Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

1921-2011 - Hűség Napja Sopronban

1920-ban Sopron lakosságának 48,8 százaléka magyar, 48 százaléka német anyanyelvû volt. Az utóbbiak kétharmada beszélt magyarul.


1921. december 14-e és 16-a között zajlott le az a népszavazás, mely az egyetlen tartós, a nagyhatalmak egyetértésével történt békés területi revízió volt a trianoni békediktátummal szemben. A Sopronban és közvetlen környékén lakók több mint 65 százaléka Magyarországot választotta hazájául. Az osztrák közvélemény egy része ma is Burgenland természetes fővárosának elvesztéséről és "soproni bűntettről" beszél. Ugyanakkor Illyés Gyula azt írta: Sopron "kitörölhetetlen nyomot hagyott ezzel a nemzeti tudatban", s joggal kapta a leghűségesebb város elnevezést.

Az 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en-Layeben aláírt osztrák békeszerződés mintegy 4500 négyzetkilométernyi, 350 ezer lakosú terület Ausztriának történő átadását rendelte el három várossal - Ruszttal, Kismartonnal és Sopronnal - együtt népszavazás nélkül. A népszavazást a nemzetiségi viszonyok - 68 százalék német és csak 18 százalék magyar - nem tették szükségességé. (Nem véletlen, hogy az osztrákok alig egy hónap alatt, míg a magyar kormány az időhúzás politikáját választva csak jó egy év elteltével ratifikálta a békeszerződést.) Korabeli vélemény szerint ez a terület nem jelentett mást Ausztria számára, mint " egy font húst szövetséges társa testéből". 1920-ban Sopron lakosságának 48,8 százaléka magyar, 48 százaléka német anyanyelvű volt. Az utóbbiak kétharmada beszélt magyarul. A hivatalok 1945-ig kétnyelvűek voltak.

A döntéssel az egyik vesztes országot gyarapították a másik kárára, mivel Ausztriát ezzel akarták kárpótolni az Anschluss tilalmáért, és végleg le akarták söpörni az asztalról a szlávkorridor tervet.

A népszavazás gondolata többek között azért merült fel mégis, mert Ausztriát a francia külügy a túlzott Anschluss-agitáció miatt büntetni akarta. Az Anschluss ugyanis az osztrákoknak hosszú távú stratégiai céljuk maradt, azonban a létfontosságú kölcsönökhöz csak egy önálló, bár magát Német-Ausztriának nevező állam juthatott hozzá.

A szláv korridor elképzelése már 1848-ban felmerült Ján Kollárnál, a pánszláv gondolat atyjánál, majd  1914-ben Thomas Masaryk és Eduard Benesv csehszlovák igényként vetették fel ismét e gondolatot. A történelmi magyar határtól 100 kilométer szélességben húzódó sáv összekötötte volna az északi és déli szlávokat, a csehek tengeri kikötőhöz jutottak volna, megszűnt volna minden szorosabb kapcsolat lehetősége az osztrákok és magyarok között, illetve védőgát jött volna létre bármilyen német vagy magyar revíziós kísérlettel szemben.

Ugyanakkor az új határok megváltoztatására csak ebben a térségben volt reális lehetőség, mert a vitatott terület - egyedüliként a világháború befejezésekor - még magyar uralom alatt állt. Másrészt a trianoni békeszerződéshez csatolt és Alexandre Millerand, a békekonferencia elnöke által aláírt úgynevezett Kísérőlevél is kilátásba helyezte, hogy van esély a helyi érdekek és nyelvi hovatartozás figyelembe vételére a határok megállapításakor. Továbbá az antanthatalmak sem vetették el a két ország békés magállapodását. A magyar alkupozíciót erősítette, hogy a békeszerződések csak az átadás tényét rögzítették, annak módozatát nem. Villani Frigyes követségi tanácsos azt írta jelentésében, hogy " talán Sopron és környéke megmenthetők Magyarország számára... Úgy a lakosság hazafias érzelmei, mint gazdasági szempontok is némi reményt nyújtanak arra, hogy az esetben, ha a franciák germanofóbiáját, valamint Olaszország határozott ellenkezését a nyugat-magyarországi cseh-szerb korridor létesítése ellen ügyesen kihasználjuk, esetleg némi eredményt lehetséges lesz elérni".

