Kisalföld logö

2018. 06. 18. hétfő - Arnold, Levente 18°C | 26°C Még több cikk.

Bankok és vállalkozások: a bizalom a fő kérdés

Sopron - Innováció, versenyképesség, felzárkózás – A tudomány az élhető Földért címmel rendezett nagyszabású konferenciát az NYME Közgazdaság-tudományi Kara az Erzsébet utcában a magyar tudomány ünnepe alkalmából.
Az előadók között volt dr. Joachim Schmid, a Nyugat-magyarországi Egyetem német közgazdász PhD-hallgatója, aki „Kutatómunka a banki válságkezelésről a kisvállalkozások számára" címmel értekezett.

Lapunk érdeklődésére elmondta: a kis- és középvállalatok túlélésének elősegítése érdekében végzett munkában kilencvenegyen vettek részt. Hetvenhat banknál – a bajor pénzintézetek mellett egy magyar banknál, a soproninál – vették górcső alá a kialakult gazdasági helyzet kisvállalkozókra gyakorolt pénzügyi hatásait. A kereskedelmi bankok nagyon jól összehasonlíthatók, attól függetlenül, melyik országban működnek. A bizalom hiányát is tapasztalták: a cégek inkább „kozmetikázzák" gazdasági eredményeiket, csak hogy hitelhez juthassanak. A bankok ugyanakkor nem akarják végignézni, hogy csődbe menjenek a vállalkozások. Ezért kidolgozták azokat a szakmai elemeket – így például a vállalkozások cselekvési programjainak elvárását –, amelyek révén lecsökkenthető egy-egy pénzintézet kockázata. Mindez végeredményben bizalmi kérdés. A gazdasági-pénzügyi krízissel kapcsolatban dr. Joachim Schmid kifejtette: véleménye szerint globalizált világunkban, így egész Európában a következő egy-másfél évben növekedni fog a munkanélküliség. Viszont le lehet rövidíteni a válságot, ha eszközeiket megfelelően használják fel a bankok.

Olvasóink írták

  • 4. A MÉLYGARÁZS GATE 2008. november 08. 11:31
    „Dübörög a Walter-gate: eladhatók-e a köztereink

    Borsodi Attila

    Nyomozás indult a soproni Petőfi téri mélygarázs-beruházás ügyében is, amelyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság rendelt el még hétfőn. A jelenlegi soproni városvezetés azután tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy az önkormányzatnál és vagyonkezelő cégénél elvégzett szakmai vizsgálatok több súlyosan törvénytelen gazdasági ügyletre, illetve működési rendellenességre derítettek fényt.

    A vizsgálatok eredményének értékelése után Sopron vezetése öt olyan ügyben tett feljelentést, amelyek az előző önkormányzat és vagyonkezelőjének működéséhez köthetők.

    Ezek közül a legszövevényesebb a Petőfi téri mélygarázs-beruházás ügye, ahol a kivitelező a fővárosi székhelyű SPT Mélygarázs Kft.

    A garázsberuházás még a jogi szakértőket is kipróbáló, rendkívül bonyolult jogi és gazdasági konstrukcióra épül.

    A korábbi városvezetés a beruházóval közösen olyan konstrukciót alkalmazott, amely egyrészt szinte minden mozzanatában törvénytelen, másrészt minden eleme elsődlegesen a befektető érdekeit szolgálja - jelentette ki Fodor Tamás (Fidesz), Sopron polgármestere, kiemelve: ha a jelenleg fennálló szerződéses konstrukcióban valósulna meg a beruházás, a város abba a helyzetbe kerülhetne, hogy ki kellene fizetnie a garázs teljes felépítési, bekerülési költségét anélkül, hogy a szerződés lejártakor meg tudná szerezni annak tulajdonjogát.

    Fodor megjegyezte: a Petőfi tér az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterület, amely a jogszabályok szerint fokozott védelem alatt áll.

    Ez azt jelenti, ezen ingatlant sem eladni, sem megterhelni nem lehet.

    A mélygarázs-beruházásra alkalmazott konstrukció ugyanakkor azt eredményezte, hogy belvárosunk közterére egy magántársaság földhasználati és elővásárlási jogot szerzett. Az elővásárlási jog pedig azt jelenti, hogy a magánbefektető adott esetben megvásárolhatná a Petőfi teret - fűzte hozzá.

    Fodor Tamás egy gyakorlati példával illusztrálta, mi történne, ha az ilyen konstrukciók tendenciává válnának az országban.

