Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Az űrhajós édesapja

Ha nem repül az űrbe a fia, talán fel sem figyelünk a zseniális kutatóra...

A  szombaton földet érő űrturista, Charles Simonyi édesapja, Simonyi Károly (1916–2001) professzor a soproni egyetemen is oktatott, sőt: az ő nevéhez – és soproni csoportjához – fűződik az első hazai atommagreakció létrehozása.

– Hazánkban elsőként Simonyi Károly professzor, az űrturista édesapja végzett atommag-átalakítást, mégpedig a soproni egyetem főépületének második emeleti fizikai laboratóriumában. Munkájáért 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki – emlékezett a tudós soproni munkásságára dr. Verő József soproni akadémikus, geofizikus. – Ezt a gyorsítót aztán alighogy felépítették, már le is szerelték s vitték Budapestre. A Központi Fizikai Kutatóintézetben állították fel újra, alapkutatásokat végeztek vele.

– Simonyi Károly pedig az intézet egyik igazgatóhelyettese lett – folytatta dr. Verő József akadémikus, az MTA soproni geodéziai és geofizikai kutatóintézetének nyugdíjas geofizikusa. – Amikor évtizedekkel később, egyik soproni látogatásakor megpillantotta a tiszteletére állított emléktáblát, ragaszkodott hozzá, hogy ne csak az ő neve szerepeljen rajta. Így az eredeti felirat most a fal felé fordul, a látható felületen pedig már kívánságának megfelelően, a „csoportja" szó is olvasható. Mindez jól jellemzi szerénységét, humánus gondolkodását, kulturáltságát.

Nevelőapja Kandóval dolgozott

– Az Egyházasfaluból származó, tehetségével korán kitűnt Simonyi Károly a falu plébánosa jóvoltából Budapestre került, távoli és gazdag rokonokhoz. Nevelőapja mérnökként kereste a kenyerét, Kandó Kálmán munkatársa volt. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy zseniális tudós, valamint nagyszerű előadó vált belőle – elevenítette fel a kezdeteket dr. Verő József, akinek édesapja annak idején együtt dolgozott a jogi és villamosmérnöki diplomát is szerzett Simonyi Károllyal. A két család jó barátságban élt, volt, hogy együtt is nyaraltak. – Simonyi 1948-ban került Sopronba, az elektrotechnikai tanszék élére. Jellemző az akkori tanári gárdára, hogy nyolc akadémikus oktatta a karokon a fiatalokat.
– Simonyi Károly oktatói és tudományos munkája mellett
olyan lelkesen és közérthetően tartott fizikanépszerűsítő előadásokat, hogy a nagy érdeklődés miatt gondot jelentett a bejutás – folytatta visszaemlékezését dr. Verő József.
– Nemcsak a fizikát vagy matematikát kedvelők, de még a kereskedelmisek is  látogatták ezeket az élvezetes órákat.

Ideiglenesen kettétört pályája

Simonyi ma délután landol

Az űrutazás legkritikusabb szakasza, a légkörbe való visszatérés, illetve a földet érés vár ma délután a magyar származású űrhajósra, Charles Simonyira. Az űrkabin óránként harmincezer kilométeres sebességgel hatol a Föld körüli légrétegbe, miközben a külső burok egy kohó hőmérsékletére, 2000 Celsius-fokra hevül. A leszállóegység 8 km/s sebességgel érkezik a légkörbe, azaz megközelítően 28.800 km/órás tempót diktál. Ha nem a megfelelő szögben és sebességgel találkozik a légkörrel a leszállóegység, úgy visszapattanhat róla, mint ahogy egy kavics kacsázik a vízen. A fékezőernyő 10 kilométer magasságban nyílik ki.
– Simonyi professzor szerette az irodalmat és a zenét is – utalt dr. Verő József a tudós sokoldalúságára. – Soproni éveinek során több alkalommal is rendezett hanglemezesteket, amelyre jó szívvel hívta meg tanártársait és a zenét szerető egyetemistákat. Jól tudott oroszul, eredetiben olvasta az orosz klasszikusokat. Mindig tisztán látott és cselekedett: 1956-ban – akkor már több éve a budapesti Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott – az intézmény forradalmi bizottsága elnökének választották meg. A szabadságharc leverése pályáját is ideiglenesen kettétörte: a kutatóintézetből eltávolították, Gödöllőn kapott alacsony beosztást, majd fokozatosan ismét felfelé ívelt a pályája.

Akadémiai Nagy Aranyérem

– Simonyi Károly professzort a rendszerváltást követően választották akadémikussá, amely rangot az 1978-ban megjelent „A fizika kultúrtörténete" című könyvével már rég megérdemelte volna. Azt a kötetet külföldön egyetemi tankönyvvé minősítették  – tette hozzá dr. Verő József. – Akadémikussá válása után pár évvel kitüntették az MTA Nagy Aranyérmével is. Betegsége miatt nem vett részt ezen az ünnepségen, a kitüntetést fia, a most űrturistaként világhírt szerzett Simonyi Károly vette át. Ifjabb Simonyi Károly ekkor rögtön alapítványt hozott létre a magyar tudományos élet és a kutatók támogatására. Büszkék vagyunk rá, hogy nevét – és közvetve a nagy tiszteletű professzor nevét is – most az egész világ megismeri.

A kar nagyjai 6. köteteként

Simonyi Károly professzor életútjáról, soproni munkásságáról  a Nyugat-Magyarországi Egyetem mestertanára, Szemerey Tamás szerkesztett kiadványt, amely 2005-ben jelent meg A faipari kar nagyjai sorozat 6. köteteként. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen immár negyedik alkalommal rendeznek Simonyi-konferenciát április 24-én.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A világ megváltoztatható

A Castanea Környezetvédelmi Egyesület gyalogtúrát szervez április 22-én a Föld napja alkalmából. A túra célja: tenni valami jót a Földünkkel. A Soproni-hegység erdeiben haladó útvonalon az ott élő növényekkel való ismerkedésre és önkéntes szemétgyűjtésre is lesz lehetőség. Tovább olvasom