Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Ausztria választ - Megerősödik a szélsőjobb?

Ausztria választ - Megerősödik a szélsőjobb?
Október 15-én Ausztriában előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
A közép-európai állam Németországgal, Csehországgal,  Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Olaszországgal,  Svájccal és Liechtensteinnel határos. Területe 83 871  négyzetkilométer, a 8,754 milliós lakosság 91,1 százaléka osztrák,  4 százaléka délszláv, 1,6 százaléka török, 0,9 százaléka német,  egyéb nemzetiségű (köztük 25 ezer magyar) 2,4 százalék, 73,8  százalék a katolikus vallást követi. A főváros Bécs, a hivatalos  nyelv a német, a hivatalos pénznem az euró.

Gazdaság: Ausztria fejlett piacgazdaság, képzett munkaerővel és igen magas életszínvonallal, kiterjedt szolgáltató szektorral, erős  iparral, a lakosság kis részét foglalkoztató, de 90 százalékban  önellátó mezőgazdasággal, igen jelentősek az idegenforgalmi  bevételek is. A 2008 őszén kezdődött gazdasági válság Ausztriát is  érintette, a közép- és kelet-európai függősége miatt komoly  veszteségeket elszenvedő bankszektort állami támogatással  stabilizálták. Az utóbbi években lassult gazdasági növekedés  2016-ban 1,5 százalékos volt, az egy főre jutó GDP  vásárlóerő-paritáson 48 ezer dollár, az infláció 1 százalékos volt.  A munkanélküliség 6,1 százalékos, ami Európában alacsony, de  Ausztriában a második világháború óta a legmagasabb, oka a  menekültek és az uniós munkavállalók megjelenése a munkaerő-piacon.

Történelem: Ausztria - 1278-tól több mint hat évszázadon át a  Habsburg-ház uralma alatt - a 15. századtól Európa egyik vezető  hatalma volt. Az 1867-ben a kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar  Monarchia az első világháború végén széthullott, a romjain  megszületett Osztrák Köztársaságot 1938-ban a hitleri Németország  bekebelezte (Anschluss). A második világháború után Ausztriát a  győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották, az ország  csak 1955-ben nyerte vissza függetlenségét, örökös semlegességének  deklarálása mellett.   

Államszervezet: Ausztria az 1920-ban életbe lépett és 1945-ben  visszaállított, számos alkalommal módosított alkotmány szerint  kilenc szövetségi tartományból álló szövetségi köztársaság. Az  ország élén a közvetlenül hat évre választott és egyszer  újraválasztható szövetségi elnök áll, a tisztséget 2017. január 26.  óta a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen tölti be. A  kétkamarás törvényhozás felsőháza, a Szövetségi Tanács (Bundesrat)  61 tagját a tartományi parlamentek választják öt vagy hat évre, a  tartományok lakosságának arányában, a Bundesrat összetétele a helyi  parlamentek pártviszonyait is tükrözi. Az alsóház, a Nemzeti Tanács  (Nationalrat) 183 tagját titkos és közvetlen szavazással, arányos  képviseleti rendszer alapján öt évre választják, a választási  korhatár Ausztriában egyedülálló módon 16 év. A Nemzeti Tanács és a  Szövetségi Tanács kiemelt jelentőségű alkalmakkor (mint például az  államfő beiktatása) Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) néven  tart ülést. A végrehajtó hatalom élén a parlament által  megválasztott kormányfő, a kancellár áll, a tisztséget 2016 májusa  óta a szociáldemokrata Christian Kern tölti be.

A legutóbbi, 2013. szeptember 29-i szövetségi parlamenti  választásokon az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 52, az Osztrák  Néppárt (ÖVP) 47, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt  (FPÖ) 40, a Zöldek 24 mandátumot szereztek. A választás után az SPÖ  és az ÖVP nagykoalíciós kormányt alakított a szociáldemokrata  Werner Faymann vezetésével, aki 2016 májusában mondott le.

    Az előrehozott választásokra a kormánykoalíció válsága, és  Reinhold Mitterlehner alkancellár, a kisebbik kormánykoalíciós  párt, az ÖVP elnöke minden tisztségéről való lemondása miatt kerül  sor.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bemutatkozott a baloldali jelölt Sopronban

Bemutatkozott a baloldali jelölt Sopronban
Póczik Roland az MSZP soproni országgyűlési képviselő-jelöltje. Tovább olvasom