Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Darvasi Ilona: ˝Nem a szakma véleménye a fontos, hanem a nézőé˝

A Soproni Petőfi Színház 20 éves. A Magyar Teátrum jubileumi összefoglalóját közöljük, melyben megszólal Darvasi Ilona igazgató.

20 éves a Soproni Petőfi Színház – a múlt.

A város színházi élete nem csak ebben a 20 évben mérhető, amit Mikó István igazgatásától számítunk. Már 600 évvel ezelőtt kezdődött, pontosabban 1412-ben a húsvéti passiójátékokkal, amiket később Lackner Kristóf latin nyelvű darabjai, a jezsuiták iskoladrámái, majd a hivatásos német vándortársulatok előadásai követtek.

1730-tól már élénkebbé vált Sopron színházi élete, bár még mindig német nyelven folytak az előadások. Először 1792-ben került magyar nyelvű darab a színre. Lakos János: Hunyadi László című drámáját adták elő az evangélikus líceum diákjai, ami kezdeti lépése volt a magyar nyelvű színjátszás elterjedésének Sopronban. Méltó színházépületre is szükség volt, a nem kis feladattal a város Franz Lössl bécsi építészt bízta meg, aki gyönyörű klasszicista épületet tervezett. Végre megkezdődhetett az állandó társulatok korszaka. Kezdetben, 1841-ben, a város kötelezte a német színigazgatót, hogy az épületet legalább hetente kétszer engedje át az odaérkező magyar társulatoknak. Sőt 1885-ben a magyar színjátszás támogatására megalakult a Magyar Színpártoló Egyesület. 1905-től már magyar színtársulaté lett a soproni főszezon: az első teljes hat hónapos évad, amelyben 169 előadást játszottak magyarul. Mivel a század elején tűzveszélyesnek nyilvánították a színház épületét, szükségessé vált a felújítása. A városi közgyűlés 1909-ben Medgyaszay Istvánt bízta meg a tervezéssel, aki azonban a teljes átépítést javasolta. Az elfogadott javaslat nyomán modern színháza lett Sopronnak, amit a mai napig megcsodálhatunk a Petőfi téren - írja a magyarteatrum.hu.

Az új épületben két-három évenként cserélődtek a társulatok, pedig olyan neves színészek játszottak benne, mint Vízváry Mariska, Jászai Mari, Márkus Emília, Rajz János, Jávor Pál. Pénz is volt a támogatók jóvoltából, színes is volt a repertoár, mégis bukással kényszerült távozni mindegyik társulat. Az elkövetkező háborúk, forradalmak, gazdasági válságok alaposan kimerítették a város kasszáját, és több polgár is követelte a színház bezárását az ínséges időkben. Azonban Sopronyi - Thurner Mihály polgármester felemelte szavát a dühös tiltakozás ellen, mondván: a város vezetése a súlyos gazdasági helyzetben sem hanyagolhatja el szellemi kötelezettségeit. Időközben az 1945-1950-ig tartó időszak próbálkozásait egy határozott mozdulattal lesöpörte a „színről" a vidéki színházak államosítása és ezzel elveszni látszott a remény, amiért 500 éve mindent megtettek a soproni polgárok, hogy megszülessen a SOPRONI SZÍNHÁZ! Aztán 1980-ban a színház önálló intézményként is megszűnt. A rendszerváltás azonban újra utat nyitott az üresen álló színházhoz. Három pályázó csoport szerette volna birtokba venni Thália soproni templomát. 1991 nyarának végén az érdeklődők köre a budapesti Arizona Színházzal bővült, aminek Mikó István volt az igazgatója. Javaslatuk arra épült, hogy a központi támogatás segítségével felújított épületben 1992 őszétől azonnal indítani lehet az évadot, az Arizona és a Rock Színház budapesti repertoárjának soproni bemutatásával. A tervet a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának elnöke támogatta. 1991. október 15-étől 4 évig Mikó István a megalapított színház igazgatója. Az önkormányzat közgyűlése, az Arizona Színház igazgatósága, Mikó István, Nyerges Ferenc és Hirschler Rezső mint alapítók decemberben létrehozták a Soproni Színházért Alapítványt. A korszerűsített (például: forgószínpad beépítése, modernebb hang- és fénytechnika) és a gyönyörűen felújított színház megnyitóját 1992. december 3-án Dürrenmatt Meteor című komédiájának bemutatójával ünnepelték. A következő napon azonban a két színház közötti együttműködés jövője megkérdőjeleződött.

