Kisalföld logö

2018. 02. 18. vasárnap - Bernadett 0°C | 6°C Még több cikk.

A múltról mesél az utolsó brennbergi bányász

A brennbergi bányászat fénykoráról, az embert próbáló munkáról és az egykoron pezsgő életről mesélt Károly bácsi az utolsó brennbergbányai bányász, aki még dolgozott Magyarország első kőszénbányájában.

A történet szerint egykoron egy birkapásztor tüzet rakott a soproni erdőben. A parázs azonban másnapra sem aludt el, a nagy fekete kődarabok tovább izottak. (A település neve is innen ered: brennender Berg, azaz égő hegy.)

Az esetet követően a soproni polgármester megvizsgáltatta a jelenséget és a szakemberek megállapították, a soproni hegységben szén lapul. Mégpedig nem is akármilyen, igen jó minőségű, a fűtésre legalkalmasabb. A szenet 1753-ban fedezték fel, eleinte kézzel bányászták, majd 1759-ben az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első kőszénbányáját.

- Főleg osztrák és német nemzetiségű családok telepedtek le a völgyben, és kötöttek munkaszerződést a vállalattal. A bánya 1952-ig megszakítás nélkül működött, akkor gazdaságtalanságra hivatkozva bezárták. Az utómunkák, a felszámolás még évekig eltartott.



– A kezdetekkor lovasszekerekkel vitték a környező településekre, Sopronba és Ausztriába a szenet. Az iparosok közül többen a fuvarozásra szakosodtak – kezdte mesélni a brennbergi hegy történetét a 87 éves Böttchel Kromp Károly, aki valószínűleg az utolsó bányász, aki még dolgozott a nagymúltú üzemben.

 Bányászati emlékház a Kuruckereszt 4 szám alatt található, hétfő és kedd kivételével minden nap 14-18 óra között várja a látogatókat. A kiállítás bemutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is. Előzetes bejelentkezés nem szükséges, de ajánlott.


Itt kezdte a szakmát és egyike volt annak a harminc bányásznak, akik a bezárást követően itt maradtak leszerelni a gépeket. Ezután Oroszlányba került, nyugdíjba is onnan vonult. A családi házuk mellett lévő első gőzgépes szállítóakna gépházában maga kezdte kialakítani a kis múzeumot. Feleségével együtt évekig gondozták és gyarapították a gyűjteményt, ami ma már a Soproni Múzeumhoz tartozik.



– A brennbergi bánya tulajdonosai és bérlői az évek során változtak. A bányászat színvonala fejlődött és a bánya folyamatosan terjeszkedett. Először külszíni fejtés folyt, úgy haladtak egyre lentebb. A legmélyebb a Szent István akna volt, ami több, mint 600 méterrel nyúlt be a föld alá. Üzemelt osztályozó, illetve brikettgyár is.

A termelés növekedésével nőtt a munkások létszáma. A fénykorban ezren is dolgoztak Brennbergbányán. Pezsgő élet folyt itt, három kocsmával, kaszinókkal, három bányászzenekarral. Lent a bányában nem ritkán harminc fok is volt, kivette az emberből az erőt. A mindennapok fárasztó, és nem veszélytelen munkája után kellett a kikapcsolódás – folytatja Károly bácsi.



– Az emberek már egészen fiatalon, tizenhat évesen lementek a bányába. Asszonyok is dolgoztak, főként olyanok, akiknek a férje egy-egy bányaszerencsétlenségben odaveszett. Ők az osztályozóban válogatták, hogy csak a kiváló minőségű szén kerüljön ki a bányából.


– A településen először nem volt temető, aztán jött egy nagy járvány, amely hetven halálos áldozatot szedett. Akkor alakítottak ki itt egy temetkezési helyet – mutat egy korabeli fényképre Károly bácsi. A bányászat nagy egymásrafigyelést, fegyelmet követel. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is előfordulnak szerencsétlenségek, Brennbergbányán is törént targédia.

Az 1945-46-os szénporrobbanásban huszonketten veszítették életüket. Károly bácsi életében is voltak veszélyes pillanatok. Ketten voltak a vágatban – ő akkor már vezetőként, lőmesterként dolgozott ezért elől haladt –, amikor rájuk omlott a szén. Fél napig a mélyben rekedt, mire társainak sikerült kimenekíteni. Kórházaba került, de szerencsés volt, mert lábtöréssel és zúzódásokkal megúszta. Társa sérülés nélkül úszta meg az esetet.

A bányászatról emlékeznek meg Görbehalomon

A Görbehalomi Bányász Hagyományörző Egyesület szervezésében ma délelőtt negyed tizenkettőkor kezdődik a brennbergányai bányászaztról szóló megemlékezés. Erdélyi Lajos elnök köszöntője után fellép a Borbála kórus, Kovács Gábor, valamint a Juventus Koncert Fúvószenekar. A nap folyamán zenél Kostevec Ernő és Lökkős Dénes, az esti utcabálon pedig Horváth Péter. A belépés ingyenes, helyszín: görbehalomi bányász emlékhely.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sopron szabadulna a megmaradt hitelétől is

A törvény értelmében a pénzintézet kérvényezheti a még meglévő hitel állam általi átvállalását. Sopronban ez ötmilliárd forint. Tovább olvasom