    - Ugyanilyen szerződésrendszer alapján például a budapesti Kossuth téren föld alatti wellnesscentrum létesülhetne, vagy a Hősök tere közepére szálloda épülhetne úgy, hogy az építmény tulajdonosának a Hősök terére, illetve a Kossuth térre elővásárlási joga lenne.

    A forgalomképtelen közterületek ilyen formában történő beépítése egyúttal az ezekre a területekre fennálló eladási tilalom kijátszását is jelenti - jegyezte meg a polgármester.

    A finanszírozás és a kivitelezés
    meglehetősen homályos körülmények között zajlik.

    Csaknem két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a munka nettó 1,1 milliárd forintból megvalósulhat. A felek között 2006. augusztusban megszületett tartós bérleti szerződésben azonban már 2,2 milliárd forintos beruházási érték alapján négymilliárd forintban határozták meg a 24 év alatt kifizetendő bérleti díj összegét.

    A beruházást a Sopron Bank Zrt. finanszírozza.

    A pénzintézetet a Bank Burgenland alapította.


    A Sopron Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója Thomas ,,GORA" Radil elmondta: a pénzintézet azt a projekttársaságot (vagyis az SPT Kft.-t - a szerk.) finanszírozza, amely felépíti a mélygarázst.

    - A finanszírozás részleteiről nem szeretnénk további részleteket elárulni, de annyit kihangsúlyoznék, hogy a projekttársaság számára nagyon vonzó kondíciókról van szó - jelentette ki Thomas Radil.

    Az SPT Mélygarázs Kft.-nek két tulajdonosa közül az egyik a müncheni székhelyű GORA GmbH, a másik a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt.
    (Ez utóbbitól vásárolta meg jóval a valós értékén felül a soproni önkormányzat a Lövérekben található apartmanházat, s az ügyletet szintén az említett Sopron Bank finanszírozta. Ebben az ügyben is zajlik a nyomozás.)

    Megkerestük a FÉSZ Zrt.-t, mint az SPT Mélygarázs Kft. kisebbségi tulajdonosát, hogy fejtse ki véleményét a Petőfi téri garázsberuházásról.

    A vezérigazgató elmondta: kevés információval rendelkeznek a mélygarázs építéséről, mert abban igazából nem vesznek részt.

    - Annak idején egyébként két mélygarázs építéséről volt szó Sopronban. Mi eredetileg a régi piac területén levő beruházást nyertük meg. Az volt a célunk, hogy azt megvalósítsuk, ám az ottani régészeti feltárások végén kiderült, hogy olyan munkálatok elvégzésére lenne szükség, amelyek körülbelül a többi költségen felül még 50 millió forintba kerülnének, így a város a másik mélygarázs megépítését támogatta - közölte Kelemen Ferenc.

    Hozzáfűzte: a szerződés megkötésekor arról volt szó, hogy a Petőfi téri beruházás után indul a másik építkezés is, a FÉSZ anyagilag arra készült fel.

    Az SPT Mélygarázs Kft. másik tulajdonosa a müncheni székhelyű GORA GmbH.

    Információink szerint a cég körében meghatározó személy Rácz Gábor, az ismert magyar üzletember.

    Róla tudni érdemes, hogy vállalkozóként az építőiparban és ingatlanokban utazik, itthon és külföldön is vannak érdekeltségei, emellett már a hazai sportüzletben is szerencsét próbált.
    Korábban a Honvéd és a Vasas labdarúgócsapatainál vállalt szerepet, manapság pedig a Ferencváros lehetséges megmentőjeként tűnt fel a neve.

    Őt egyelőre nem találtuk meg.

    Az SPT Mélygarázs Kft.-nek az ügyvezetését Slosár Gábor viszi.


    MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ Zrt.

    Slosár Gábor

    Ellenőrző Bizottság tagja

    1958-1961 között a Budapesti Elektromos Műveknél betanított munkás, 1966-ig ugyanitt technikus, 70-ig csoportvezető mérnök, 74-ig osztályvezető mérnök, 81-ig főosztályvezető-helyettes, 90-ig vállalati főmérnök.
    1990-91-ben a Provízió Építőipari Rt. -nél dolgozik, majd 1991-1994 között az Állami Vagyonügynökség általános ügyvezető-helyettese.
    2006-tól a Sopron Petőfi téri Mélygarázs Kft., majd 2007-től a Vác központi Parkolóház Beruházó Kft. ügyvezetője.

    2008. január 1-jétől az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságának tagja.


