Kisalföld logö

2018. 02. 23. péntek - Alfréd -1°C | 2°C Még több cikk.

A történelem szemüvegén át

Sopron - Egy hajszál választja el a jót rossztól, az igazat a hamistól. Apró momentumon múlik, hogy egy-egy tettet bátornak, vagy felelőtlenül vakmerőnek ítél az utókor.

Az 1989-es Páneurópai Piknik is a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően lett történelmi jelentőségű. Olyan, amely dicsőséget hozott Sopronnak, a piknik szervezőinek, a határőröknek és mindazoknak, akik felkarolták az ügyet.

Húsz év távlatából ma már nem fér kétség a piknik történelmi jelentőségéhez. Politikusok és történészek ismerték el, hogy a sopronpusztai esemény fontos szerepet játszott a két német állam újraegyesítésében. Helmut Kohl kancellár megfogalmazásában: a berlini falból az első tégla itt esett ki. A fal leomlásával pedig szárnyra kaphatott az egységes Európa megteremtésének fantasztikus gondolata.


Mindenki ünnepel

A húszéves évfordulón ezt a történelmi szerepet ismeri el jelenlétével a most hivatalban lévő német kancellár, Angela Merkel. Természetesen a magyar közjogi méltóságok, élükön Sólyom László köztársasági elnökkel, is megtisztelik jelenlétükkel az ünnepséget. Sőt, sokan mások is ott lesznek a szimbolikus dísztribünön. Olyanok, akiknek valóban ott a helyük és valószínűleg olyanok is, akik érdemtelenül mártóznak meg a dicsőség fényében. Mert a piknik utóélete azzal együtt, hogy dicsőséges, gyarló is...

Bella Árpád határőrtisztet a világ közvéleménye az áttörés békés végkimeneteléért tisztelheti. Fotó: Magasi Dávid
Bella Árpád határőrtisztet a világ közvéleménye az áttörés békés végkimeneteléért tisztelheti. Fotó: Magasi Dávid

A rendszerváltás hajnala

1989 a rendszerváltás hajnala, egy átmeneti korszak kezdete volt a maga nagyszerűségével és ellentmondásaival együtt. A társadalom megérett a változásra, sőt, a hatalmon lévők egy része is sürgette az átalakulást, de voltak, akik foggal-körömmel ragaszkodtak a kiváltságaikhoz. Nehéz helyzetben volt a ˝nagypolitika˝ is: részben be akarta tartani a szocialista tábornak tett ígéreteit, másrészt meg akart felelni a Nyugat, a demokratikus világ elvárásainak. Ebben az ellentmondásos időszakban döntött úgy pár tucat bátor ellenzéki, hogy augusztus 19-én egy pikniket, igazi népünnepélyt szerveznek a rettegett, gyűlölt vasfüggöny tövében. A szükséges engedélyeket megkapták, hiszen az elektromos jelzőrendszert addigra megszüntették és elkezdték annak felszámolását. (Az akkori piknikezők utóbb anekdotáztak is, hogy alig találtak a helyszínen szögesdrótot, amit lebonthattak és hazavihettek emléknek, merthogy a piknik egyik mottója az volt: Bontsd és vidd!) Az esemény azonban mégsem volt veszélytelen. Senki nem lehetett biztos abban, hogy nem történik atrocitás, ha több száz ember összegyűlik a határ közvetlen közelében. A félelem be is igazolódott. A keletnémetek megjelenése alaposan átírta az eredeti forgatókönyvet. A magyar és osztrák delegáció, valamint az ünneplők átengedésére kivezényelt útlevélkezelők a hivatalos ceremónia kezdete előtt a végtelenségig elszánt és elcsigázott NDK-s menekülőkkel találták szemben magukat. A túlerővel szembe tehetetlenek voltak, a tömeg elsodorta őket és áttörte a nem túl stabil állapotban lévő kaput.

