Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Biczi László: Nincs pénz a mélygarázsra!

Sopron - A mélygarázs kifizetésére egyetlen fillér sincs, a 2009-es költségvetésben nem szerepel erre a célra semmilyen összeg – mondta el Biczi László (MSZP) szerdai sajtótájékoztatóján.

A pénzügyi bizottság tárgyalta a város 2009-es költségvetését és csodálkozva láttuk, hogy a mélygarázs kifizetésére nincs egyetlen fillér sem – mondta el Biczi László (MSZP) szerdán tartott sajtótájékoztatóján.

– Márpedig a bíróság legújabb ítélete arra is kötelezi a várost, hogy kifizesse a mélygarázs árát. Annál is furcsább ez a tény, mert a város január elején hétmilliárd forint újabb hitelt vett fel, de még így sincs pénze a mélygarázsra. De ugyanígy nem látszik a költségvetésben az esetenként százmillió forintot is elérő ügyvédi díjak és perköltségek fedezete sem.

- Félő, hogy a mélygarázs története az erőteljes győzelmi propaganda ellenére még korántsem zárult le és a mostani helyzet számos kérdést vet fel, amikre nem kapunk választ. A hétmilliárdból egyetlen hónap alatt elköltöttek majd kétmilliárd forintot, most pedig még az sem világos, hogy 2010-ben miből fizetik ennek a gigantikus kölcsönnek a kamatait. Mára a városvezetés elszakadt a valóságtól, és a Fidesz népszerűségében bízva egyik napról a másikra él - zárta a képviselő.

Olvasóink írták

41 hozzászólás
  • 41. jogész 2009. február 24. 19:49
    „Íme az LB ítélete mélygarázs ügyben

