Kisalföld logö

2018. 07. 18. szerda - Frigyes 18°C | 26°C Még több cikk.

Bencsik János beköltözik a sopronbánfalvi kolostorba

Sopronbánfalván az egykori pálos-karmelita kolostorban 2011. november 29-én este 18 órakor nyílik Bencsik János festőművész Divina Commedia című kiállítása.

Bencsik János az első művész, aki a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) november végén elinduló programjának keretében néhány hétre beköltözik a kolostorba és ösztöndíj keretében lehetőséget kap arra, hogy a kolostor önálló műtermében alkosson.

„Dantéval utazni, álmot élni jelent" fogalmazott Bencsik János a római Román Akadémián 1978-ban bemutatott harminchárom litográfia elé írt bevezetőjében, amely a nagy firenzei író halhatatlan művéhez készült. Nem illusztráció-sorozatról van szó, hanem autonóm művészi eszközökkel megteremtett párhuzamos világról, amely párbeszédet folytat a Komédiával, gondolkodik róla, értelmezi azt. Az 1971-re elkészült Isteni Színjáték litográfia-sorozatot Európa több helyén (Olaszország, Ausztria, Románia) kiállították, nemzetközi elismertséget és nevet szerzett alkotójának, Bencsik Jánosnak. Ezt a különleges, lelki utazásra invitáló grafikai mappát Magyarországon első alkalommal láthatja a nagyközönség a maga teljességében a Sopronbánfalvi Kolostor Noviciátus Termében.
A kiállítás hétfőtől vasárnapig 10–18h között látogatható.

BENCSIK János, festő, grafikus (Budapest, 1945. január 2.):
1959-63: Zene- és Képzőművészeti Líceum, Marosvásárhely. Tanára: Nagy Pál; 1965-71: N. Grigorescu Képzőművészeti Főiskola Bukarest, mestere: Eugen Popa. Marosvásárhelyen, majd Bukarestben él. A 70-es évek elején 33 kőnyomatos lapon illusztrálja az Isteni Színjátékot. 1973-74 között olaszországi ösztöndíjat kapott. 1974-ben elnyerte a romániai képzőművészek szövetségének grafikai ösztöndíját. 1976-78 között a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán tanított. 1989-ben Magyarországra települt. Klasszikusokra támaszkodó, de a kortárs grafikai gyakorlatból, annak kelet-európai vonulatából is merítő grafikáinak állandó szereplői, a fehér alapból, a "semmiből" vagy a mindent jelentő sűrű sötét vonalhálóból kibontakozó törékeny emberi figurák. Grafikáiban kiforrott alkotói világát a 90-es években érzékenyen színes, antropomorf nyomokat őrző, lírai absztrakt expresszionista festményekben kamatoztatja. A 22 évvel ezelőtt Magyarországra költözött művésznek számos kiállítása volt itthon és külföldön, például Strasbourgban az Európa Tanács Művészeti Klubjában, vagy Budapesten a Víztoronyban. Az, hogy a Sopronbánfalván készült alkotások hol lesznek kiállítva, legyen most még titok.
Több évszázad történelmi összefoglalója:
A régi épületekben oly gazdag Sopron talán legkevésbé ismert műemléke volt a pálosok hajdani kolostora Sopronbánfalván. Az 1482-ben alapított kolostor – melyet a helyiek a mai napig „Hegyi kolostor"-ként emlegetnek – az elmúlt évszázadokban „mozgalmas" történelmet mondhat magáénak. A török időkben a Bécs ellen vonuló török hadak miatt a szerzetesek több ízben elmenekültek és az épületek nagy része 1532-ben el is pusztult. Az 1600-as évek elején a szerzetesek visszatelepültek és a kolostor újra életre kelt. 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött. Ebben fontos szerepet játszott az úgynevezett Fekete Madonna kép tisztelete. A búcsújáróhelyet még uralkodók is meglátogatták. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet. Ettől az időtől a Brennbergbánya alkalmazásában álló tisztviselők lakásoknak használták, majd 1850-től helyőrségi kórház lett. A 19. század végén újra szerzetesi közösség költözött az épület falai közé, 1891-ben a szigorú szabályok szerint élő karmelita apácák kolostora lett. Itt alapították meg Magyarországon az első karmelita zárdát. A rend feloszlatása (1950) után a kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt az épület. A rendszerváltás után a karmeliták kapták vissza, de hamarosan úgy ítélték meg, hogy újjáélesztésére nincs lehetőségük.

