Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

˝A Krím végre hazatért˝ - Oroszországhoz akartak tartozni

Fél éve, hogy a Krím-félszigetet – a nyugati hatalmak által továbbra sem elismert módon – Oroszországhoz csatolták. Miközben naponta arról kapjuk a híreket, hogy Ukrajnában mekkora a politikai és a gazdasági bizonytalanság, hogy keleten milyen harci cselekmények történnek, addig a Krímen normalizálódni látszik a helyzet. Ezt mondja legalábbis Döngölö Elenora, akinek szülei Szimferopolban élnek.

Döngölö Eleonora, Ella tizennégy évesen a Krím-félszigeti Szimferopolból költözött Sopronba édesanyja testvéréhez. Megtanult magyarul, elhivatottságot talált a festészetben, szerelmes lett, mára pedig egy gyönyörű kislány édesanyja. Hosszú hónapok óta tervezi, hogy szülei is csatlakoznak magyarországi életéhez, ám azt nem gondolták volna, hogy mire eljön a költözés ideje, hivatalosan is orosz állampolgárként érkeznek Sopronba...

A krímiek besokalltak

– Gyerekkoromban soha nem tettük fel magunknak a kérdést, hogy mi most ukránok, vagy oroszok vagyunk-e. Emlékszem, nyolc évvel ezelőtt történt, hogy egy mérkőzést néztünk a tévében, a két ország csapatai játszottak egymás ellen, a férjem pedig megkérdezte, hogy kinek szurkolok. Szinte tudat alatt, de rögtön rávágtam, hogy az oroszoknak... Amikor kiéleződött a krími-helyzet, még inkább előtörtek belőlem a patrióta érzelmek, hogy jó lenne Oroszországhoz tartozni. Beszéltem erről édesanyámmal, mert azt hittem, ezt csak én innen, Magyarországról érzem így. De azt mondta, náluk is mindenki ezt akarja – meséli a kisalfold.hu-nak Eleonora.

– A krímiek besokalltak az ukrán átmeneti kormány nyelvhasználatot érintő korlátozásaitól. Hogy az iskolában, a hivatalokban ukránul kell beszélni, hogy kényszerűségből a rádióban a műsorvezető ukránul szólal meg, ugyanakkor a hallgató oroszul telefonál be. Az átmeneti kormány minden területen előrébb helyezi az Oroszországtól való eltávolodást és nem a belügyi problémák megoldására koncentrál, mint például az inflációra, a gazdasági gondokra, az alacsony nyugdíjra – teszi hozzá.

Tkachenko Lubov, Eleonora édesanyja Szimferopolban az ünneplők között, miután a Krím-félszigetet Oroszországhoz csatolták.
Tkachenko Lubov, Eleonora édesanyja Szimferopolban az ünneplők között, miután a Krím-félszigetet Oroszországhoz csatolták.

"Végre hazaértek"

Mint Ella mondja, először az emberek a saját akaratukból tüntettek több
Döngölö Eleonora
Döngölö Eleonora
napon át, nem féltek és nem megszállásként fogták fel, amikor az orosz katonák elfoglalták a főbb stratégiai pontokat a félszigeten.

– A katonai beavatkozás a referendum békés lezajlása érdekében kellett és nem az emberek mefélemlítésére. Édesanyám sétált az utcán, és azt látta, hogy a gyerekek, felnőttek odamentek a katonákhoz, mosolyogtak és fényképezkedtek velük. Miután a népszavazáson résztvevők 97 százaléka úgy döntött, hogy Oroszországhoz tartozzon a Krím, és megtörtént a csatlakozás, hatalmas ünneplés volt Szimferopolban és Szevasztopolban is. A krímiek végre hazatértek. Arra persze számítani kellett, hogy az átállás majd nehéz lesz, és nemcsak azért mert új állam, új jogszabályok...

Megduplázták a nyugdíjakat


– Az elmúlt fél évben nem lehetett ingatlant, autót eladni. A telefonhálózat-átállásban is voltak nehézségek, amikor már nem volt ukrán, de nem volt még orosz hálózat sem. Az infláció nem akkora mértékű, mint Ukrajnában, az árak emelkedtek, de nem olyan sokat, 20 százalékos drágulás érezhető. Az áramellátás korlátozása miatt kevésbé, egy esetleges ivóvíz-ellátási probléma miatt annál inkább érezhető az aggodalom. A félszigetnek van ugyan korlátozott tartaléka, de ez elég kevés ideig lenne elég, ha Ukrajna hirtelen elzárná a vezetéket - ez azonban rendkívül drasztikus lépés lenne. Ezeken az aggodalmakon túl normalizálódni látszik a hétköznapi helyzet. A nyugdíjak megduplázódtak, felemelték őket az orosz szintre. Mindenki maga döntheti el, hogy milyen állampolgár lesz, 2016-ig kell választani. A szüleim már megkapták az orosz állampolgárságot, mind mondták, az első naptól kezdve rengetegen álltak sorban a hivatalokban. Azok az oroszok, akik korábban Spanyolországba, Törökországba mentek nyaralni, most a Krímet választották – mondja Eleonora.

Ünneplik a csatlakozást a Krímen. A kép forrása: www.tvc.ru/
Ünneplik a csatlakozást a Krímen. A kép forrása: www.tvc.ru

A háború nem lehet megoldás

– A szüleim szerencsére egyáltalán nem tapasztaltak testközelből olyan helyzeteket, amint amik Kelet-Ukrajnában, Donyeckben vagy Luhanszkban történnek. A Krími- referendum olyan gyorsan lezajlott, hogy Ukrajna csak "pislogott" – fogalmaz Ella, majd hozzáteszi: – Rendkívül fontos hangsúlyoznom, hogy nem vagyok egyoldalú. Teljes mértékben megértem azokat az ukránokat, akik Európához szeretnének tartozni, nem az oroszokhoz, szabad akaratuk így dönteni. De úgy gondolom, az olyan városokat, ahol a lakosok többsége orosznak tartja magát, ahol az orosz nyelv használata, az orosz mentalitás jellemző, szintén hagyni kellene szabadon választani. A háború nem lehet megoldás – zárja Eleonora, aki végezetül elmondja: – Annak, hogy a szüleim Sopronba költöznek, nem politikai okai vannak. Egyre idősebbek lesznek, szeretnénk, ha együtt lenne a család.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oszták-magyar rendőrnap a határ mellett - fotók

A rendezvényen Csizmadia Gábor rendőr dandártábornok, rangos kitüntetést vehetett át. Tovább olvasom