    Pfv.I.21.446/2008/12.
    A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bártfai Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Glatz Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Glatz Ferenc ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnál 18.P.20.088/2007. számon folytatott és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.II.20.426/2007/9. számú ítéletével befejezett perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Glatz Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Glatz Ferenc ügyvéd) által képviselt ...... beavatkozott -, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2009. január 28. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
    ítéletet:
    A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit valamint ebben a keretben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.088/2007/31. számú ítéletét - a perköltség-viselésre vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és megállapítja, hogy a felek által 2006. január 19. napján ,,ráépítési jog és földhasználati jog alapításáról" elnevezésű megállapodás teljes egészében semmis.
    Kötelezi az alperest, hogy az állam javára - az állami adóhatóság felhívására - fizessen meg 3.300.000 (Hárommillió-háromszázezer) forint együttes kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati illetéket.
    Kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000.000 (Tízmillió) forint együttes első- és másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási költséget.
    Ez ellen az ítélet ellen nincs helye további felülvizsgálatnak.
    Indokolás:
    A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:
    A perbeli ingatlan - az s-i P. tér - a felperes nyilvántartott törzsvagyona.
    A felperes 2006. január 19. napján megállapodást kötött az alperessel arról, hogy az alperes saját forrásaiból ,,üzleti alapon működő", nyilvános parkolást biztosító, több szintes mélygarázst épít a felperes említett ingatlana alatt, a felszínét pedig sétáló térré alakítja. A szerződő felek megállapodásukban - továbbiak mellett - kinyilvánították azt a céljukat, hogy ,,kiküszöböljék" a ráépítés Ptk-ban meghatározott jogkövetkezményeit: a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant megosztatja, az egyik kialakuló ingatlan alatt lehetővé teszi a mélygarázs megépítését, és ennek céljából földhasználati jogot biztosít az alperes számára az említett ingatlanon valamint a másik ingatlan 50 m2 területrészén. A megállapodás szerint a használatbavétel engedélyezését követően a szerződő felek között nem keletkezik közös tulajdon, hanem az alépítmény önálló helyrajzi számot kap és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésével az alperes tulajdonába kerül.
    A megállapodás megkötését követően megtörtént az ingatlan megosztása, a földhivatal pedig bejegyezte a földhasználati jogot az alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba. Az alperes 2006. április 24-én építési engedélyt kapott a mélygarázs építésére és 2006. őszén megkezdte a munkákat, amelyek a befejezéshez közelegnek.
    A felperes - kiegészített - keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2006. január 19. napján megkötött megállapodás semmis. Álláspontja szerint a Ptk.97.§ (2) bekezdésének megfelelő, így osztott tulajdont keletkeztető megállapodás elsődlegesen jogszabályba - mégpedig a Ptk.114.§ (1) bekezdésébe, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 79.§ (1) bekezdésébe, valamint a felperes 8/1997.(III.25.) ÖK rendeletének 9.§ (1) bekezdésébe - ütközik, mert a polgármester forgalomképtelen törzsvagyonról rendelkezett. Kihangsúlyozta, hogy az osztott tulajdon vonzataként az alperes a Ptk.97.§ (3) bekezdésének megfelelően elővásárlási jogosultsághoz jutna a felperes törzsvagyonához tartozó ingatlanon; mindemellett a képviselőtestület nem jogosította fel a polgármestert a perbeli szerződés megkötésére, és nem hagyta jóvá a megállapodást. Semmisségi okként másodlagosan arra hivatkozott, hogy a megállapodás a Ptk.173.§ (2) bekezdésének megkerülésére irányul, harmadsorban pedig lehetetlen szolgáltatásra, hiszen az említett jogszabályokban tiltott osztott tulajdont keletkeztet. A semmisség következményeként az eredeti állapot helyreállítását - ennek körében a bejegyzett földhasználati jog törlését - kérte. Mindezek eredménytelenségének esetén a használat jogának ingyenes átengedése miatt feltűnő aránytalanság címén is támadta a szerződést. Kereset-kiegészítésében annak megállapítását igényelte, hogy a Ptk.137.§ (1) bekezdése alapján a földterület tulajdonosaként megszerezte az építmény tulajdonjogát; annak előadásával, hogy ebben az esetben hajlandó a gazdagodása megtérítésére.
    Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és költségeinek megtérítésére irányult. Álláspontja szerint a forgalomképtelenség a dolog elidegenítését és terhelését zárja ki, azonban a perbeli ingatlanok nem kerültek elidegenítésre és a földhasználati jog sem csorbítja a felperes jogait, aki a mélygarázs építésével közhasznú feladatának tesz eleget. Előadása szerint nem vezette a jogszabályok megkerülésének szándéka, és a szerződés nem irányult lehetetlen szolgáltatásra sem, hiszen a törzsvagyon forgalomképtelensége nem zárja ki a földhasználati jog alapítását, az ingatlanok elidegenítésről pedig szó sincs. A feltűnő értékaránytalansággal kapcsolatos megtámadás elkésett, és egyébként sem alapos, mert csupán a térfelszín parkosításának és rendezésének költsége meghaladja a nettó 100 millió forintot. Kihangsúlyozta, hogy az eredeti állapot helyreállítása célszerűtlen lenne, s a beruházás megvalósulása miatt már nem lehetséges.