A Fővárosi Önkormányzat által felkért kuratórium többséggel úgy döntött, hogy a következő évadtól a Mikó István által vezetett Arizona Színház szüntesse be működését és helyette a Törőcsik Mari nevével fémjelzett Művész Színházé legyen a budapesti Nagymező utcai Thália épülete. Hogyan tovább? Ha Sopron ezek után esetleg folytatni kívánja a kapcsolatot a megváltozott vezetésű és profilú társulattal, még mindig ott a kérdés, ők akarják-e az együttműködést? Törőcsik Mari egyértelműen azt nyilatkozta, a pályázati kiírás az Arizona Színházra szólt, és abban nem szerepelt Sopron. Mikó István azonban nem hagyta cserben a várost és a közönséget, akik már oly régóta áhítottak egy önálló, saját színházat. Folytatta, amit elkezdett immár függetlenül Budapesttől. A sikeres első évad után nemcsak a büszke soproniak mondhatták végre magukénak a Petőfi Színházat, hanem a színház is otthonra talált a hűség városában. Mikó István 10 éven át, vagyis 2001. december 31-ig volt a Petőfi Színház igazgatója. Őt és társulatát nagyon szerette a város, de eljött a változás kora Valló Péter rendező rövid(14 hónapos)igazgatói tevékenységével. Valló Pétert 2003. március 1-jétől 2007. január 31-éig Szilágyi Tibor színművész követte az igazgatói székben, majd 2007. február 1-jétől Darvasi Ilona. Nem véletlenül őt választotta a város, hiszen pont ilyen menedzser-típusú vezetésre van most szüksége a színháznak ebben a nehéz gazdasági helyzetben, ahogy Nyerges Ferenc, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és egyben a színház egykori egyik alapító tagja annak idején nyilatkozta.

A jelen - Darvasi Ilona igazgató

Mottó: Amikor a Jóisten megteremtette az embert, megfelezte a szívét.


Ritkaság számba megy, hogy nő kerüljön egy színház élére. Pedig a gazdasági és kulturális élet irányításához egy női látásmód kifejezetten előnyössé válhat. Ahogy minden sikeres férfi mögött egy nő áll, miért ne léphetne előtérbe a sikeres nő a maga valójában, bizonyítva, hogy ő is képes arra, amire a férfi az ő segítségével, sőt talán többre is. Mikó István, Valló Péter és Szilágyi Tibor igazgatósága után 2007-től női vezetést kapott a színház Darvasi Ilona személyében. Minden színház arra törekszik, hogy neves emberek álljanak az élükön, vonzerőt képviselve a közönség számára. Pedig a nézők nem az igazgató neve miatt látogatják az intézményeket, kivételt képez Mikó István alapító-igazgató személye, akit még most is rajongva szeret és tisztel a soproni közönség. Darvasi Ilona nem színész, nem rendező, nem láthatjuk se színpadon, se a tévé képernyőjén. 1957. szeptember 19-én született Dunakeszin egy szegény család hatodik gyermekeként. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemenszerzett diplomát népművelő-könyvtáros szakon. Már akkor rajongott a színházért, azért a varázslatos világért, ami később az élete részévé vált. Az egyik színházi előadáson ismerte meg és szeretett bele mostani házastársába, Nemcsák Károly színművészbe, akit két gyönyörű fiúgyermekkel ajándékozott meg: Balázssal és Mátéval. 2007. január 31-éig a Turay Ida Színház igazgatója volt. Miután megbíztáka Soproni Petőfi Színház vezetésével, az általa alapított Turay Színházvezetésételső házasságából született lánya, Darvasi Cecilia vette át.