    Slosár 1991 és 1994 között az Állami Vagyonügynökség ügyvezetőigazgató-helyettese volt, 1988 és 1995 között pedig részt vett az MDF gazdaságpolitikai bizottságának munkájában.

    Újabb "menet" mélygarázs ügyben
    A Váci Központi Parkoló Beruházó Kft. gazdasági vezetője,
    Slosár Gábor
    2007. február 21-én, szerdán 14 órától tartott sajtótájékoztatót
    a
    váci Madách Imre Művelődési Központban,
    ahol röviden reagált ismertette a mélygarázs-beruházás jogi és gazdasági részleteit.


    Slosár Gábor a kialakult helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy folytatják a beruházást.

    Megépítjük és átadjuk a mélygarázst. Minket a soproni politikai vita nem érdekel - szögezte le az ügyvezető, aki úgy vélekedett, hogy a garázsnak nincs se szegfű-, se narancssárga színe, ez egy építkezés.

    Mint mondja, teszik a dolgukat, amilyen gyorsan és jó minőségben lehetséges. - Semmi közünk az ügyhöz, s nem is szeretnénk belekeveredni a dologba - tette hozzá.

    A mélygarázs-beruházással kapcsolatban Sopron első embere annak idején egy komfortlevelet bocsátott ki, amelyet a Sopron Banknál letétbe helyeztek.

    Walter Dezső, a város korábbi kormánypárti támogatású polgármestere lapunknak elmondta: a dokumentum több lényeges pontot tartalmazott.
    - A levélben az áll, hogy a felszínen drágább a parkolás, mint a mélygarázsban, és hogy Sopronban a parkolás kezelése teljes egészében a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. kezében marad - jegyezte meg Walter Dezső, aki hozzáfűzte, a legfontosabb a levél harmadik pontja, amelyben az áll, hogy a mélygarázs 40 százalékos kihasználtság mellett rentábilis, és ha a forgalom efölött lesz, akkor az extraprofit a városé.

    - Ha viszont a kihasználtság 40 százalék alatt marad, akkor a bevételkiesést a város kipótolja a felszíni parkolásból bevett összegekből - mutatott rá a komfortlevél részleteire az expolgármester.

    Szerettük volna a Petőfi téri mélygarázs-beruházás ügyében megszólaltatni Beck Györgyöt, a Sopron Holding Vagyonkezelő Rt. korábbi elnök-vezérigazgatóját is, de ő nem kívánt felelni a kérdéseinkre.

    Információink szerint a Walter Dezső által kiállított komfortlevél, amelyben a város nevében helytállási kötelezettséget vállal a beruházó céget ért veszteségek fedezésére, a városházán nem lelhető fel.”
  • 3. A POFÁTLAN BANKOK 2008. november 07. 08:29
    „A bankoknak már megjött a Mikulás
    Mégsem olyan stabil a bankrendszerünk!

    Miután a világ jónéhány, a pénzpiaci válsággal érintett országában óriási mentőcsomagokat ajánlottak fel a bankoknak - egyedül Németországban 400 milliárd eurót -, mi sokáig kitartottunk amellett, hogy nálunk erre nincs szükség, a bankrendszerünk stabil. Most változott az álláspont, és a Nemzeti Bank hatszáz milliárd forintos keretet ajánl fel a magyarországi pénzintézetek részére. A dolog érdekessége, hogy bankjaink csekély kivétellel külföldi nagybankok helyi érdekeltségei, és az a tény, hogy a magyar állam mégis támogatást nyújt, azt tükrözi, hogy az anyabankok ezt nem teszik meg a szükséges mértékben.

    Az IMF megállapodás keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javasolja, hogy a magyar bankok 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot vehessenek igénybe, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működik - jelentette be Simor András jegybankelnök, Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
    A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Simor András hozzátette: ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba.
    A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen.
    A jegybankelnök elmondta: garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat tudjanak bevonni alacsonyabb költséggel.
    A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkemegerősítést már igénybe vette.A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben - hangsúlyozta Simor András.

    A jegybank és a kormány lépése a jelenlegi helyzetben ésszerűnek tűnik, miután már az európai országok többsége ezt az intézkedést már megtette.

    A mi késlekedésünket minden bizonnyal az okozta, hogy a hazai pénzintézetek túlnyomó többsége külföldi tulajdonban van, és az anyabankoktól vártuk, hogy leányvállalataiknak a kellő támogatást megadják, mivel ők már odahaza kaphattak tőkeinjekciót, ha kértek / mint például az MKB-tulajdonos Bayerische Landesbank vagy a Commerzbank és az Erste stb/.

