Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 25°C Még több cikk.

A sátán sztálini bajusszal

Valószínűleg a világ egyetlen templomfalra festett Sztálin-portréja látható Sopronbánfalván. A Sarutlan Karmelita Nővérek egykori hegyi kolostorában bárki megtekintheti a templomi karzat falán Szent Mihály arkangyal és a megtestesült gonosz képében, Joszif Visszárionovics Sztálin harcoló alakját.

A sopronbánfalvi templom falai hatalmas bátorságról tesznek tanúbizonyságot. A szűk, kanyargó csigalépcsőről feljutva a karzatra érünk, jobbra elképesztő látvány fogad: Szent Mihály főangyal letiporja trónjáról a sátánt.

A küzdelemben a sátán teljes erővel kapaszkodik a sziklába, izmai megfeszülnek, karmai szinte a sziklába vájnak. Szarvai égnek meredeznek, szemöldöke ráncolt, bajusza ismerős. Mint ahogy a figura is, de nem a megszokott bibliai témájú képekről, sokkal inkább a történelemkönyvek lapjairól. A sátán ihletője ugyanis nem más, mint az egyenlők között a legegyenlőbb – Sztálin elvtárs.

Sztálin, mint ördög
Sztálin, mint ördög

Bátorság vagy őrültség?
A templom plébánosa, Német Attila nyújtott segítséget a Vasárnapinak a kép megfejtésében. „Básthy Zoltán 1950-ben festette meg a templom falait. Óriási lélekjelenlétről vall tette, ezek az esztendők a Rákosi-éra legkeményebb évei voltak. Arról nem szólva, hogy Sztálin ekkor még élt, s vezette hatalmas birodalmát" – kezdte a sopronbánfalvai plébános. Básthy Zoltán természetes halállal hunyt el, nem várt rá kivégzés vagy gulág. Az, hogy nem került nyilvánosságra a sopronbánfalvi sátán – kis túlzással a csodával egyenlő. Okát csak találgatni tudjuk. A szocialista országokra rákényszerített ateista szemlélet minden bizonnyal szerepet játszott ebben, hisz Istenben hinni, templomba járni megbocsáthatatlan bűnnek számított akkoriban.

 A párt tagjainak messziről el kellett kerülni Isten házát, legfeljebb a besúgók jártak misét hallgatni, s persze legfőképp információt gyűjteni. „Fiatal diák voltam, mégis erősen emlékszem arra, hogy a templomokban egy-egy pap bibliai idézetek mögé bújva bírálta a Szovjetuniót. Az ominózus szekkó a karzaton található, ide szinte kizárólag csak a pár tagot számláló kórus járt fel. Ők gyakran szemtől szembe néztek a sátánt megformáló Sztálin elvtárssal, de beszélni nem mertek róla, féltek" – folytatta Németh Attila.

Ki volt a mecénás?
„A szekkók Nagy István plébános megrendelésére készültek. Ő mindenképp tudott a sztálini ördögről, nem véletlenül nem festette át a falat később sem" – hallottuk a plébánostól. A festmény keletkezésének idejében mindennapos volt a nélkülözés és a szegénység. Hogyan festhetett Básthy Zoltán mégis ilyen monumentális alkotást? Már az anyagköltség is óriási pénzeket emésztett fel, de a bőkezű mecénás valószínűleg örökre a történelem homályába merült.

„Pár hete megtekintette a diktátoros szekkót egy fotós, s elkezdett arról beszélni, hogy pár éve járt Fidel Castro Kubájában. Mesélte, hogy Havannában elhagyta a turisták számára kijelölt utakat, s olyan helyekre is eljutott, ahová külföldiek nem tehetik a lábukat. Egészen a hazarepülésig nem történt vele semmi baj, mire a reptéren a rendőrök bevitték egy szobába, s letöröltették vele az összes képét, majd nyomatékosan felhívták a figyelmét: az illegális zónában tett kalandozásaiért nyugodtan le is tartóztathatnák. Száz szónak is egy a vége: ennek a fiatalembernek nem kellett különösebben magyarázni, mit is jelentett 1950-ben a szekkót elkészíteni" – zárta szavait Németh Attila.

Apor Vilmos angyalok körében
A fákkal körülvett, szinte idilli kápolna festményei egyébként nemcsak a véreskezű Sztálint örökítik meg. A szemfüles látogató számos ismert személyt fedezhet fel, Básthy Zoltán ugyanis híres emberekről mintázta alakjait. A falról tekint le ránk többek közt az akkori pápa, XII. Pius, Papp Kálmán győri püspök, s a mártírhalált halt Apor Vilmos szintén feltűnik angyalok körében. A falon visszaköszön még számos egykori soproni lakos is – az utódok legnagyobb büszkeségére.

Az apácák szintén keveset tudtak
A soproni karmelita apácák is csak a száműzetés évei után tudhattak meg többet a különös szekkóról. Többségük nem sokkal élte túl a diktátor halálát. Az utolsó sopronbánfalvi sarutlan karmelita nővér két évvel ezelőtt halt meg az ausztriai Mayerlingben. A bátor felvidéki festőről, Básthy Zoltánról szintén kevés információval szolgálhattunk: a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején alkotott Sopron környékén. Lánya napjainkban Pécsett él.

 

 

 

 

Mi a szekkó?
A szekkó és a freskó rokon fogalmak, mégsem összetévesztendő a kettő. Előbbit száraz falra festik, míg utóbbit csakis nedves, frissen meszelt felületre.

 

 

 

Olvasóink írták

  • 1. egy helyi 2008. április 07. 12:23
    „Ezt azért a Templomba járó Bánfalviak mind tudták általában.
    Kár hogy a kívánt "szekkóról" nem készült egész kép ! Így nem az igazi ! Amúgy Gratulálok a cikkhez több ilyen helyi témával kéne foglalkozni ! Mindenki örömmel fogadná ! Sokan nem ismerik a városuk minden pontját részleesen és az útikönyvek se térnek ki mindenre ...
    Folytatás remélem következik.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Településenként egy szavazatot szeretne a kistérség

Kistérség - A Sopron–Fertőd kistérséget alkotó települések szeretnék elérni, hogy a társulati… Tovább olvasom