– A lányom tudja és értékeli, érti és érzi, hogy mitől működik a Turay Ida Színház. New Yorkban 3 évig volt módja, hogy tanulja, tanulmányozza a színházi élet rejtelmeit. Haidegennek adom át a Turayvezetését, elveszti lényegét, amiért ezt a színházat létrehívtam. – mondtaDarvasi Ilona. – Szeretném, ha a lányom, amikor én már nem leszek, folytatná azt a keserves-szép munkát, amit elkezdtem.Ma már mint Nonprofit kft. működik a Turay és több mint 140 embernek ad állandó, biztos megélhetést.Bár jelen helyzetben egyre nehezebb életben tartani a kultúrát. Ittnemcsak a színházi előadásokra gondolok Sopronban, hanem a nemzeti ünnepeinkre szervezett rendezvényekre is, amikre évről-évre egyre többen látogatnak el. Fontosnak tartom a nagy történelmi tettek emlékének ápolását, hiszen az ad alapot életünkhöz, abból építkezünk, ott van minden tettünkben és gondolatunkban, erősíti a mi és gyermekeink magyarságtudatát, utat mutat a jövő építésében. A múlt ápolása a kultúra és a nemzeti értékeink fennmaradásának kulcsa. A színház is erről szól. Olyan irodalmi remekműveket tárni a közönség elé, amik tartalmasan szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, felnyitják szemünketa lényeges dolgokra, vagy megoldást sugallnak problémáinkra.Tanítsanak meg szeretni, megbocsátani, tiszta lélekkel, optimistán indulni neki minden nehéz nap megpróbáltatásainak.Muszáj nevetni, szórakozni is a színházban mert így könnyebb elviselni a minket ért nehézségeket. Akinek van humora, aki önfeledten tud nevetni, kikapcsolódni, az tovább él, az a hétköznapok problémáit is könnyebben vészeli át. Ezért állítottuk úgy össze Huszti Péterrel az új évadot, hogy nézőink lehetőleg mosolygó arccal vagy könnyes szemmel, de mindenképpen felszabadultabban lépjenek majd ki a színház kapuján.A 2011/2012-es évad műsora túlnyomó részt magyar szerzők műveire épül. Móricz Zsigmond: Sári bírója, Molnár Ferenc: A doktor úr című vígjátéka, Kálmán Imre: Cigányprímás operettje, Hubay–Ránky–Vas: Egy szerelem három éjszakája, Spiró György: Prah című komédiája és a Sopron Orfeum zenés est úgy gondolom, széles rétegnek nyújt majd felejthetetlen szórakozást. A 20 éves Soproni Színház jubileumi évadában külföldi szerzők művei is helyet kapnak, Willy Russell: Vértestvérek című musicalje ugyanúgy, mint a Grimm testvérek Hófehérke és a hét törpe zenés mesejátéka, Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, valamint Kipling A dzsungel könyve című zenés játéka. A darabok kiválasztásánál, a szereposztásban és a szakmai háttér megteremtésében nagyon nagy segítségemre van a színház művészeti tanácsadója, Huszti Péter, akinek szakmai tudása és tapasztalata nélkülözhetetlen a színház számára. Mindketten fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok is megszeressék a színházat. Nemcsakmintigazgató,népművelő, hanem mint édesanya is így gondolom, hiszen az előadások által több értéket tudunk nyújtani a fiataloknak, mint a kereskedelmi tévék műsorai. Az ünnepi évad repertoárja ugyanakkor alkalmat kínál arra is, hogy a családok együtt jöjjenek színházba.

Öt évvel ezelőtt is azt hangsúlyoztam:nem a szakma véleménye a fontos, hanem a nézőé. Nem a szakmának játszunk, hanem a közönségnek!A Soproni Petőfi Színház értükvolt, van és lesz is, amíg én vagyok az igazgató. Ez úton köszönöm a város vezetésének, Sopronváros polgárainak a magam és a színház társulata és dolgozói nevében azt, hogy érdeklődésükkel, szeretetükkel, jelenlétükkel, tapsaikkal, hűségükkel bizonyítják, hogy igenis szükség van a színházra, a Petőfi Sándor Színházra a hűség városában.

Forrás >>

Olvasóink írták

  • 14. Frenk1 2011. november 25. 20:57
    „Nyerges Ferenc! Meddig lesz még Sopron a Turai Színház házi színpada? Ezért ön is felelős!”
  • 13. NyergesFerenc 2011. november 25. 09:16
    „12. Kedves Asterix és Obeliszk! A Petőfi Színházban a Turay Színház saját és szerepre szerződtetett művészei játszanak. Nekünk idén nincsenek saját szerződtetett színészeink. Jó kérdés, hogy miért nem több színházból jön a kínálat. Ennek alapvetően finanszírozási okai vannak, mondjuk úgy a Turay olcsóbb, mint a Vígszínház vagy hasonlóan rangos színházak tájelőadás árai. Incze József színházalapítónk, remélem hamarosan visszatér a soproni társulatba. Nem lettünk hakniszínház, mert a Turay egy jó színvonalat hoz, befogadó színház lettünk. A Civitas a maga helyén jól működik, de egy az állam és az önkormányzat által támogatott "profi" színháznak mások a feladatai, paraméterei. Mégegyszer leírom, választás előtt áll Sopron, visszamegy a színház 21 évvel ezelőtti múltba vagy a következő évadtól tényleg soproni lesz, ahogyan Mikó István, Szilágyi Tibor alatt és Darvasi Ilona
    első éveiben volt. Az önálló színház minden feltétele adott Sopronban.”
  • 12. Vercingetorix04 2011. november 24. 16:36
    „Tisztelt Nyerges Úr!