    Piaci hírek szerint ez nem, vagy nem a szükséges mértékben történt meg, így a hazai pénzpiac és gazdaság működőképessége érdekében a magyar állam kénytelen segítséget nyújtani.

    Ez egyébként része volt az IMF-fel és az EU-val kötött megállapodásnak is, a vártnál jóval nagyobb mentőcsomagunk erre is fedezetet nyújt.”
  • 2. Boróka 2008. november 07. 08:25
    „A.Bankok látom leírtad a nyitóbeszédedet!! hmmm....”
  • 1. A BANKOK 2008. november 07. 07:25
    „600 milliárd forint a bankrendszernek
    Erre azért van szükség,
    hogy a
    magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt
    az
    európai pénzintézetekkel szemben

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az IMF megállapodás keretében 600 milliárd forintos pénzügyi támogatási csomagot dolgoz ki a magyar bankok számára, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, 300 milliárd forint pedig garanciaalapként működik - jelentette be Simor András jegybankelnök, Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott, csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
    A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Simor András hozzátette: ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba.
    A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen. "Azok a legnagyobb bankok részesedhetnek ebből a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és amelyeknek szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintot" - fogalmazott Simor András.
    Az állam, amikor befektet ezekbe a bankokba, megfelelő jogosítványokra tesz szert, nemszavazó, osztalék elsőbbségi részvényt szerezve, amely részvények a piaci árakat tükrözik és ellenőrzési jogokra is lehetőséget adnak - tette hozzá.
    A jegybankelnök elmondta: a 300 milliárd forintos garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat - 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt - alacsonyabb költséggel tudjanak bevonni, mivel a forrásbevonás mögött állami garancia áll. A 300 milliárdos garancia alap több is lehet abban az esetben, ha a tőkejavító alap nem fogy el 2009. január 31-ig. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkejavító alapot már igénybe vette.
    A 300 milliárd forintos garancia alap értéknövelését elősegítendő, az MNB a nála letétbe helyezett összeget az euróövezet országai által euróban jegyzett, legalább AA minősítéssel ellátott államkötvényekbe fekteti - közölte Simor András. Hozzátette: az állam a bankoknak nyújtott garanciáért megfelelő díjat számít fel.
    A támogatási csomag hátterét megvilágítva, az MNB elnöke elmondta: a magyar bankrendszer rendkívül jó pozíciókkal rendelkezett a nemzetközi válság kitörésekor. Ez érvényes volt a tőkemegfelelési mutatóra, a likviditási helyzetre, a nyereségtermelő képességre és az eszközök minőségére egyaránt - tette hozzá.
    "Azt láttuk, hogy a világ számos országának kormánya, illetve parlamentje támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszert, ez történt az amerikai, angol, francia, német, osztrák svéd, olasz bankrendszerrel is" - jelezte Simor.
    Két célt szolgáltak ezek a bankokat erősítő csomagok: egyrészt megemelték a bankrendszer tőkeerejét, másrészt garanciát nyújtottak a forrásbevonáshoz. A most ismertetett 600 milliárd forintos csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben, és legalább olyan elbírálásban és kedvezményben részesüljenek, mint európai versenytársaik - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
    A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is.
    A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.
    Veres János a 20 milliárd euró összegű pénzügyi mentőcsomag részeként az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd eurós összegről elmondta: a megállapodás végleges aláírására a jövő héten kerülhet sor. A Nemzetközi Valutaalap által nyújtott 12,5 milliárd euró összegű készenléti hitelről a IMF igazgatósága csütörtök késő este dönt. (A Világbank 1 milliárd euróval járul hozzá a pénzügyi csomaghoz.)
    A pénzügyminiszter ismertette a 2009. évi módosított költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági pályát: amely a GDP 1 százalékos csökkenésével, 4,5 százalékos inflációval, GDP arányosan 2 százalékos folyó fizetési mérleghiánnyal és ugyancsak GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási deficittel számol.
    Az állam finanszírozási igényének csökkentése érdekében az elsődleges (kamatköltségek nélküli) kormányzati kiadásokat jövőre a GDP 2 százalékával csökkenti a kormányzat, ez a már ismert takarékossági lépések révén valósítható meg - jelezte Veres János. Hozzátette: más, eddig nem ismert takarékossági intézkedéseket nem tartalmaz az IMF-nek küldött nyilatkozat.
    "A közpénzügyi törvény elfogadása szerepel mind a három nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásban, ezért reméljük, hogy az elmúlt napok pártközi tárgyalásai eredményt hoznak, és olyan közpénzügyi törvényt fogad el a Parlament, amely közép és hosszú távon stabil és kiszámítható közpénz-gazdálkodást tesz lehetővé Magyarországon" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
    Veres János elmondta: noha Magyarországon havonta jelenik meg az államháztartási jelentés, a nemzetközi szervezetek a negyedéves jelentést tartják fontosnak, ezért ilyen összesítést készít a Pénzügyminisztérium.
    Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag követelményeinek - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottság előtt csütörtökön. Hozzátette: e pénzintézeteknek éri el szavatoló tőkéjük a 200 milliárd forintos értékhatárt.
    Veres János az általa kezdeményezett bizottsági ülésen elmondta: a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB jogosult a megállapodásban rögzített feltételek igénylésére. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám, hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el.
    A miniszter leszögezte: ha a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap. A tárca által november 10-ig a parlament elé terjesztendő törvénycsomag rögzíti majd, hogy milyen törvényi feltételek mellett kaphatnak a bankok segítséget.
    A tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen. E fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon - szögezte le Veres János.
    A bizottsági ülés után Veres János újságíróknak azt mondta: a törvénymódosítás és a bankok kéréséről függ majd, hogy egy-egy pénzintézetben milyen mértékű lesz az esetleges állami tulajdon.
    Veres János a bizottság előtt elmondta még: a kormány 600 milliárd forintos támogatási csomagot állít össze az IMF-program részeként. E csomagban 300 milliárd forint a bankok tőkéjének megerősítését szolgálja, úgynevezett tőkeerősítő alap formájában, további 300 milliárd forint pedig az ezt igénybe vevő bankok számára a forrásbevonás megkönnyítést teszi lehetővé forrás garancia alap működésével. Az intézkedések átmenti jellegűek - szögezte le a pénzügyminiszter.