    A beavatkozó az alperest támogatta, így a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az építési szabályok nem tiltják a közterület alatt építmény elhelyezését, amely a közterületre nyíló pincékre irányadó szabályok szerint egyéb önálló ingatlanként jön létre, függetlenül a közterület tulajdonosának a hozzájárulásától, a tulajdonos csupán az építő személyét választhatja meg. A felszín alatti építkezés nem érintette a felszín tulajdonjogát, használhatóságát; a földhasználati jog pedig az építkezés célját szolgálta, ez a jog az építmény felépítéséhez kapcsolódva, törvény erejénél fogva jött létre. A felperes kölcsönös szolgáltatások hiányában nem hivatkozhat azok feltűnő aránytalanságára.
    Az első fokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2006. január 19. napján létrejött megállapodás földhasználati jog alapításáról szóló rendelkezése érvénytelen, intézkedett e jog törléséről, az alperest mindezek tűrésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
    A másodfokon eljárt ítélőtábla az ítéletet helybenhagyta. A kereset elutasításával kapcsolatban döntését azzal indokolta, hogy a felek megállapodása - annak tartalma alapján - a Ptk.97.§ (2) bekezdésének felel meg, a törzsvagyon körébe tartozó, tehát forgalomképtelen ingatlanokra vonatkozik, azonban forgalomképtelen dolgokon is megszerezhetők olyan jogok, amelyek megszerzését jogszabály nem tiltja kifejezetten. Az adott esetben a támadott megállapodás nem okoz ,,meg nem engedhető" változást a közterület jogi helyzetében és rendeltetésében: nem jelent elidegenítést és ,,nem is valamiféle létező tulajdonjog száll át az építkezőre", hiszen az alperes tehermentesen, tehát ,,eredeti" módon szerzi meg az önálló ingatlanként bejegyezett építmény tulajdonjogát; mindezek miatt a megállapodás nem ütközik jogszabályba.
    A jogerős ítélet keresetét elutasító rendelkezése ellen - evonatkozásban mindkét fokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, elsősorban keresetének helyt adó határozat meghozatala, másodsorban az ítélőtábla új eljárásra utasítása, mindkét esetben költségeinek megtérítése végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Okfejtése szerint az ítélőtábla határozata megalapozatlan és jogszabálysértő. A jogerős ítélet nem tartalmaz indokokat az elsődleges kereset jogalapjaként megjelölt Ptk.114.§ (1) bekezdésével kapcsolatban és téves az ítélőtábla utalása az ,,eredeti" szerzésmódra: amennyiben a felek megállapodása érvényes lenne, az alperes kötelmi jogcímen, származékos szerzésmóddal szerezné meg az építmény tulajdonjogát. Álláspontja szerint a forgalomképtelenség a rendelkezési jog valamennyi részjogosítványának együttes tilalmát jelenti (míg az elidegenítési tilalom kizárólag az átruházás kizárása). Kihangsúlyozta a felperes: a perbeli ingatlanok forgalomképtelenek, ezért a Ptk.97.§ (2) bekezdésének megfelelő osztott tulajdoni megállapodás megkötését megengedő rendelkezés hiányában a felek megállapodása a Ptk.114.§ (1) bekezdésébe ütközik, ezáltal semmis. Megalapozatlan az ítélőtábla indokolása arról, hogy a ,,közcél" érvényessé tenné a forgalomképtelen dologgal történt rendelkezést. A forgalomképtelenség az önkormányzati törzsvagyon védelmét szolgálja; amennyiben a jogalkotó szándéka az lesz, hogy forgalomképtelen tereken és parkokban magántulajdonú épületek létesüljenek, jogszabályalkotással lehetővé fogja tenni. Fenntartotta a másodlagos kereseti kérelmét is és sérelmezte, hogy erről a perben eljárt bíróságok nem döntöttek, és döntésük mellőzését sem indokolták. Megismételte, hogy az alperes gazdagodásának megtérítését vállalja.
    Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a támadott rendelkezés hatályban tartására és költségeinek megtérítésére irányult.
    A felülvizsgálati kérelem alapos.
    Helyesen, és a felülvizsgálati eljárásban a felek által sem vitatottan állapította meg az ítélőtábla, hogy a felek a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonba tartozó ingatlanokra osztott tulajdon létrehozására irányuló megállapodást kötöttek, az erre alapított jogi álláspontja azonban téves.
    Földtulajon esetében a tulajdonjog kiterjed a föld felszínére, a föld mélyére és a felszín feletti térre is. A földfelszín feletti rész tulajdonjogának - egyebek között - a Ptk.172.§ d) pontja határt szab azáltal, hogy a rendelkezés értelmében az ország területe feletti légtér az állam kizárólagos tulajdona. Az ingatlan földfelszín alatti részére fennálló tulajdonjogot - más rendelkezések mellett - a Ptk.172.§ a) és b) pontjai korlátozzák, amelyeknek megfelelően a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei a földtulajdonos személyére tekintet nélkül az állam tulajdonát képezik.
    A földön létesített épület alkotórészi kapcsolatának megfelelően rendelkezik úgy a Ptk. 97.§ (1) bekezdése, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. A Ptk.686.§-a a törvény épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is alkalmazni rendeli.
    A tulajdonost tulajdonjoga alapján megilleti a dolog birtoklásának joga és a birtokvédelem (Ptk. 98.§), a használat és a hasznok szedésének joga (Ptk. 99.§), valamint a dologgal való rendelkezés joga (Ptk. 112.§). Rendelkezési joga kiterjed arra, hogy a dologra nézve jogviszonyokat létesítsen és szüntessen meg; ennek körében - továbbiak mellett - átengedje a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát átruházza, illetve - szűkebb értelemben vett - osztott tulajdont hozzon létre.