A folytatás itt >>

A nagy mérethez kattintson a képre!
A nagy mérethez kattintson a képre!

Olvasóink írták

  • 11. SC 2011. december 15. 21:05
    „10. öröksoproni
    Szívesen olvasnám a bizonyítékokat.Mivel az internet világát éljük,kérlek linkelj be nekem erről szóló,jól dokumentált oldalakat!Köszi.
    ovi!
    Ahhoz oda kell születni.De ha már nem ment,jó leszel soproninak is.”
  • 10. öröksoproni 2011. december 13. 12:10
    „SZILAJ, hejhaj
    Nem azt mondtam, hogy ott akarok élni és milyen jó lett volna, csupán megismétlem a tényt: csalással maradtunk magyar város. Nem kell mindent szándékosan félreérteni. Semmi pénzért nem laknék Ausztriában, pedig tanultam ott.”
  • 9. hejhaj 2011. december 13. 11:11
    „6.-hoz
    Látom, hogy nem az "Isten, Haza, Család" elvét valljátok. Ez ti dolgotok. De azért nem kellene eladni 1000 éves hazánk egyik legszebb darabját egy kicsit vastagabb darab kenyérért. Mint, ahogy (remélem) nem adnátok el a gyereketeket sem, ha pénzt kapnátok érte.”
  • 8. SZILAJ 2011. december 13. 07:03
    „Bármikor lehettek Burgenlandi parasztok... Induljatok még ma. Ott van szükség az ilyen emberekre.”
  • 7. Ovinkor 2011. december 12. 16:06
    „6. öröksoproni 2011.12.12. 13:42
    Én szívesen lennék burgenlandi "paraszt" bárki szemében...”
  • 6. öröksoproni 2011. december 12. 13:42
    „Minden soproni, akinek a családja legalább 3-4 generáció óta Sopronban lakik, tudja, hogy csalás volt, simán maradtunk volna Burgenland fővárosa. Csakhogy akkor minket is parasztoznának, mint ahogy egyesk teszik a burgenlandiakkal.”
  • 5. Karcsika 2011. december 12. 09:50
    „Azért voltak, akik kétszer, háromszor is beálltak szavazni.
    Meg vidékről hozták ide őket.
    Nem kéne annyira verni a mellünket.”
  • 4. FREDDY/S 2011. december 12. 06:10
    „"Az 1923 után vitathatatlanul a magyarországi németek egyik vezető egyéniségévé lett politikust 1920-21-ben a magyar kormányzat az itteni propagandaháború ,,trójai falovaként" használta szándékainak hitelesítésére, a német ajkú lakosság meggyőzésére."
    A pontosság mindig fontos, nemde...”
  • 3. Freddy01 2011. december 11. 12:30
    „Most tartanának szavazást....”
  • 2. SZILAJ 2011. december 11. 11:48
    „Ilyenkor elgondolkozik az ember : Mi lett volna , ha Magyarország összes településén megadatott volna szavazni a hovatartozásról.... Mekkora lenne Szlotákia - Románia - Szerbia és nem utolsó sorban Magyarország. Sok minden másképp alakulhatott volna, de nem így lett.”
  • 1. józanparaszt 2011. december 11. 08:27
    „Sajnos egyre kevesebben, vagy talán már senki sem él azok közül, akik hitelesen, személyes tapasztalatokkal rendelkeznek az eseményröl. Azt tudjuk, hogy a történelmet utólag mindenki (föleg az aktuális hatalom) úgy magyarázza, ahogy neki a legjobb érdeke kívánja. Jelen esetben, ha valaki veszi a fáradságot és pl. német nyelvü dokumentációkat is elolvas... hááát igen, akkor az itteni hösök az ottani csalók, és persze fordítva. Szóval, hogy a nagyokat idézzem: mindig kételkedj...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Női kézilabda-vb: három csapat zárta tökéletes mérleggel a csoportkört

A házigazda Brazília, továbbá Oroszország és Dánia zárta százszázalékos mérleggel, vagyis mind az öt… Tovább olvasom