Az útlevélkezelők parancsnoka, Bella Árpád később úgy nyilatkozott: másodpercek alatt kellett mérlegelnie és döntenie. Arra is rá kellett döbbennie, hogy ekkora tömeg a felderítés tudta nélkül nem közelíthette meg a piknik helyszínét, az illetékesek mégsem tájékoztatták a szolgálatban lévőket a veszélyről. ˝Villámgyorsan tudatosult bennem: ezt az akciót az én kontómra és felelősségemre írják majd.˝ Valószínűleg így is lett volna, ha a nemzetközi sajtóvisszhang nem magasztalja az egekig a pikniket. Bella Árpád volt a nap egyik hőse, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy az esemény nem torkollott tragédiába. Egy hajszálon, az ő lélekjelenlétén múlott, hogy ma dicsőséges jelzőkkel illethetjük a pikniket és nem a megtorlásról, a tragédiáról híresült el, mint az a zsirai eset, ahol pár nappal később dulakodás közben agyonlőttek egy menekülő keletnémet férfit. (A határon szolgálatot teljesítő további soproni útlevélkezelő Gombás Zoltán főhadnagy, Körtvélyesi Csaba törzsőrmester, Czap Gábor törzsőrmester, Nagy József törzsőrmester, Bujdosó Lajos őrmester.)

Bella Árpád (középen) később úgy nyilatkozott: másodpercek alatt kellett mérlegelnie és döntenie. Fotó: Archív, Lobenwein Tamás
Bella Árpád (középen) később úgy nyilatkozott: másodpercek alatt kellett mérlegelnie és döntenie. Fotó: Archív, Lobenwein Tamás

Érdemháború zajlik

De ha már a határőrtisztnél tartunk, akkor ne csak azt a hajszálat említsük, amin a dicsőség múlott, hanem beszéljünk a gyarlóságról is. Bella Árpád keserűen mondja, hogy érdemháború folyik a Páneurópai Piknik körül: részben a volt MSZMP-politikusok és az egykori szervezők között, másrészt a határőrségen belül is tart a rivalizálás. Az akkori külügyminiszter helyettese például a közelmúltban úgy nyilatkozott: ˝A pikniken semmi különleges nem történt, csupán annyi jelentősége volt, hogy jelezte a politika számára: a civil szervezetek is támogatják a keletnémetek kiengedését.˝ Ez az állítás már csak azért sem helytálló, mert a társadalom véleményének megismeréséhez nem volt szükség semmilyen rendezvényre, a szimpátia, az együttérzés a menekülőkkel még a határőrség berkein belül is nyilvánvaló volt. A piknik jelentősége abban állt, hogy mertek fricskát adni a hatalom orrára és szalonnasütést, pikniket szerveztek azon a helyen, ahová pár hónappal korábban egyszerű földi halandó csak külön engedéllyel léphetett be.

Bella Árpád méltatlannak tartja azt a rivalizálást is, ami a határőrségen belül zajlik. Olyanok pályáznak ma a dicsőségre és állítják be magukat hősként, akik húsz évvel ezelőtt az ő büntetését helyezték kilátásba és az akkori politikai hatalomhoz való lojalitásukat bizonyítva az esemény után szigorú intézkedéseket hoztak. Egyesek az ő szerepét is megkérdőjelezik.

Sarkosan fogalmazva azt mondják: nem is kellett semmilyen döntést meghoznia, hiszen a genfi egyezmény értelmében a fegyverhasználat már tiltva volt. ˝Valóban nem lőhetett senki a menekülőkre, de a saját testi épségünk védelmében jogosultak voltunk kényszerítő intézkedések meghozatalára és a körülmények függvényében fegyvert is használhattunk. Különben miért látták volna el az útlevélkezelőket is szolgálati pisztollyal és tíz-tíz darab lőszerrel? Ha akkor, ott megpróbáljuk feltartóztatni a tömeget, egészen biztosan pánik alakul ki. A fegyverhasználati utasítás (amit az országos parancsnok augusztus 22-i rejtjelezett távirati parancsában újfent megerősített) pedig azt is kimondja: a szolgálat ellátását tettleg akadályozó ellenszegülés leküzdéséhez, saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás, fenyegető magatartás elhárítására használni kell a fegyvert. Az élet kioltását természetesen lehetőleg kerülni kell. Tehát igenis dönteni kellett: békésen elengedjük a menekülőket és megpróbáljuk a legjobbat kihozni a kényes szituációból, vagy ellenállunk és megütközünk a túlerőben lévő tömeggel. Ez utóbbi megoldás dulakodáshoz és akár tragédiához is vezethetett volna, ha valakit véletlenül megsebesít az önvédelmi fegyver. Én a lelkiismeretemre hallgattam és a békés megoldást választottam. Mai fejemmel is így döntenék, de presztízsvitákban, elvtelen érdemháborúban nem kívánok részt venni˝ – zárta visszaemlékezését az a határőrtiszt, akit ma a világ közvéleménye a határáttörés békés végkimeneteléért tisztel.