    A tulajdonjogból eredő részjogosítványok gyakorlása azonban nem minden esetben korlátlan. Az olyan dolgok, amelyek közvetve vagy közvetlenül társadalmi célokat szolgálnak, vagy bárki számára hozzáférhetőek, köztulajdonban állnak; ezeknek a dolgoknak rendszerint az állam illetőleg az önkormányzatok a tulajdonosai. Közcélhoz kötöttségük folytán felettük a magánjogi értelemben vett rendelkezési jog többé-kevésbé korlátozott. A köztulajdonhoz tartozó dolgok elkülönült csoportját alkotják a kizárólag állami tulajdonban lévő, valamint az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó dolgok, melyekre a törvény az általánostól eltérő, sajátos szabályok alkalmazását rendeli.
    A Ptk. 173. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint forgalomképtelenek a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok valamint a törvényben meghatározott más dolgok; a forgalomképtelen dolgok elidegenítése a Ptk.173.§ (2) bekezdésének megfelelően: semmis. Az Ötv. 78. § (2) bekezdésének megfelelően az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az Ötv.79.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon tárgyai közül forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D.§-ába foglalt, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok viszonylatában érvényesülő kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A felperes 8/1997.(III.25.) önkormányzati rendelete 3.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint a terek és parkok - az Ötv. idézett rendelkezésével összhangban - forgalomképtelen törzsvagyontárgyak.
    A közjavak védelme az indoka annak, hogy az Ötv. az önkormányzati vagyonon belül megkülönbözteti a törzsvagyont, és a törzsvagyonnal kapcsolatban külön szabályokat ír elő: a helyi közutakat és műtárgyaikat, a tereket és a parkokat - hasonlóan az állami tulajdon kizárólagos tárgyaihoz - forgalomképtelenné nyilvánítja, s ez által a tulajdonjoghoz kapcsolódó magánjogi részjogosítványok szabad gyakorlását a törvény jelentősen korlátozza.
    A forgalomképtelenség egyrészt azt jelenti, hogy az ilyen dolgokra nézve tulajdonosváltozás még eredeti szerzésmóddal sem jöhet létre, másrészt magában foglalja a tulajdonos rendelkezési jogának jelentős szűkítését, amely a dolog elidegenítése mellett kizárja annak megterhelését is.
    A már említett Ptk.97.§ (1) bekezdésében meghatározott főszabály alól a Ptk.97.§ (2) bekezdése kivételt enged: az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal írásban kötött megállapodás így rendelkezik (szűkebb értelemben vett osztott tulajdon). A Ptk.97.§ (2) bekezdésének megfelelő, osztott tulajdont eredményező megállapodás esetében az épület önálló ingatlanként az építkező tulajdonába kerül, a Ptk. 155.§-a alapján pedig a földrészletre használati jogot szerez.
    A földtulajdonos és az építkező által kötött ilyen magállapodás tartalmát tekintve nem más, mint elidegenítés, mert az épület tulajdonjoga - a föld alkotórészeként - a Ptk. 97.§ (1) bekezdése alapján egyébként a földtulajdonost illetné.
    A forgalomképtelen ingatlan felszínén, felszíne alatti vagy feletti részén emelt épület tulajdonjogát - mivel az e csoportba tartozó dolgok a törvényi tilalom folytán nem kerülhetnek más személy tulajdonába - az alkotórészre vonatkozó szabályok szerint a Ptk.97.(1) bekezdése alapján kizárólag a földtulajdonos szerezheti meg. A közvagyon védelmét biztosító forgalomképtelenség következtében tehát az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlan alkotórésze - az ingatlan egységét megbontva - nem válhat ki az önkormányzat tulajdonából. Forgalomképtelen ingatlan esetében tehát a szűkebb értelemben vett osztott tulajdon keletkezése kizárt.
    Tekintettel arra, hogy a felek megállapodása osztott tulajdon létrehozására irányult, alapos az elsődleges kereset: a megállapodás a már idézett, a helyi önkormányzatok törzsvagyonának forgalomképességét kizáró jogszabályokba ütközik és ezért a Ptk.200.§ (2) bekezdése alapján semmis.
    A felülvizsgálati kérelem folytán az elsődleges kereset alaposnak bizonyult, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak szükségtelen kitérnie a további, eshetőlegesen előterjesztett (tehát a megelőző kereseti kérelem alapossága folytán tárgytalanná váló) kereseti kérelmekkel kapcsolatos indokokra.
    A felperes felülvizsgálati kérelmében már nem igényelte az eredeti állapot helyreállítását, így a felek közti elszámolás - a jelen perben előterjesztett viszontkereset hiányában - külön perben lehetséges.
    Végül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a másodfokú bíróság által felhívott, a határozatok hivatalos gyűjteményében 2005/1202. számon közzétett elvi határozatban foglaltak a jelen perben nem alkalmazhatóak, mivel az ott elbírált esetben az osztott tulajdon az 1980-as évek elején - tehát az önkormányzatokról szóló törvény hatálybalépése előtt - már létrejött.
    A felülvizsgálati kérelem eredményeként az alperes teljes mértékben pervesztessé vált, ezért a Pp.270.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazott Pp.78.§ (1) bekezdése szerint viseli a per mindhárom szakaszában felmerült költséget; ennek körében köteles a felperes költségeinek a megtérítésére. A beavatkozó - az általa támogatott alperes pervesztessége miatt - maga viseli saját költségeit, ugyanakkor a Pp.83.§ (1) bekezdésének második mondatában előírt feltétel hiányában nem kötelezhető (az alperessel egyetemlegesen) a felperes költségeinek megfizetésére.
    Budapest, 2009. január 28.