    Én itt most valamit nem értek! Ha nincs társulat, akkor most kik játszanak a színházban? Melyik színház ez? A műsorban azt látom, hogy Soproni Petőfi Színház! Ha meg úgy vásároljuk az előadásokat, akkor miért nem vesszük meg például a Vígszínház vagy más kiváló pesti, vagy éppen vidéki színház produkcióját? Még ha jók is(?) amostanság látott színészek, de esetleg így láthatnánk másokat is a színpadon! Hol van pl. Incze József, aki egykoron sokat játszott Sopronban? Ha egyszer hakni színház lettünk(?), akkor haknizzon itt más is! - vagy ez hülyeség Ön szerint? Nem tudom, de talán a Metropolitan-nak sincs társulata (pénze annál több - tudom) mégis egészen jó a műsora, persze ezt is csak gondolom. Ndm akarom példának állítani a Civitas Pinceszínházat, de ott van állandó társulat és kitartanak a nehéz időkben is. Hogy mennyivel rosszabb, vagy jobb az ő produkciójuk, mint az Önöké? Hááááát! - ha a támogatásk összegével állítjuk arányba, akkor lehet, hogy ők a nyerők!!! Munkájához sok sikert kiván: Asterix és Obeliszk”
  • 11. NyergesFerenc 2011. november 23. 14:13
    „Kedves Nága! Az idei évadban nincsen társulat, vásárolt vendégjátékok vannak. A következő 2012/13-as évadban társulat nélkül lényegében megszűnik a Petőfi Színház és visszatér az 1991 előtti állapot. Tehát az egyetlen Sopronnak és a színházlátogatóknak elfogadható út az önálló társulat visszaállítása, saját bemutatókkal!”
  • 10. nága 2011. november 23. 13:19
    „Nem értem a 3-as és 9-es nyilatkozat közti ellentmondást!!! Most van vagy nincs vagy lesz-e önálló társulat Sopronban?”
  • 9. NyergesFerenc 2011. november 23. 07:21
    „Kedves Nága! Nem kell sírnia, semmi oka rá. Biztos vagyok benne és tudom, hogy a Városvezetés és minden képviselő ma is támogatja a 20 éve, a rendszerváltás után elsőként megalapított önálló Soproni Petőfi Színházat! Mindössze a "maszkabálnak" kell véget vetni és visszatérni a megalapításkor kitűzött, ma is érvényes célokhoz. Sopronnak önálló társulattal, önálló Színházra van szüksége. Minden ezzel ellentétes ferdítés, állítás, maszatolás, nyilatkozgatás hazugságbeszéd!”
  • 8. nága 2011. november 22. 19:45
    „Sír a lelkem a gyönyörű soproni színházért és azért, hogy nem lesz önálló társulata. Innen már csak egy lépés és azt tapasztaljuk, hogy bezárják a kapuit is. Nem ezt érdemli a soproni közönség, amely ilyen szempontból is lokálpatrióta és mindig lelkesen megtölti a színházat. Előre aggódom a megújuló és páratlan lehetőségeket kínáló barlangszínházért is, hogy meg tudják-e tölteni majd nívós előadásokkal vagy elkótyavetyélik majd, mint pl. a megépített inkubátorházat is.
    Ez a 21. századi "modern, magyar jó világ": nincs fedezet a kultúrára, színházakat, múzeumokat, közgyűjteményeket, gyermekközpontokat zárnak be, iskolák nem működnek hónapokig, mert nincs fűtés és étkeztetés stb., stb. Érdekes módon 50-100 évvel ezelőtt kilométereket tudtak gyalogolni a gyerekek hóban-fagyban, hogy beérjenek az iskolába, ahol az iskolaszolga fával-szénnel csinált jó meleget és úgy is lehetett tanulni, csak akarni kellett.”
  • 7. thurvj97 2011. november 22. 17:40
    „A szabadságharc szolgálatában csak közhelyekre futja?”
  • 6. pusz 2011. november 22. 15:15
    „Köszönjük Darvasi Ilona!Örülünk,hogy ilyen színház-igazgatónk van!”
  • 5. Sonnenschein_Manó 2011. november 22. 15:14