    Ne a polgároknak kelljen megfizetni a kapzsiság árát
    Nem engedhetjük meg magunknak a várakozás luxusát, cselekvésre van szükség!

    "Sajnálatra méltó, hogy a pénzügyi válság árát, amely a neoliberális gazdaságpolitika eredménye, ártatlan családok millióinak kell megfizetnie. Az Európai Uniónak és a tagállamoknak cselekedniük kell, hiszen ez elfogadhatatlan." - mondta Dobolyi Alexandra, az Európai Szocialista Párt elnökségi tagja a Brüsszelben megrendezett szocialista csúcsértekezleten megfogalmazott záródokumentummal kapcsolatban.
    "Cselekednünk kell, mégpedig a saját módunkon; szocialista, szociáldemokrata módon, egy jól szabályozott szociális piacgazdasági modell alapján! Itt az ideje annak, hogy a hangsúly a demokratikus kormányzáson és a közérdeken legyen a piacközpontúság, a magánjellegű gazdasági haszonszerzés és az elfogadhatatlan spekulációkkal szemben" - áll a záróokmányban.
    Dobolyi elmondta: "Annak érdekében, hogy a pénzügyi válság ne fordulhasson elő még egyszer, elengedhetetlen, hogy a pénzügyi piacokat megreformáljuk saját progresszív elképzeléseink alapján. A kapzsiságot és a pénzpiacok kiszámíthatatlanságának árát ne a polgároknak kelljen megfizetniük. Az európai szocialista, munkáspárti, szociáldemokrata pártoknak cselekedniük kell, hogy garantálják az állampolgárok életszínvonalát. Nem engedhetjük meg magunknak a várakozás luxusát, cselekvésre van szükség!"
    A szocialista vezetők által elfogadott deklaráció megállapítja, hogy szabályozott, átlátható és stabil pénzügyi piacok nélkül nem várható el a szükséges befektetésektől, hogy új és jobb munkahelyeket, és tudásalapú gazdaságot teremtsenek! Azonnali lépések szükségesek annak érdekében, hogy jobb szabályozást alakítsunk ki, és ellensúlyozzuk a gazdasági visszaesést.
    A dokumentum vázolja, hogy Európának energikus és koordinált lépésekre van szüksége mind az unió, mind pedig a tagállamok szintjén egyaránt, két fontos területen. Olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely képes gátat szabni a gazdasági recessziónak és képes új munkahelyeket teremteni. Egy európai uniós szintű szabályozó keret létrehozása a jobb pénzügyi piacok érdekében megkerülhetetlen.
    Akcióterv a növekedésért, a munkahelyekért, a szociális politikákért a gazdasági recesszió megállítása érdekében
    Európai uniós szintű és tagállami szintű lépések szükségek, cselekedni kell minél előbb!
    A tagállami válaszok a gazdasági kihívásokra már megkezdődtek.
    A legfontosabb lépések:
    Egyidejűleg kell cselekednünk, hogy kihasználjuk gazdaságaink egymásrautaltságának előnyeit. Ezt szem előtt tartva, koordinált lépések szükségesek tagállami szinten, hogy az egyes helyreállítási tervek integráns részét képezzék közös erőfeszítéseinknek, összeegyeztetve Európa környezeti és energia célkitűzéseivel!
    A legjobban sújtott, euróval nem rendelkező uniós tagállamok megsegítése célzott beavatkozásokkal!
    A pénzügyi piacokat szabályozó reformok létrehozása - Európának az élre kell állni!
    Egy új, globális pénzügy piaci szabályrendszer kialakítása a hosszú távú cél. Egy új világgazdasági szervezet kialakítása amely, hasonló a jelenlegi WTO-hoz, de ennek kialakítása idővel jár. Európa kötelessége és egy páratlan lehetőség is számára, hogy ennek a folyamatnak élharcosává, vezetőjévé váljon.
    Az új szabályozásnak mindenre kiterjedőnek kell lennie, biztosítási alapokra, befektetési bankokra egyaránt. Átláthatóságra és adatközzétételre van szükség az összes piaci szereplő számára. Fontos az európai felügyelet, a határok közti pénzügyi szereplőkkel való lépéstartás - kezdve egy kötelező jellegű kapcsolatépítést a nemzeti hatóságokkal. Igazságos és korrekt árfolyamot kell meghatározni az összes termék számára. Hasznos hozzájárulás lenne egy európai árfolyam hitel-ügynökség létrehozása. Elengedhetetlen a munkások védelme, továbbá lehető legszélesebb körű informálása a nyugdíjalapok által történt befektetésekről