    . Kazay László s.k. a tanács elnöke, Dr. Harter Mária s.k. előadó bíró, Dr. Pilishegyi Mária s.k. bíró”
  • 40. egysoproni_ 2009. február 21. 14:25
    „A Petőfi téren átmenő utat nemsokára felbontják ha jók az infóim. Csak kérdés, hogy miből fedezi ezt a város és meddig lesz újra lezárva a tér.”
  • 39. xen 2009. február 20. 21:29
    „lesz muck-i projekt....!!!!!”
  • 38. látó 2009. február 20. 12:33
    „37. Feri1!

    Minden mondatoddal maximálisan egyetértek!”
  • 37. Feri1 2009. február 20. 11:28
    „Tavaly október óta nem tudják értékesíteni az államkötvényeket. A költségvetés az IMF hitelt használja fel a költségvetési lyukak foltozására. Érdemi intézkedések nem történnek. Kimondhatjuk: október óta államcsőd van!! Esélyünk sincs ezeket a pénzeket visszafizetni. Az országnak vége, harangoztak!A további hitelekkel csak elodázzuk ezt. Az önkormányzatok csődjét valószínüleg megelőzi az államcsőd. Egyetlen esélyünk van: EU tagország lévén az EU nem hagyja. De érdemi intézkedések hiányában mire számítunk? Meddig húzzuk?!
    Jó tanács: kezdjetek gondoskodni magatokról. Pénzt értékálló eszközbe, valutába!
    Sz@r a helyzet!!!”
  • 36. Telepathia 2009. február 20. 10:09
    „A hűség városából - a csöd városa lesz Sopron!”
  • 35. pulci 2009. február 20. 08:37
    „A legszomorubb az volt amikor sorra jelentettek be a nagyberuhazasokat a propaganda kedveert. Volt itt szo muzeumrol a vasöntöde helyen, toronyhazrol a fonalgyarnal, a kiegett gyertagyarral kapcsolatban, szalloda a rakoczi utcaban, mukki klinika, egeszseghaz, es a csucs az aranyto projekt. Nem ertem minek kellett felötlen bejelentesekkel idegesiteni az embereket föleg ugy hogy addig az önkormanyzat nem csinalt semmit csak tovabb növeltete a varos tartozasat es most mar senki sem tudja mi lesz 2010 utan Sopronnal. Szegyen hogy az orszag büszkesege a hüseg varosa ide süllyedt es senki sem gondolkozik azon mit lehetne tenni ez ellen, teljes a kaosz a varoshazan.Lassan mar nem tudok mit mondani csak azt hogy bizzunk egy jobb jövöben.”
  • 34. Intel 2009. február 19. 19:13
    „Na emberek, hogy egy picit még tájékozottabbak legyetek...

