Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

A magyar tudomány őrzi helyét

A magyar tudomány ünnepe nyitányaként Sopronban ismét megrendezték a Széchenyi-emléknapot.
Széchenyi Istvánra, az Akadémia alapítójára emlékeztek csütörtökön. Meskó Attila, az MTA főtitkára ebből az alkalomból nyilatkozott a Kisalföldnek az Akadémia és a magyar tudomány jelenlegi helyzetéről.

– Az Akadémia számára is kötelező maradványképzés számunkra 6,5 milliárd forint zárolását jelentette – mondotta Meskó Attila, az MTA főtitkára. – Költségvetésünk 36–37 milliárd forint. Mozgásterünk érdemben azonban kevesebb volt, mint 20 milliárd, ehhez kell a 6,5 milliárdot kapcsolni.

A problémát úgy sikerült áthidalni, hogy a már elnyert, de még ki nem fizetett pályázatainkat beszámítják a maradványba. Így „nyertünk" 3,7 milliárdot. A legfontosabb azonban, hogy idén egyetlen embert sem kellett elbocsátani, és ha takaréklángon is, de tudtunk, tudunk működni. A következő évi költségvetés – a jelenlegi tervezet szerint – nominálisan kicsit több lesz, mint az idei, reálértékben viszont kevesebb. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb beruházásokra, felújításokra jut pénz, a kutatómunka változatlan folytatása mellett.

Tízezer fős Akadémia

Arra a kérdésre, mennyi pénzre lenne szükség, hogy ideális feltételeket teremtsenek a tudomány számára, a főtitkár elmondta, ezt csak becsülni lehet. Az Európai Unióban az ezer munkavállalóra jutó kutatók száma hat (ezzel elégedetlenek, mert az USA-ban ez a szám kilenc), nálunk pedig 3,6–3,8, a számolástól függően, mert az egyetemi oktatók egy részét bizonyos százalékban mint kutatót veszik figyelembe. Akárhogy is számolnak azonban, a kutatók számát a duplájára kellene növelni. Jelenleg összesen 5800 alkalmazottunk van, közülük 2500 a kutató. A többi sem felesleges, mert jó technikusokra, laboránsokra, munkásokra is szükség van. A „háttér" megállja a helyét az uniós összehasonlítással. Az ideális az lenne, ha tízezer fős lenne az Akadémia, amiből 4500–5000 lenne a kutatók száma. Ez egy évtized alatt, folyamatosan valósítható meg.

Egy kutatóra 40 millió

– Az egy kutatóra eső összeg uniós átlaga 40 millió forint, tehát az Akadémia költségvetésének már most 100 milliárdosnak kellene lennie – a kutatók számát figyelembe véve –, szemben a jövőre tervezett 38 milliárddal – folytatta Meskó Attila. – Ez a nemzeti össztermék másfél ezreléke. A végső cél – a kormány tervei szerint is –, hogy 2010-ig kutatásra-fejlesztésre a GDP két százalékát fordítsuk. Mai értékben ez 440 milliárd forint. A legfontosabb azonban, hogy a magyar tudomány őrzi a helyét a világban, elsősorban azoknak az idősebb kutatóknak köszönhetően, akik jól kiépített nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek és néhány lelkes fiatalnak. Ezzel azonban nem volna szabad visszaélni. Ha azt szeretnénk, hogy tíz év múlva is legyenek eredményeink, akkor a fejlesztésekhez hozzá kell látni.

Széchenyi-emléknap, faültetés, szoboravatás

A Széchenyi István-emléknap a nagycenki mauzóleumban megemlékezéssel és koszorúzással vette kezdetét. Ezt követően a meghívottak a sopronpusztai akadémiai emlékerdőben elültették a 180. kislevelű hársfát. Délután a Nyugat-Magyarországi Egyetemen felavatták Stasnei Albert, az ábrázoló geometria egykori professzorának a szobrát, majd tudományos ülésen elemezték az erdészeti, faipari és vadgazdálkodási szaknyelvek kialakulását, változásait.

A szervezők

A Széchenyi-emléknapot a Magyar Tudományos Akadémia, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. és az Erdészeti Kuatóintézet szervezte.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét körforgalom épül

Megkezdődtek a Ferenczy János és a Lackner Kristóf utca kereszteződé- sénél épülő körforgalom… Tovább olvasom