2004-ben kezdődött el a „csoda", melynek során a műemléképület új életre kelt. A karmelita rendtől megkeresték Kovács Gábort segítségét kérve a sorponbánfalvi kolostorépület megmentése ügyében. A KOGART alapítója, a művészetek hazai támogatója látatlanban igent mondott a kérésre, és megvásárolta az épületet. Nem sokkal később megszületett a gondolat az értékmentésre, majd a régészeti feltárás, tervezés és a működtetési koncepció kialakítása után kevesebb, mint másfél év alatt lezajlott a teljes felújítás a 2 hektáros területen. A mintegy 1,2 milliárd forintos összköltségvetésből a Norvég Alap 1,8 millió eurót, a fennmaradó kb. 55%-ot Kovács Gábor cége, a Nistema Kft. biztosította.

A felújítás nemcsak renoválást jelentett. Mivel műemléképületről van szó, a kolostor felújítását építészeti és művészettörténeti tanulmányok, illetve régészeti feltárás előzte meg. A terveket két Ybl díjas építész, Magyari Éva és Pazár Béla készítette. A felújítás a kolostor minden régi szépségét megőrizte: az alaprajzi elrendezés minimális módosításával, korhű anyaghasználattal történt. A rekonstrukció során számos figyelemre méltó régészeti „lelet" került elő, mint például egy középkori ablak maradványai, néhány fantasztikus ajtókeret, a kolostor melletti templom hatalmas gótikus ablakai, vagy az egykori szerzetesi étkező, a refektórium csodálatos freskói és stukkói. A korábbi noviciátusban pedig restaurálták az eredeti fagerendás mennyezetet annak lenyűgöző faragásaival együtt.

Az újjászületés utáni 1 esztendő története:
2010. november 16-án ünnepélyes megnyitó keretében átadták a teljesen korhűen felújított sopronbánfalvi egykori pálos-karmelita kolostort. A sajtótájékoztatón részt vett H.E. Bente Angell-Hansen, a Norvég Királyság volt magyarországi nagykövete, aki jelenleg Svájcban ENSZ nagykövet, Dr. Tölgyesi Viktória, az NFÜ Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága főosztályvezető-helyettese, Polgár Tibor, a VÁTI Fejlesztési Programok Üzletág ügyvezető igazgatója, Veöreös András, a KÖH Nyugat-dunántúli Iroda vezetője, Borsos János József atya, a Magyar Pálos Rend korábbi tartományfőnöke, Dávid Ferenc, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze, Magyari Éva, az MNDP Építőművészeti Kft. Ybl Miklós-díjas építésze, Firtl Mátyás országgyűlési képviselő levélben köszöntötte a résztvevőket, valamint a házigazdák: Kovács Gábor, a KOGART alapítója és Karsai Gábor, a Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor igazgatója.

Az elmúlt egy esztendőben sok esemény történt szervezetten és spontán is a történelmi falak között, de most csak a kulturális eseménynaptárt elevenítjük fel:

Az első kiállítás
2010 decembere és 2011 márciusa között „Spiritualitás a 20. századi magyar képzőművészetben" címmel tíz jelentős magyar művész csaknem két tucat remekműve volt látható a sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostor Refektóriumában: Bencsik István, Bohus Zoltán, Borsos Miklós, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Kondor Béla, Péreli Zsuzsa, Szalay Lajos, Tóth Menyhért alkotásaiból láthatott válogatást a szép számú látogatóközönség.

A második kiállítás
2011. június utolsó napján nyílt és október végéig tartott nyitva Péreli Zsuzsa „Gobelinavatás" című kiállítása, melyet a Kolostor és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) szervezett. A kiállítás keretében egy új falikárpitot is lelepleztek, melynek különleges történetéről a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón a következők hangzottak el.
A falikárpit képet Péreli Zsuzsa művésznő kifejezetten a kolostor inspirációjára, hozzá illeszkedő tematikában és díszítésére alkotott. A műalkotás páratlan sajátossága, hogy többek között az utolsó sopronbánfalvi karmelita főnővér, Erzsébet Anya hagyatékából származó fonalakból készült.
Az Axis Mundi címet viselő alkotásban különös sorsok fonódnak össze, amelyek középpontjában egyaránt a kolostor áll: Péreli Zsuzsa művésznő, Kovács Gábor mecénás, Erzsébet Anya karmelita főnővér és Kuszák Péterné soproni lakos története. Az új kép mellett a művésznő régebbi alkotásai is megtekinthetők voltak.

A harmadik kiállítás lakója kedden bevonul a kolostorba
Kedden este 18 órakor Karsai Gábor kolostorigazgató nyítja meg Bencsi János festőművész DIVINA COMMEDIA című kiállítását.
Bencsik János az első művész, aki a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány november végén elinduló programjának keretében néhány hétre beköltözik a kolostorba és ösztöndíj keretében lehetőséget kap arra, hogy a kolostor önálló műtermében alkosson.

Olvasóink írták

  • 1. deszkás 2011. december 01. 06:42
    „Csak nagy ember lehet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Handleros tanuló sikere országos fodrászversenyen

Szabó László országos első helyezést ért el az I. éves tanulók kategóriájában. Tovább olvasom