Történelmi lábjegyzet

A Páneurópai Piknik bár húszéves jubileumához érkezett, történelmi távlatokban nézve még mindig gyerekcipőben jár. Túl rövid az eltelt idő és túl frissek az emlékek ahhoz, hogy reálisan ítéljük meg a történteket. Magam úgy látom, az egykori események nagyon is rendben voltak, nem úgy az utóélete. ’89-ben alig tucatnyian kockáztatták egzisztenciájukat, személyes szabadságukat az ügy érdekében, mára százával fürdőznek a fényében. Csak remélni lehet, hogy az ünnep elmúltával letisztul a piknikről alkotott kép. Az egykori szervezőknek, a mindenkor hatalmon lévő politikusoknak, közéleti szereplőknek közös a felelőssége, hogy az utánunk jövő nemzedék ne az érdemháborút, hanem a piknik nemes arcát lássa.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. WeiseÖdenburg 2013. augusztus 14. 17:29
    „Sok itt az okos ember,meg a történész! Az esetet követően 3 nap múlva ,mi történt ott ? Milyen parancsot kaptak?
    Ki lőtt sorozatokat németül ordítozva? Az illető csak nem itt szerepel sokat mint szakértő? A sánta ember utoléri a hazug fuxot!Sok NDK volt állampolgárt vittek ki a csempészek is.A szomorú az" Hermesnél" pénzért csinálta valaki, nyerészkedett
    sok szerencsétlen kiszolgáltatottságán. Nem kellene ugatni itt ! Hát még a füves kisasszonyról l ne is beszéljek!
    A II.világháború után is megnőtt a partizánok létszáma.”
  • 20. Alien8 2009. december 02. 21:45
    „Hihetetlen!

    Végre le merte írni valaki az útlevélkezelők nevét!!!
    Nekem az a meggyőződésem, hogy nem egy emberen múlott hogy nem történt tragédia.

    Sajnos Körtvélyesi Csaba kollégánk már nem tud nyilatkozni, nincs már közöttünk.

    Undorító ami a médiában(tisztelet a kivételnek) és aközéletben a piknikkel és annak lebonyolításával kapcsoltban megjelenik.

    Mindenkit megkérdeztek már csak a szolgálatban lévőket nem.

    A rendszerváltás után is megtiltották, hogy külföldi lapoknak tv-nek nyilatkozzunk, nekünk kik ott voltunk.
    Nem tudom. 20 év után már szabad?
    Vagy továbbra is köt a titoktartás. De mi is lehet titok ebben.

    Talán csak nem a valóság.

    A jogászok valószínüleg találnak rá paragrafust(magyar jogban nem nehéz)ami megtiltja.

