Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

A kisebbségekre az Európai Parlamentben is figyelnek

Járóka Líviát 2006 elején a Világgazdasági Fórum a világ legsikeresebb 150 fiatal vezetője közé sorolt.
Járóka Lívia – akit 2006 elején a Világgazdasági Fórum egyetlen magyarként a világ legsikeresebb 150 fiatal vezetője közé sorolt, majd októberben az év képviselőjévé választották az Európai Parlamentben – eddig leginkább hetente ingázott Brüsszel, Strasbourg és Sopron között, de hamarosan több időt tölt majd a belga fővárosban, mert kisbabát vár.

– Nőként, édesanyaként, feleségként miképp tud megbirkózni a képviselői feladatokkal úgy, hogy közben ingázik Sopron és Brüsszel között?


– Az Európai Parlamentben rengeteg a feladat, mivel csatlakozásunkkor a szakterületeim – a női jogok és a kisebbségvédelem, ezen belül a roma jogok – érintetlenek voltak, így már az elején is nagyon sokat dolgoztunk. Tapasztalatom szerint más ügyekhez képest kétszer annyi lobbizást igényel e témák napirenden tartása. Az utóbbi fél évben pedig még tovább tágult a tér, hiszen Románia és Bulgária is csatlakozik.

– Gyakorlatilag három nap alatt kell elvégezni egyheti munkát...

– A parlamenti munkát igen, mert legtöbbször hétfőn jövök Brüsszelbe és pénteken utazok haza, ezért előfordul, hogy hajnali háromig is az irodában vagyok. Strasbourgban közvetlen éjfél előtt is volt már felszólalásom, ezenkívül a hét többi napját konferenciákon és a választókerületekben töltöm. Igyekszem otthon is megfelelni, hiszen fiatal édesanya vagyok és most várjuk a második kisbabánkat. A férjem áldozatkészsége nélkül ez nem menne, az édesanyámék és a férjem családja is nagy részt átvállalnak az életünkből, ezért nagyon szerencsés vagyok.

– Hol van többet a család?

– Eddig, amikor csak tehettük, hazamentünk Sopronba, mert a nagyszülőket, a szüleinket és a lányunkat nem szeretnénk megfosztani egymás társaságától, hiszen nálunk otthon minden a gyerekek körül forog. Azonban gyakran vannak két-három hetes időszakok, amikor mind a hárman Brüsszelben vagyunk. A lányunk januártól óvodás lesz, repülőn utazni már nagy pocakkal nem lehet, mivel a baba a nyári parlamenti szünet előtt Brüsszelben fog megszületni. Ameddig lehet, dolgozni szeretnék, nyárig biztosan itt leszünk.

– Ez azt jelenti, hogy a baba érkezésével átmenetileg feladja képviselői munkáját?

– Nem, szó sincs róla. Szeretnék egy időre gyesre menni, majd az otthoni (brüsszeli) irodámból dolgozni. Rengeteg a tennivaló, sok mindent elindítottam és még számos tervem van. Az emberek képviseletére vállalkoztam, ez kötelez. A férjem és a munkatársaim segítségével sokkal könnyebb elvégezni a munkámat.

– Egy kicsit térjünk vissza a feladataihoz. Románia és Bulgária csatlakozásával még inkább előtérbe kerül a kisebbségek ügye.

– Igen, és nemcsak a számszerűség miatt, hanem mert emberjogilag is sokkal súlyosabb félelmeim vannak, mint más országok esetében. Elég, ha csak a Babes–Bolyai Tudományegyetemen történtekre gondolunk. Ami megvalósult, egyszerűen felháborító. Megkérdőjelezi azt az igen szavazatot, amelyet többször leadtunk csatlakozásuk kapcsán.

– Az unió miképp tud nyomást gyakorolni kisebbségi kérdésekben a kormányokra?

– A romák, de a többi kisebbség esetében is sokszor kétértelmű, hogy a kormányok miképp oldják meg a különböző kérdéseket. Az unió a tízek csatlakozásánál és most Románia és Bulgária esetében is addig „ütötte a vasat", amíg lehetett, hiszen nagyon kemény országjelentések születtek, különösen e két utóbbi országról, kimondva, hogy keveset tettek a kisebbségekért, közöttük a romákért.

Az unió történetében először került sor arra, hogy egy végzáradékot csatoltak a szerződéshez, amelyben rögzítik, továbbra is figyelemmel kísérik – egy évig –, hogy az emberjogi és korrupciós kérdésekben milyen előrehaladást érnek el. Büntetést is kilátásba helyeztek. Látni kell azonban, hogy az unión belül a kisebbségek ügye alapvetően a tagállamok hatásköre. Komoly eredményünk, hogy jövőre az Európai Bizottság felülvizsgálja a 2004-ben elfogadott mindennemű diszkriminációt tiltó direktíváit, azok alkalmazását és büntetni kezdi a rosszul teljesítő tagállamokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fertőrákos: terv van, elkerülőút nincs

A Fertő tóra igyekezve, aki egyszer is haladt gépkocsival Fertőrákoson a Fő utcán, tisztában lehet a szűk keresztmetszetű út balesetveszélyességével. Nemcsak a szembejövő járműforgalom, hanem a kerékpárosok nagy száma is megannyi veszélyforrást rejt magában, miközben a gyalogosok arra panaszkodnak, nehéz az átkelés, legfőképpen a turistaidény alatt. Tovább olvasom