    Hol van a költségvetésbe az a kb. 1.5 milliárd összegű Önrész, ami a szemét projekthez kell majd???
    Tudtommal ez sem szerepel benne...

    Tehát a város a mélygarázs, és szemétprojekt, illetve az alvállakozók kifizetésével sem számol, ami akár 3-5 milliárd Ft-is lehet...

    Magyarán nincs pénz, mert csőd közeli helyzetbe került a város a 7milliárd Ft végett, ja és még a tőke törlesztő részeleteket nem is fizetik...”
  • 33. Csabazs 2009. február 19. 19:00
    „Elnézést,helyesen: a város teljes csődben van...”
  • 32. Csabazs 2009. február 19. 18:58
    „Bumeráng effektus!
    Visszaütött,s nem is akárhogyan!
    A város teljesen a csődben van!
    Azért azt jó lenne tudni, hogy miből fizetnek???
    Mire ment el két milliárd,még mindig nem tudjuk!
    Kérdések, amire nem kapunk választ!”
  • 31. Intel 2009. február 19. 16:57
    „Ha nincs a költségvetésbe pénz a garázsra, akkor az azt jelenti, hogy a város az évben nem fogja kifizetni a bankot, illetve nem fogják megnyítni.

    Ha jól emlékszem azért nem építette a város, mert nem volt rá pénze...
    Valamint azért építette a Holding, mert neki lehetett vissza igényelni az Áfát...

    Nyilatkozzanak már Fodorék, hogy miért nincs a költségvetésbe ez az összeg...”
  • 30. TancsKaszabell 2009. február 19. 16:23
    „Jó példa!
    No,nem a nyelvtantudására,hanem az extrém gondolkodására.”
  • 29. cocialisták 2009. február 19. 13:35
    „felüljáró :)”
  • 28. TancsKaszabell 2009. február 19. 13:08
    „Igen.
    Tisztára úgy mint Grécsy László, de hát Őt komolyan lehet venni!
    Intelmei így szólnának :
    -Továbbá mondatot nem kezdünk kis betűvel.
    -A mondatot lezárjuk,például egy ponttal.
    -Egy személynév is nagy betűvel irandó.
    -Ha ironizálni akarunk akkor azt idézőjelbe tesszük,persze nem feltétlenül.Talán csak azért,hogy ne értsék félre az olvasók.

    Úgy általában itt a fórumon inkább a tartalmi kérdésekkel szoktunk foglalkozni!Aki pedig még a helyesírással,hát annak nem árt ha megtanul helyesen írni!”
  • 27. Telepathia 2009. február 19. 12:53
    „Valóban egybe kell irni, egy szó. sajnos csak azért választottuk el, mert körülbelül olyan nagy a távolság van a garázs megnyítása körül, mint az önkormányzat képviselői között. Egyetértésről az ügyben még egy darabig nem bezsélhetünk.”
  • 26. cocialisták 2009. február 19. 10:15
    „a mélygarázs szót egybe kell írni, nem külön”
  • 25. Telepathia 2009. február 19. 09:27
    „Mély garázs ügyben az fog nevetni, aki a garázs megnyításakor nevet.”
  • 24. TancsKaszabell 2009. február 19. 08:24
    „Megtaláltam!Jól behúzták a csőbe.Nem ő az egyetlen,sokan élősködnek ebben az országban mások
    tudásából,munkájából!
    Itt csak simán megszüntetik a fórumot,mert zavarja a ködösítést.(sopron.hu!)”
  • 23. kmmk 2009. február 19. 08:11
    „TancsKaszabell:
    Az elso linken a felhasznalo: _Joel = Cserép János. O csinalja a szeretgom.hu-t. Az elso link az o tortenetet mondja el. Ezert erdekes.”
  • 22. TancsKaszabell 2009. február 19. 08:06
    „Hmmm!
    Az első címen nem találtam semmi érdemlegeset.Viszont a másik címen talált téma
    telitalálat!Valahol már magam is javasoltam ilyesmit!Persze ennek hivatalos,kötelezően bejárt útja van.
    Ebben a városban is szükség volna egy ilyen "izgága" elvbarátra,aki megmozgatná ezt az öntelt,
    magukat érinthetetlennek,sőt tévedhetetlennek,hívő társulatot ,azt a húszat,vagy fene tudja most hányan vannak.De hogy elegen az biztos.
    Köszönöm!”
41 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soproni diák a legjobbak között: íme, az EU-logó nyertesei!

Sopron - A Miniszterelnöki Hivatal felhívására a spanyol-belga-magyar közös pályázatra… Tovább olvasom