    Nos én ott voltam tessék kérdezni..............”
  • 19. rokapis 2009. augusztus 26. 14:05
    „Remélem a piknik 25. évfordulójára lesz olyan történész aki az eseményeket hitelesen a ma még élő hiteles
    résztvevők emlékei alapján dolgozza fel.Képzeljék el ,hogy a határnyitással kapcsolatban csak a budapesti
    alezredest és az útlevélkezelőket nem kérdezték meg.Más mindenki nyilatkozott, saját vagy mások emlékei
    alapján.Ha volt eligazítás akkor az tartalmazta többek között a fegyverhasználati tilalmat , eljárás rendjét
    erőszakos cselekmények esetén és még sok más kérdést is.Ha ilyen nem volt akkor bukott az állítások egy
    része pl. " a lőparancsról " szóló állítások.Akkor viszont olyanból csináltunk hőst aki nem hajtotta végre a feladatát , csak 19-én volt ott , az összes többit és nagy volumenű munkát mások végezték el , őket ki fogja
    csak megemlíteni-ők a névtelen hősök.
    A mostani megfogalmazások már jóval korrektebbek- a határőrséget dicsőítik / ez korábban nem
    így volt/.A dokumentumfilmbéli megnyilatkozások pedig visszataszító képet festenek a még mindíg fröcsögő
    gyűlöletről.Hát ezen kellene talán már húsz év után túllépni.”
  • 18. info2009* 2009. augusztus 24. 13:06
    „Micsoda cirkusz. Az egesz egy nagy szemfenyvesztes. Kozvetlen csaladtagtol tudom, aki magasrangu tisztekkel szolgalt egyutt a II. Vilaghaboruban, hogy a Vilaghaboru elore el volt tervezve es Europat felosztottak 50 evre. Habsburg Otto egy szinesz es Magyarorszag volt a szinhazi helyszin - ahol "felszabaditottak" Kelet-Europat.
    Nem kellene mindent elhinni amit a mediaban irnak es a tortenelem konyvekben.”
  • 17. Je.Ta. 2009. augusztus 23. 13:03
    „Bocs,eliras törtent!
    T.rokapis!”
  • 16. Je.Ta. 2009. augusztus 23. 13:02
    „T.rolapis!
    Köszönöm valaszod!
    En is ott voltam,igaz civilben,edesapammal.
    Neki sem,de nekem sem tetszett az egesz!
    Föleg az, ahogy a burgenlandi "sogorok" lohaton covboy öltözetben robogtak at a hataron,
    mintha a "KANANANBOL" jönnenek!
    Sajnos a bemutatott dokumentum filmet nem lattam,de egy erdekes harom reszböl allo filmet neztem meg a
    nemet HISTORY csatornan,Goido Knopp törtenesz szerkeszteseben.Az elsö resz a magyar esemenyekröl szol,
    kiemelve a Pikniket.Beszel benne Nemeth Miklos-angolul-Khol exkancellar es Gorbacsov is.Szo van benne a
    Brezsnyev-doktrinarol ami akkor mar nem volt ervenyben!
    Különben nagyon kivancsi vagyok arra,hogy akkor a Soproni Mö.Zlj. mit csinalt ezen idökben.
    Azt tudom,hogy hetvegenkent hör.jarör szolgalatban voltak beosztva!Lattam amikor a Köztarsasag u.-bol indulnak a hör.seg Ifa-val!”
  • 15. bogote 2009. augusztus 22. 22:34
    „És mi lett azzal a rengeteg hátrahagyott autóval/Trabant, Wartburg stb.. Lakókocsival amelyet szerencsétlenek otthagytak. A szögesdrót előtti rét tele volt vele mert onnan gyalog maentek/jó pár kilómétert/ a kapuig. Én is ottvoltam véletlenül. Mindenki ugy tudta, hogy pár órára át lehet menni utlevél nélkül.”
  • 14. csabazs 2009. augusztus 22. 20:13
    „Azért ne feledkezzünk meg Dr. Kárpáthy Györgyről sem!
    Ő is ott volt és nagyon jó filmet csinált!
    Ne feledkezzünk meg a névtelen határőrökön kívül a sok-sok soproni, sopronpusztai és a környező települések lakóiról. Közülük sokan segítettek!”
  • 13. rokapis 2009. augusztus 22. 17:29
    „T.Je.Ta.!
    Az alezredes az OPK. delegáltja volt - a kiemelt rendezvény miatt.Ő is átadta az elejtett gyermeket mint az-
    az egyik felvételen látható.Őt sem kérdezte meg senki, pedig a teljes nyitvatartás alatt a kapu vonalában
    tartózkodott.A történéseket szintén kiválóan ismeri , ami nem biztos hogy alátámasztaná az esti dok.filmben
    elhangzottakat.A " nap hőse "életútjának bemutatása mintaszerű a pikniki történések kivételével.Sok volt határőr felháborodása érthető , hiszen a biztosítási feladatokat a határőrség látta el alapvetően ami végülis
    a sikerhez vezetett.Arra sem tartotta Őket méltónak , hogy a közvetlen munkatársait esetleg név szerint említse .Sajnos van aki már nincs közöttünk de megérdemelte volna hogy a világ az ő nevét is hallja.Így aztán a méltó megemlékezést besározta az egy személy mítosza - ami sajnos így ment át a világ- és
    köztudatba.A piknik után minden szolgálatban lévő elismerést kapott, hősünk is.Honnan tudom? Ott álltam mellette.Ja és később budapesti karrierjét azok egyengették akiket a dok.fimben ócsárol.Na mára ennyit a
    felháborító élményekből.Már mindenkit elismertek csak a kicsi határőröket nem- majd az 50. évfordulón reméljük még egyketten életben lesznek.”
  • 12. Orfeusz 2009. augusztus 22. 16:20
    „Most éppen Németh Miklós festi szépre az eseményeket, ő a jófiú. Sohasem tudjuk meg az igazságot, mert hol így, hol úgy, hol ez, hol az, egyszerűen hazudik. Nem bírta tovább a SZU a finanszírozást, Reagan megszorongatta a töküket! Itthon a civil összefogás ráncigálta kicsit a pártállamot. Nomeg a "komcsik" privatizációs vágya, már nem volt elég a bérvilla, zsiguli, pártnyaralás. Nehogy már az egekbe emeljük a rablóprivatizáció miniszterelnökét, Németh Misut!! Akkor kezdődött meg a "spontán privatizáció" jogcímén a közvagyon ellopása - és folytatódott Antalléktól a mai napig! Tölgyessy elgondolkodott a kormánykitüntetés átvételén, Misu nem. Az elvtársak odalökték neki az érdemrendet, ezzel el van intézve a hálájuk. Nomeg a korábbi bankos állással a Nyugat is "kitett" magáért. Most meg Misu elgondolkozik, hogy visszatérjen a politikába... Amikor a cél az exkiszesek eltakarítása. Szép kilátások!”
  • 11. Je.Ta. 2009. augusztus 22. 15:49
    „Ja, ö is alezredes!”
  • 10. Je.Ta. 2009. augusztus 22. 15:48
    „A kepen Bella ur elött is van egy hör.tiszt?
    Ki Ö?”
  • 9. Je.Ta. 2009. augusztus 21. 21:50
    „Miert töröltek ki hozzaszlasokast?!”
  • 8. fcsoproni 2009. augusztus 21. 16:06
    „A félreértések elkerülése végett. 1978-tól nem volt tűzparancs, tehát a határőr csak akkor lőhetett célzott lövést ha megtámadták. Ezt Pozsgai nyilatkozta szerdán a Duna tévében. Jó lenne ilyen tényeket is figyelembe venni.”
  • 7. cickány 2009. augusztus 21. 15:24
    „Vajh megtudjuk-e valaha azon elvtársak nevét,akik Bella Urat megbüntették ? Nyilván nem. Pedig Ő diszkréten nem mondta el, kik is azok. (Sajnos,persze személyiségi jogok blablabla)
    Ez megy még ma is,szocializmus ez még mindig a mocskos fajtából.A csekélyke nyugdíjukból hátradőlve lesték a 20 éves évforduló ünneplőit, sejtem mit gondolhattak!!

