Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

A zsidóság deportálásáról

Ebben az évben emlékezünk meg a magyar zsidóság – köztük 1801 soproni – munka- és megsemmisítő táborokba deportálásának hatvanadik évfordulójáról. Egy közelmúltban közzétett kutatás szerint a népirtásról a legkevesebbet a 18–25 év közöttiek és az idősek tudnak.

A zsidó népirtás történetével foglalkozó Holokauszt Dokumentációs Központ felkérésére a Szonda Ipsos ezer felnőttet kérdezett meg „holokauszt-ismereteikről".

Megdöbbentő, hogy a közelmúltban kiértékelt kutatás alapján 26 százalék nem tudta mi a holokauszt, 22 százalékuk pedig időben képtelen volt elhelyezni a borzalmas népirtást, négy százalék szerint nem is voltak gázkamrák. A megkérdezettek 54 százaléka véli úgy, hogy többet kellene tanítani a holokausztról, 33 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel.

Kevesen tértek vissza

– A különböző adatok összehasonlítása alapján hatmillióra tehető a náci munka- és megsemmisítő táborokban meggyilkolt zsidók száma – mondja Szita Szabolcs történész. – Ez még akkor is igaz, ha sokan megpróbálják manipulálni az adatokat, vagy egyáltalán tagadni a holokauszt tényét. Magyarországról 600 ezret hurcoltak el. Közöttük volt az az 1801 soproni is, akiket a Déli-pályaudvarról Auschwitzba vittek. Közülük csak néhányan tértek vissza. A zsidó temető mártírfalán 1600 név olvasható.
Sopronban 1910-ben 2255 zsidó élt. Számuk folyamatosan csökkent. Az 1941-es népszámláláskor 1861-en voltak. Ekkor a lakosság négy százalékát tették ki.

Bemeszelt ablakok

– A városban 1944 májusában kezdték felállítani a gettókat – folytatja Szita Szabolcs. – A Papréten, az Új utcában, a Torna utcában és a valamikori Ezüst (ma Ötvös) utcában. Az Új utcát például sárga lánccal zárták le, a Szent György utca átjáróját pedig befalazták. Az Ezüst és a Torna utca házainak ablakait bemeszelték, hogy a gettóba zárt emberek ne láthassák a többi városrészt. A körülmények más településekhez képest jobbak voltak – ha egyáltalán lehet ilyent mondani –, mert nem kapcsolták ki a vizet és az áramot. Délelőttönként 10 és 12 óra között kimehettek bevásárolni. Ma már egyértelműen megállapítható, hogy az akkori városvezetés tartózkodott a túlkapásoktól. Az igazán tragikus fordulat június 29-én következett be a soproni zsidók életében. Ekkor terelték és gyűjtötték őket a félig kész – ajtó, ablak, padlózat nélküli – főiskolai menza épületébe (ma kollégium) és a szomszédos Erzsébet-kerti volt Jakobi-féle gyárba. Ide már Csornáról, Kapuvárról és Beledből is hurcoltak zsidókat.

Halálvonat Auschwitzba

A halálvonat július 5-én indult el. A végállomás Auschwitz volt. A borzalmak túlélésére csak azoknak volt esélyük, akiket munkaképesnek nyilvánítottak a megérkezést követő válogatáson. Közülük sokan az embertelen körülmények miatt haltak meg. Csak a szerencsések élték túl a koncentrációs tábort. Sopronban 1955-ben 202 zsidó, – mintegy nyolcvan család – élt. Egy évvel később, a forradalom idején többségük elhagyta az országot.

Az ingóságaikat széthordták

A zsidóság 1944-ben kényszerűn elhagyott lakásaiba mások költöztek be, ingóságaikat széthordták. Összesen 157 üzlet volt tulajdonukban – többségük a Várkerületen –, amelyekre háromezren jelentkeztek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tévések fizetés nélkül

Az MTV Soproni Körzeti Stúdiója magas színvonalú munkát végez – jelentette ki a Kisalföldnek… Tovább olvasom