Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Egészségügyi korrupció ellen lépnek fel

Reformra szorul a magyar egészségügyi ellátás, hogy az eddigi hálapénzgyakorlattal szemben, nyilvános formában lehessen „megvásárolni” egy-egy kórház orvosának tudását.

Ez a szisztéma mindenkinek – az orvosnak, az intézménynek és a társadalomnak is – hasznára válna – hangzott el Sopronban.

Legyen tarifális és nyilvános a hálapénz

– Magyarországon évente 120–200 milliárd forintra tehető az egészségügyi ellátásért orvosoknak fizetett hálapénz nagysága – mondta Sopronban dr. Dézsy József bécsi professzor, a soproni egyetem közgazdaság-tudományi karának díszdoktora, a Korrupció az egészségügyi ellátásban – Diagnózis és terápia című nemzetközi vitafórum szervezője. – Meg kellene tehát keresni a lehetőségét, miként sáfárkodhatnánk jól ezzel az összeggel, hogy mind az orvos, mind az intézmény és a társadalom is jól járjon. Véleményem szerint továbbra is választhatna magának orvost a páciens, ugyanakkor a kórház falára kiakaszthatnának egy táblát, hogy egyes beavatkozásokért általában mennyit fizessen a beteg, feltéve persze, hogy elégedett az ellátással. A műtétet elvégzi a választott orvos, a táblán szereplő összeget viszont a beteg a kórháznak fizetné be, amelyről számlát is kap.

Az intézmény levonja abból a saját dologi költségeit, tegyük fel az összeg húsz–huszonöt százalékát, a többit megkapja a kiválasztott orvos, aki ezáltal adózandó legális hálapénzhez jut. Magyarul: az orvosok továbbra is kereshessenek tudásuknak és népszerűségüknek megfelelően, de nyilvánosan, nyomon követhetően, s ennek megfelelően vállaljanak arányos közteherviselést is. Ilyen formában a beteg is, az intézmény és az orvos, továbbá az egész társadalom is jól jár. Továbbmegyek: az így szerzett, több tíz milliárd forintnyi adóbevételből megteremthető egy egészen új biztosító, az úgynevezett honoráriumbiztosító alapja. Aki ebbe majd belép, az kiválaszthatja magának az orvost, a biztosító pedig fizeti helyette a kórház árlistáján szereplő „hálapénzt". Akik pedig nem tehetik meg, hogy orvost válasszanak vagy pluszbiztosítást fizessenek, ők a kötelező alapellátásban részesülnek.

A hosszú várólista az egyik ok

– A 90-es évek elején elindult egészségügyi reform folyamata elakadt, a szakrendelők és a kórházak privatizációja nem történt meg – fogalmazott dr. Schmidt Péter, a soproni egyetem magántanára, az Alpok-Adria egészségügyi bizottság tagja. – Az egészségügyben a korrupció is abból fakad, hogy hosszúak a várólisták, most meg kiváltképp, amikor teljesítménylimittel határolták be az intézmények mozgásterét.
„ Szeretnénk elérni, hogy az orvosok érdekeltté váljanak az előjegyzési idő lerövidülésében, ehhez viszont a kórházakat és a háziorvosokat sújtó teljesítménykorlátozás megszüntetésére lenne szükség."

– A legfontosabb elemét a korrupcióellenes munkának a nyugat-európai egészségügyi bérekhez való felzárkózást tartom. Reálisan mérlegelve a dolgokat, már azzal is elégedettek lennénk, ha 2010-re elérhetnénk a nyugat-európai egészségügyi dolgozók bérének legalább hetven százalékát.

Túlzottan is magas az ingerküszöbünk

– Az, hogy mennyire korrupt a magyar egészségügy, megítélés kérdése, viszont attól tartok, e tekintetben elég magas az ingerküszöbünk – összegzett érdeklődésünkre dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója. – Sok olyan dolog van, amelyről nem is gondoljuk, hogy az tulajdonképpen korrupció. Ilyen például az az országos jelenség, amikor a kórház orvosai magánbetegeiket – saját zsebre – az intézmény eszközeivel és asszisztenciájával, a kórházban töltött munkaidő keretein belül látják el. Ennek az éremnek egy másik oldalát jelenti az adott beavatkozások és műtétek tb felé jelentett esetszámának vagy körítésének megváltoztatása annak érdekében, hogy a túlszámlázással a kórház finanszírozása kedvezőbbé válhasson. Ez utóbbi esetben nem is az orvos zsebére játszanak, hanem a kórház működőképességének a biztosítására, de ettől még nem változhat a csalás megítélése.

Összességében rengeteg olyan szürke zónás történés zajlik az intézmények falain belül, amelyek ugyan a beteg érdekeit szolgálják, de nem tekinthetők legálisnak. Szigorú értelemben véve korrupciónak nevezhetjük azt is, amikor „szakértői nyomásra" ár-érték vizsgálat nélkül vásárol egy osztályvezető főorvos eszközöket vagy anyagokat. Megeshet ugyanis, hogy másutt olcsóbban és ugyanolyan jó minőségben gyártják az adott terméket. Elmondhatjuk tehát, hogy jelen pillanatban a magyar egészségügy meglehetősen összefonódott a szürke gazdasággal; hogy ezt mind korrupciónak tartjuk-e, ennek jogosságában nem vagyok biztos, hiszen sok esetben „csak" adóelkerülésről van szó, mint például a hálapénzek esetében. S hogy mi lehet a megoldás? Évtizedes problémákról van szó: úgy gondolom, a tiszta, számon kérhető viszonyok tudnak leginkább a korrupció ellen hatni. Az a biztosítási csomag, amelyet a napokban tárgyal a parlament, egyértelműen ilyen irányba fog hatni. Hiszen ha tudom, nekem mi jár, s azt legálisan és ráadásul egészségpénztári támogatottsággal adókedvezménnyel megvehetem, akkor nem próbálkozom azzal, hogy feketén megvásároljam...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sopron méltóságteljesen emlékezett

Sopron méltóságteljesen ünnepelte az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját. A Nyugat-Magyarországi Egyetem a forradalmi ifjúság dicső helytállására emlékezett. A városi emlékünnepséget a Hűségzászlónál tartották meg, ahol Fodor Tamás polgármester idézte fel a magyarság heroikus harcát. Tovább olvasom