    Dobolyi végezetül megjegyezte: "Az európai szocialisták kitartanak amellett, hogy az Európai Unió tagállamainak, az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és Bizottságnak azonnali lépéseket kell tennie! Európának közös álláspontot kell képviselnie a nemzetközi pénzügyi és gazdasági tárgyalásokon az USA-val, Oroszországgal, illetve Kínával!"
    Kormányzati fejetlenség és kapkodás az IMF-hitel ügyében

    Megdöbbentő a kormányzat részéről az a fejetlenség és kapkodás, ami az egész IMF-hitelcsomag ügyében tapasztalható.

    Az internetes portálokon már régóta olvasható, hogy a mentőcsomagnak milyen elemei lesznek. Elképesztő az a kapkodás és fejetlenség ami ebben az ügyben megnyilvánul - jegyezte meg Varga Mihály.
    A mai napon a kormányzat ismertette azt a segélykérő levelet, melyet az IMF vezetőinek küldenek. Ez még mindig nem a szerződés - szögezte le a Fidesz alelnöke. Amit eddig tudunk, az a kormányzat által bejelentett megszorító intézkedések: nyugdíjak, szociális juttatások csökkentése, a 13. havi fizetés és a bérek befagyasztása.
    Az eddigi információk alapján lesz egy mentőcsomag a bankoknak, azoknak a pénzintézeteknek, melyek Magyarországon működnek.
    Eddig azt mondták, hogy túl vagyunk a válságon, már a reálgazdasággal kell foglalkozni, de akkor hogy jönnek most ide a bankok?
    Eddig arról volt szó, hogy az emberek vannak bajban, mert az árfolyamváltozás miatt megdrágultak a hiteleik, most meg azt halljuk, hogy mégis a bankok vannak bajban, és ezeket a pénzintézeteket abból a hitelből kell megsegíteni, amit hazánk felvesz. Ezek a pénzintézetek döntő többségében külföldi, tőkeerős anyabankok tulajdonában vannak.
    A magyar kormány a magyar adófizetők kontójára felvett hitelből akarja megsegíteni ezeket a bankokat?

    Ugyanakkor az IMF-nek írt szándéklevélből kiolvasható, hogy újabb megszorítások készülődnének.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendőrfoci-siker Bolsanóban

Sopron–Bolsano - Soproni siker született a Bolsanóban megrendezett focitornán, amelyre évek… Tovább olvasom