Kisalföld logö

2017. 01. 24. kedd - Timót -6°C | -3°C Még több cikk.

Álomszerű soproni udvarbelsők

Soproni Somlai Attila (44 éves) tárlata az év végéig látható a Pannónia Galériában. A művészt ezúttal az ódon házak udvarbelsői ihlették meg.
Németh János kőszegi rajztanár, Sopronban Szarka Árpád, Kovács-Gombos Gábor, Roisz Vilmos, végül pedig Szász Endre egyengette a fiatal és tehetséges Soproni Somlai Attila festőművész életútját. A szombathelyi születésű művész 1979-ben került Sopronba. Azóta itt él és alkot. Amikor Szász Endre vette a szárnyai alá, sokan féltették, mondván, elveszti egyéniségét, a mester utánzójává válik, de nem így történt.

Szász Endre, amikor velem foglalkozott, nem a saját stílusát erőltette rám – emlékezett mesterére. – Hét évig szinte mindennap együtt dolgozhattam vele. Elleshettem alkotói módszerét, grafikai játékait, de ő nem technikát és stílust tanított, hanem szemléletet, hogy mi is a művészet, mitől válik egy festő művésszé. Arra ösztönzött, hogy találjam meg önálló, senki máséval össze nem hasonlítható stílusomat.
Soproni Somlai Attila sokat utazott és élt külföldön. Bejárta Olaszországot, Németországot és Ausztráliát. Itt öt évig élt. Az elmúlt másfél-két évben azonban kizárólag a soproni műemlék épületek udvarbelsőit festette egy kicsit álomszerűen, egy kicsit talán szürrealisztikusan, olyannak, amilyennek látni szeretné.

– Megtaláltam a saját világomat és stílusomat – mondja a képeit elemezgetve. – Sopron legértékesebb belső udvarait úgy festettem meg, ahogy az emberek látják, amikor belépnek ebbe a csodavilágba és elhagyják. A Pannónia Galériában harminckettő festményt állítottam ki, ez összesen 380 négyzetméter festett felületet jelent.

Hogy megtalálta saját stílusát, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy aki ránéz egy alkotására – és egy kicsit jártas a piktúra világában –, az azonnal tudja, hogy egy Somlai-képpel találkozott. Az utókor aztán majd elhelyezi a piktúra világában.

– Nálam a kiindulópont az elmúlt ötszáz év művészete. Ez jelenti a gyökereket, amibe kapaszkodom, ahonnan elindulok, hiszen napjaink művészetében nincs új. Csak a technika és a megközelítési mód változik. Én Sopronban találtam meg a magam világát. Most úgy látom, hogy az udvarbelsők hosszú évekig adnak témát, munkát. Úgy érzem, gyémántra leltem. Aki megnézi a kiállításomat, akkor egy kicsit mesébe illőnek találja az udvarokat, mert „felújítottam", hiszen szerintem így kellene kinézniük. Később talán kézművesek sorát lehetne bennük letelepíteni, mert ezek az udvarbelsők egyediek, mások, mint Firenzében, Rómában vagy a szomszédos Ausztriában.

A művész nem fél attól, hogy az udvarbelső festése miatt leszűkül látóköre. Azt mondja, ezek az udvarok sokkal többek önmaguknál, a világot rejtik magukban, amelyet ő kibonthat, és a múlt feltárásán túl üzenhet a jövőnek is. A Pannónia Galériában a 39. önálló tárlata látható. Itthon és Európa minden országában láthatták már alkotásait, de kiállított már Tokióban, Ausztráliában (szinte minden államban), Kaliforniában és Kanadában. Mostani kiállítása hamarosan „útra kél", előbb Budapesten, majd Debrecenben, majd hat országban – Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Szlovéniában, Horvátországban, végül pedig Olaszországban – láthatják az érdeklődők.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szülők tapsoltak a gyerekeknek

Mi mással, mint muzsikával várták a karácsonyt a soproni zeneiskola tanárai és növendékei. Tovább olvasom