Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

A hazaszeretet példája

Sopron és a környék lakossága 81 évvel ezelőtt példát adott hazaszeretetből – mondta Orbán Viktor szombaton Ágfalván, az 1921-es népszavazás évfordulóján.

Soproni hagyományőrzők tisztelegnek a népszavazás ágfalvi emlékművénél.
Az előző kormány a népszavazás 80. évfordulóján Sopronban tartott ülésén hozott határozatot arról, hogy a népszavazásban érintett települések emlékművet kapnak, és december 14-ét a hűség napjává emelik. A szombati ágfalvi hűségnapi ünnepségen hatalmas tömeg várta Orbán Viktort, akit a műsorközlő így köszöntött: „Orbán Viktor, Magyarország volt és leendő miniszterelnöke."
Az 1921-es decemberi népszavazásra és az ágfalvi eseményekre először vitéz Wágner Géza polgármester emlékezett. Majd a volt miniszterelnök a népszavazás kapcsán a soproni és Sopron környéki emberek hűségéről szólt, amely azóta is példaként lebeg az ország előtt. Orbán Viktor történelmi visszapillantást tett, amelynek napjainkra is volt „áthallása", de rövid beszéde nélkülözte az aktuálpolitikai mondanivalót. Majd a volt miniszterelnök és a meghívottak megkoszorúzták a hűségemlékművet. Ezt követően Orbán Viktor virágcsokrot helyezett el a soproni Hűségzászlónál is.

Orbán Viktor az ágfalvi ünnepséget követően Sopronban adott exkluzív interjút munkatársunknak. A volt miniszterelnök szólt a koppenhágai csúcsról, a hűség napjáról és személyes sorsáról is.
– Míg a kormányzat sikerként könyveli el a Koppenhágában elért eredményt, addig ön sikertelennek minősítette a csatlakozási tárgyalások utolsó felvonását. Miért?
– Először is szeretném megemlíteni, hogy a tárgyalások utolsó szakaszában mutatott kudarc ellenére egész Európa jövőjét meghatározó döntést született Koppenhágában. 1947 óta várjuk, hogy megtörténjen a kontinens keleti és nyugati felének egyesítése. Ha a belépő országok meg tudják ragadni a lehetőséget, kihasználják a tagságban rejlő előnyöket, akkor felzárkózhatunk a ma még jóval fejlettebb országokhoz, helyreállhat a kontinens egysége.

Orbán Viktor
Két hibát vétettünk

– Két szerencsétlen fejlemény volt csatlakozási folyamatunkban. Azt is mondhatom, két hibát vétettünk. Ennek köszönhetően nagyon nehéz esztendők várnak Magyarország polgáraira a csatlakozást követően. Az első hiba a hét elején történt, amikor megállapodtunk a mezőgazdasági kvótákról. Meghatározták, hogy mennyi szarvasmarha után, mennyi tej és milyen terméshozamú termőterület után kapnak majd a magyar gazdák támogatást. Ezek a kvóták számunkra kedvezőtlenek, jóval alacsonyabbak – még a lakosságarányokat tekintve is –, mint a lengyeleké, és lehetetlenné teszik, hogy növeljük a szarvasmarha-állományt, a tejtermelést, vagy magasabb hozamúvá alakítsuk a gabonatermesztést. Ha úgy tetszik, lemondtunk a magyar mezőgazdaságban rejlő további lehetőségek kiaknázásáról.

– Erről csak a jelenlegi kormány tehet?
– Az előző kormány kemény tárgyalási pozíciókat foglalt el, például a tej esetében 2 millió 800 ezer tonnára nyújtottunk be igényt, a megállapodásban csak 2 millió tonna szerepel. Szarvasmarhából mi 200 ezer darabot szerettünk volna, ezzel szemben 94 ezer lesz a valóság. A gabona-terméshozamnál pedig a hektáronkénti öt tonna feletti hozamot tartottuk elfogadhatónak, a megállapodásban 4,73 lett. Tehát nemcsak rossz a megállapodás, hanem egy korábbi kedvező pozíciót, egy erőteljesebb igényt adtunk föl.

