Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

A hűség csillagával

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopronban végzős hallgatói szombaton vettek búcsút az alma matertől és attól a várostól, amely egyetemi tanulmányaik idejére befogadta őket. A valétálás az egyetemi polgárok életében minden bizonnyal az egyik legszebb pillanat, amelynek gyökerei a selmeci hagyományokban eredeznek.
Az akadémia Sopronba költözése után a tanárok és a hallgatók megőrizték a több évszázados szokásrendet, amelyet a modern, európai szintűvé vált egyetem új karai is átvettek.
A valétaünnep szombaton délután vidám, színes karnevállal kezdődött. Az egyetemi és a városi élet humoros, olykor-olykor tragikomikus eseményeinek tükröt tartó felvonulást nagy tömeg kísérte Sopron utcáin. A diákok még ki sem pihenték a hosszas, hetekig tartó készülődés és a felvonulás fáradalmait, máris hozzáláttak az esti ünnepség utolsó előkészületeihez.

Búcsú a végzős hallgatóktól

Az egyetem B épülete előtt nyolc órakor hangzottak fel a bányász-, kohász-, erdész- és fás himnuszok, majd Tátrai Gábor ötödéves erdőmérnök-hallgató, valétaelnök búcsúzott a valétálók nevében és átadta az egyetemi zászlót a negyedéves valétaelnöknek, Ihárosi Péternek. Ezt követően az erdőmérnöki, a faipari és a közgazdaság-tudományi kar dékánjai vettek búcsút a végzős hallgatóktól, majd dr. Koloszár József rektor köszönt el a valétálóktól és megnyitotta az egyetem kapuját, hogy elindulhasson a menet, amelynek élére az egyetem vezetői álltak. Ekkorra már elsötétült a város, csak az üzletek kirakatai világítottak és az ablakokba helyezett gyertyák. Mert nemcsak a végzős hallgatók vettek búcsút a várostól, hanem a lakói is a valétálóktól.
A hagyományoknak megfelelően elöl a szalamander haladt. A bányászlámpák mint szentjánosbogarak világítottak a sötétben. A szalamander mögött ballagtak az egyetem vezetői, professzorai, oktatói és a valétálók, mindnyájan a fáklyások sorfala között.
Tízet ütött a Tűztorony órája, amikor a menet a Hűségkapun át a Fő térre érkezett, ahol a városháza előtt dr. Gimesi Szabolcs polgármester fogadta őket, majd a toronyból felhangzott a Gaudeamus igitur. A Himnusz eléneklése után Gimesi Szabolcs a város nevében búcsúzott el a hallgatóktól, nem feledkezve el Thurner Mihály polgármester elődjéről, akinek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy az első világháborút követően Sopronba települhetett az akadémia

Sopron büszke az egyetemére

A polgármester arról is szólt, hogy nemcsak az egyetemi hallgatók köszönhetnek sokat az alma maternek és a városnak, hanem Sopron is büszke egyetemére, amely mindig is példát adott hűségből és a hagyományok ápolásából.
– Jó szerencsét és kísérje önöket a hűség csillaga! – zárta beszédét Gimesi Szabolcs, majd Kiss János faiparos és Darabos Gergely közgazdász valétaelnök búcsúzott a várostól, felidézve emlékeiket.
Mielőtt felhangzott volna az Il silentio, az erdőmérnöki kar dékánja, dr. Mészáros Károly és Tátrai Gábor elhelyezték a megemlékezés koszorúját Thurner Mihály szobránál, aki befogadta a hazátlanná vált selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiát.
A soproni egyetemisták valétálását hajnalig tartó bál zárta.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy életre szóló élmény

„ Fogjuk meg egymás kezét! ” – ez a mottója annak a nemes kezdeményezésnek,… Tovább olvasom