    Egy normálisabb Magyarországot Mindnyájunknak !!!!!!”
  • 6. Csornai 2009. augusztus 21. 13:22
    „3 Orfeusz

    Meg MATUSZ KÁROLYra, csak az ő képei voltak a VIP sátor oldalán.”
  • 5. Reális 2009. augusztus 21. 10:35
    „Ja arról nem beszélnek,hogy Bella urat az eset után felelősségre vonták,megbüntették és további tűzparancsot adtak ki,mely során pár nappal később Zsirán lelőttek egy németet a határőrök!Készültségbe helyezték az akkori munkásőrséget is a határ megerősítésére!Most meg verik a mellüket az elvtársak!”
  • 4. Reális 2009. augusztus 21. 10:04
    „Na végre most már kimondta a kisember,hogy az akkori hatalom magára hagyta egy nagyon kényes szituációban!Nem vállalva a felelősséget semmiért,igaz most melldöngetve átveszik a kitüntetést!Mert ha lőtt volna a kishatárőr,akinek tűzparancsot adott az akkori állam?Nem szégyelli magát horn,németh,meg a többi elvtárs?”
  • 3. Orfeusz 2009. augusztus 20. 18:11
    „Emlékezzünk meg néhai Loebenwein Tamásról, aki nagyszerű fotóival dokumentálta az eseményeket. Nélküle szegényebbek lennénk a történtek ismeretében. A fotók bejárták a világot és az ünnepség kapcsán is világszerte bemutattak a fotókból! Legyünk büszkék Tamásra!”
  • 2. kertész 2009. augusztus 20. 09:46
    „Végre megszólalt az első olyan felelős személy aki ott volt az események színhelyén és a valóságot mondja el.Mert eddig csak a haszonélvezők sisere hada osztotta az észt.Egyébként akkor ő volt ott az ügyeletes parancsnok és nem az örs ügyeletese,min azt korábban leírták”
21 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indonéz kiállítás a börtönben

Indonézia képei és textiljei címmel nyílt kiállítás tegnap a sopronkőhidai fegyház és börtönben. Tovább olvasom