A jövővel kell foglalkozni

– A másik szerencsétlen fordulat már Koppenhágában történt, ahol szemben a csehekkel és a lengyelekkel, nem tudtuk elérni, hogy egyedi elbírálásban legyen részünk. A lengyelek még az utolsó pillanatban megemelték a tejkvótát, egymilliárd eurót a bizonytalan kosárban lévő pénzekből áttettek a biztos kosárban lévő pénzek közé. A csehek ezt 100 millió euróval tették meg, mi pedig nulla eurót tudtunk e tekintetben elérni. Ez azonban már a múlt. Azt gondolom, jó, ha nem áltatjuk magunkat, helyes viszont, ha mindenki, aki ezeknek a hibáknak az elkövetésében részt vett, levonja a szükséges konzekvenciákat, például a Külügyminisztériumban. Ez azonban a kormány dolga. Én nem pártszempontból nézem az uniós csatlakozás kérdését, hanem a magyar polgárok érdekének nézőpontjából. Ezért azt mondom, most már a jövővel kell foglalkoznunk. Azt javaslom a kormánynak, dolgozzon ki külön-külön pénzügyi csomagot tőkejuttatással, kedvezményes hi telekkel, árfolyamkockázat-átvállalással és garanciavállalással. A nehéz helyzetbe kerülő csoportok a családi gazdálkodók, a mezőgazdasággal foglalkozó társaságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a 250 főnél többet foglalkoztató magyar vállalkozások. A magángazdálkodók közül jó néhányan ilyen segítség nélkül nem tudják folytatni a gazdálkodást, mert nem bírják majd a versenyt a külföldről érkezett termékekkel. Ez különösen igaz a baromfi-, a juh- és a sertéságazatban.

– A kormány viszont egyértelmű és jelentős eredményként értékeli, hogy saját forrásból támogathatjuk a mezőgazdasági termelőket.
– Én azt gondolom, hiba lenne eredménynek elfogadni azt, hogy elkölthetjük saját pénzünket.

Nyilatkozatháború

– Alig ért véget a koppenhágai csúcs, máris nyilatkozatháború dúl a kormány és az ellenzék között.
– Fontosnak tartom, hogy a kormány ne pártpolitikai szempontból, álságos diadalünnepet ülve értékelje a csatlakozást, hanem nézzünk szembe a tényekkel, tájékoztassuk a várható következményekről az embereket. Szerintem a költségvetést is át kell alakítani, legjobb lenne újat készíteni a koppenhágai megállapodások, illetve az elmaradt siker fényében.

Mindenki büszke lehet

– Hagyjuk a nagypolitikát, térjünk vissza Sopronba. Úgy tűnik, önök hiába nyilvánították a hűség napját országos ünneppé, csak Sopronban és környékén emlékeznek meg a jeles napokról.
– Amit itt, az ország nyugati szélén lakók 1920–21 tájékán megéltek és ahogyan helytálltak – az ágfalvi csatától a népszavazásig –, arra mindenki büszke lehet, függetlenül attól, hogy szocialista vagy fideszes. A nemzet kiemelkedő ünnepeként érdemes ezt a napot számon tartani. A következő évben már Budapesten is szeretnénk illő tisztelettel megemlékezni erről az eseményről.

 „ Véleményem szerint – hasonlóan az uniós csatlakozáshoz – a hűség napja nem lehet pártkérdés. Büszkének kell lennünk azokra az eseményekre a történelmünkből, amelyek részben okot adnak erre, részben pedig erőt adnak a jövőre."

 

 


„ Az ország érdekében"

– Milyen szerepet szán önmagának a jövőben? Visszaáll a Fidesz élére?
– Azt hiszem, hogy én már túljutottam a pártokon. A polgári, nemzeti erők összefogásának szentelem erőim java részét, méghozzá olyan formában, hogy a nemzeti érzelmű emberek munkája ne pártpolitikai célokat, hanem az egész ország érdekét szolgálja. Egy volt miniszterelnök talán ennyit megtehet. Azt is mondhatnám, jutalomjáték ez a sorstól. Tudja, a kiöregedő játékosnak egy-egy jutalomjáték azért jár.

 „ A lecke mindannyiunk számára, hogy egy mérkőzés 90 percig tart, akik kitartottak és az utolsó pillanatig nagyon keményen tárgyaltak, azok értek el eredményt. Akik nem léptek fel kellő szigorral a nemzeti érdekek védelmében, azok pórul jártak, nem kaptak semmit. Így egy nagy nullát kaptunk mi, magyarok is."
                                                                            Orbán Viktor


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az Esterházy-viszály új szemszögből

Az Esterházy-vagyont kezelő kft. ügyvezetőjének, Stefan Ottrubaynak kismartoni (Eisenstadt)… Tovább olvasom