forintot kapnak a túlmunkáért. Tovább olvasom