Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Brennbergben az aranyvonat

Az amerikai elnökválasztás kampánytémájává vált az aranyvonat kárpótlásának ügye. A huszadik század legnagyobb rablásának nevezett történet helyszíne hónapokig Brennbergbánya volt, ahol Szálasi Ferenc nyilasvezér is meghúzta magát.

– Itt állt az egykori fürdőház, ma már csak az előtere van meg – mutatja a brennbergbányai Dorvekinger József. – A kétemeletes épület nagymedencéje színültig meg volt töltve aranytárgyakkal, étkészletekkel, érmékkel, órákkal, de volt ott még ezüst is bőviben, meg aztán perzsaszőnyegek, szőrmék. Ládákban állt tonnaszám a kincs. Akkor jómagam tizenegy éves gyerek voltam, de mindenre jól emlékszem, mintha ma történt volna...

– A nyilasvezér Szálasi is itt lakott a Borbála-telepen – veszi át a szót Becher Nándor helytörténész. – Mi, gyerekek gyakran kíváncsiskodtunk a szálláshelye körül, előfordult, hogy behívott bennünket és még cukorral, tejeskávéval is megkínált. Az aranyvonat szerelvénye körül is gyakran ott ólálkodtunk, vagonjai a bányászkocsma előtti téren sorakoztak. Prség védte a vonaton felhalmozott, zsidóktól elrabolt javakat, de a legértékesebb holmikat, az aranyat, drágaköveket a fürdőházban és a Borbála-aknában rejtegették.

Két aranyvonat volt

– A félreértések elkerülése végett le kell szögezni, hogy két aranyvonat is létezett – mondja Szita Szabolcs történész. – Az egyik a Magyar Nemzeti Bank értékeit szállító vonat volt, ennek útvonala azonban nem vezetett át Brennbergbányán. A zsidó tulajdonú javakat szállító szerelvény ezzel szemben hónapokig várakozott a bányásztelepülésen. A németekkel együttműködő kormányzati szervek ugyanis még a nyilas hatalomátvétel előtt úgy döntöttek, a legértékesebb zsidó vagyontárgyakat Nyugatra kell menekíteni, ezért indították el 1944 késő őszén a Zirc melletti Óbányáról az aranyvonatot Brennbergbányára. A szerelvény parancsnoka Avar László volt. A zsidó vagyonok feletti korlátlan ellenőrzés jogával pedig Toldy Árpádot, egykori csendőr ezredest bízták meg.

Elégetett leltárleírások

– Az aranyvonat utolsó vagonja Szombathelyről érkezett 1945. március végén, ebben a kocsiban győri zsidóktól elvett javak is akadtak – folytatja a történész. – Jellemző, hogy a hiteles leltárleírások nagy részét maga Toldy égettette el. 1945 márciusában a szovjet csapatok érkezésének hírére Toldy zsákmányra éhesen 52 kincsekkel megrakott ládát két teharautóval előre „kimenekített az országból". A megmaradt vagyontárgyakat pedig Avar László indíttatta el a vonattal Ausztria irányába.

Kalandos út

– Egyik nap eltűntek a vagonok mindenestül, de egyet képtelenek voltak elhurcolni. Ebben többnyire nem értéktárgyak voltak, hanem inkább ruhák, használati cikkek – magyarázza Dorvekinger József. – Kevés volt az élelem akkoriban, a brennbergiek sokáig ennivalóért cserélték a visszamaradt holmikat. Apám is őrzött egy ezüst zsebórát, a feleségemnek meg maradt még az aranyvonatról egy törött fülű porceláncsészéje...
Az Ausztriába érkező aranyvonat kalandos utat járt be. Tény, hogy rakománya egyre csak fogyott. A nyilasok, SS-katonák, különféle katonaszökevény-bandák egyaránt fosztogatták. Végül május 11-én Böcksteinnél került az amerikaiak kezére. Eközben a Toldy Árpád eltulajdonította ládák sem kerülhették el sorsukat. Toldy próbálta elrejteni azokat és igyekezett Svájcba szökni, de a francia hatóságok elfogták. A magyar és a francia levéltári források valószínűsítik, hogy a francia katonai adminisztráció is saját zsebére dolgozott. A vagyon nagy része eltűnt és Toldy feltehetően vesztegetéssel szabad utat nyerhetett a francia idegenlégióba.
Az aranyvonat további sorsáról annyit tudni, hogy az amerikai hatóságok is lekiismeretelenül kezelték a kincset. Leltárt soha nem készítettek. A salzburgi katonai raktárból hatalmas értékek tűntek el. Több amerikai főtiszt igényelt a luxuscikkekből porcelánt, ezüstöt, szőnyegeket és festményeket. A magyar zsidók vagyona a közlegények figyelmét is felkeltette. 1946 nyarán többször betörtek a raktárba. Az 1946-os árakon 6,5 millió dollárra becsült vagyon (napjainkban 65 millió dollárnak felel meg) így lett jórészt a fosztogatások martalékává. A megmaradt javak végül New York-i aukciókon találtak új gazdára. 1948-ban némi érték visszakerült Magyarországra, de azt az akkori rezsim tüntette el. Az eredeti tulajdonosok, ha egyáltalán túlélték a holokauszt poklát, hiába várták vissza tulajdonaikat. Hosszú évek után néhányan pert indítottak, 2001-ben az amerikai elnöki bizottság napirendre tűzte az ügyet, de végül kommentár nélkül hag yva az ellenérveket, az egykori döntéseket igyekeztek igazolni. (A bizottság szakértőként meghallgatta Szita Szabolcs történészt is.)

Kerry újra felelevenítette

John Kerry demokrata párti elnökjelölt napjainkra újra felelevenítette a floridai magyar holokauszttúlélők által indított kártérítési per ügyét. Kedvező, gyors és méltányos rendezésre szólította fel George Bush elnököt. Megegyezés esetén ez lenne az első eset, hogy az Egyesült Államok holokauszttúlélőket kártalanít.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árveréssel is segít a sportbál

Sportbált rendeznek Sopronban a mozgássérült sportolók megsegítéséért november 13-án a Gyermek- és… Tovább olvasom