    „Ez a "nem a szakma véleménye a fontos, hanem a nézőé" lefordítva azt jelenti, hogy tudjuk, hogy a színház színvonala nem túl kiemelkedő, de a "parasztoknak" ez is megfelelő. Lásd még "falura jó"”
  • 4. NyergesFerenc 2011. november 22. 14:52
    „Nyugatmagyar.hu, online interjú okt. 25.
    "Hogyan látom a következő négy évet? Bizakodással. A kultúrával és a közművelődéssel foglalkozó munkatársaim kevesebb finanszírozással is a maximumot hozzák ki munkaterületükön. Az előadó-művészeti szervezetekről szóló törvény júliusi módosítása változtatásokat követel a Petőfi Színház működésében. A Petőfi Színház válaszút előtt áll: visszasüllyedünk a 20 évvel ezelőtti befogadó színházi létbe és ezzel lényegében megszűnik az állami támogatásunk, vagy a következő évadra újraszervezzük a saját társulatot, saját produkciókkal lépünk színpadra és továbbvisszük az elmúlt 20 év ,,dicsőségét". Én az utóbbira voksolok és az előadó művészeti szervezet vezetőjeként csak ezt az utat tartom vállalhatónak. Schwajda György, volt kaposvári színigazgató pályázatában azt írta: ,,Színházat építeni, nem rombolni jöttem". Pár éve Szita Károly kaposvári polgármester éppen e színházvezetői pályázat kapcsán azt mondta ,, Városának a legjobb jár". Nos, Sopronnak is! Kényelemből nem köthetünk ostoba kompromisszumokat. Említhetném Cseke Péter kecskeméti színházigazgatót is, aki pár hete azt nyilatkozta, ,,nem lehet úgy színházat csinálni, hogy kedden odamegyek, kiosztok pár pofont és hazautazom".
    Szólnom kell a Barlangszínházról is. Amennyiben a felújítás szándéka megvalósul, a soproniak és a turizmus számára is a színházi életben minőségi és mennyiségi változás következhet be. A Barlangszínházat a Petőfi Színház nem tudja produkciókkal kitölteni, ezért szükség lesz a győri és más rangos színházak együttműködésére, bekapcsolódására. Erre a megkeresett partnerek részéről megvan a pozitív szándék. "”
  • 3. NyergesFerenc 2011. november 22. 14:43
    „A Soproni Petőfi Színház fennállásának 20 éve alatt mindig a nézőké volt, mint általában a többi színház.A 2011/12-es évadban csak két saját bemutató van, a Sopron Orfeum és az Egy szerelem három éjszakája, ezért ez az első évad, amikor a Petőfi Színháznak nincsen saját társulata. A többi előadás a Turay Színház vendégjátéka. Ez a tényekhez tartozik.”
  • 2. Kuvasz 2011. november 22. 11:50
    „Most már mindig a Liszt Ferenc művelődési házban lesznek az előadások? A rendkívüli tehetséggel megáldott menedzser hölgy nem tudja biztosítani a színház fűtését?
    A Művelődési Ház vízszintes nézőterén a hátsó sorokból bizonyára semmit sem látni. Ha pedig valóban a Műv. Házban maradnak az előadások, miért büszkélkedik a Nagyszínházzal a menedzserin?”
  • 1. kertész 2011. november 22. 11:24
    „Csak azt nem értem,hogy egy szinházi darabban miért kell folyamatosan káromkodni,mint a Vértestvérekben.A szerző eredeti darabjában biztosan nem volta ilyen alpári kifejezések sorozata.Vannak olyan darabok melyek az elszegényedett rétegegről szólnak, Légy jó mindhalálig,Pál utcai fiuk,stb,és mégsem az alpáriság a jellemző rájuk.Vagy a rendezőnek és az Ilonkának ez tetszik,akkor sajnálom őket mert ez színtjük.Akkor nem kellene hangoztatni azt hogy a kultúra az elsődleges,mert ez nem az,ez nem irodalom.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Katasztrófavédelmi gyakorlat Sopronban - Ön hallotta a szirénát?

Az előre bejelentett katasztrófavédelmi gyakorlat szerint hétfőn 18.00 órakor országszerte… Tovább olvasom