Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Vízgazdálkodás a Hanságban

A római kortól napjainkig folyamatosan változtak a vízgazdálkodással kapcsolatos társadalmi igények.

Korábban a szántóföld értéke befolyásolta ezt a Hanságban, ma a természetvédelem került előtérbe. Napjainkban a természetvédő szakemberek célja, hogy a Hanságot az eredetihez hasonló állapotba hozzák. Ezt szolgálják az élő hely-rekonstrukciók, az árasztás, a vizes élőhelyek kialakítása. Korábban a terület vízgazdálkodása a társadalmi igényeknek megfelelően változott. Erről beszélt a Kisalföldnek dr. Bárdy Pál, a vízügyi igazgatóság nyugalmazott osztályvezetője, aki évtizedekig irányította a megye vízrendezési munkálatait.

– A Hanság vízgazdálkodásának története hosszú időre nyúlik vissza, hiszen már a római korban és később is, mindig a társadalmi igényeknek megfelelő vízrendezést végeztek – mondta a kezdetekről dr. Bárdy Pál.

– A honfoglaláskor például, amikor gyepű volt a Hanság, az emberek búvóhelyként használták a területet, de a török hódoltság korában szintén jól jött a lápos, mások számára ismeretlen vidék, ahova vissza lehetett húzód ni az ellenség elől.

Volt időszak, Mária Terézia és Ferenc József idején, amikor a fellendülő merkantilizmus miatt kereskedelmi utakat építettek, a királynő nevéhez fűződik például a pomogyi átkelőút. Ekkor már lecsapolást is végeztek, ilyen a Rábca-szakasz Bősárkánynál, ami az 1700-as években készült, vagy a tőzeggyári Ikva-csa torna. Régi térképek mutatják, hogy a Rába, a Duna és a Répce árvizeitől ez a terület milyen hatalmas ártér volt, ezért lakni csak a dombokon lehetett.

A megélhetéshez viszont, amihez a csikászás, rákászás, halászás már nem volt elegendő, szükség volt a földterüle tekre, amit lecsapolással értek el. Összetett vízrendszer A mai, összetett vízrendszert az 1700-as években alapozták meg, dr. Bárdy Pál megemlítette Laáb Gáspár nevét, aki Moson megye első mérnöke volt, és Hegedűs Gyuláét, akiről csatornát is neveztek el.

– Amikor a szakmát kezdtem frissen végzett mérnökként 1965-ben, átépítettük a nyirkai és a Király-tói duzzasztókat a Ráb cán, sőt, még kettő épült ezután: a kis-Rába-toroki és a Markó-saroki. Ezek visszaduzzasztásra, öntözésre szolgáltak, mert abban az időben még szokás volt a Hanságban, hogy évente kétszer, kaszálások kö zött elárasztották az egész területet, erre alkalmas volt a vízrendszer, sőt, ma is az.

Ez egyrészt szolgálta a rét-legelő gazdálkodást, másrészt megőrizték a tőzegvagyont, hiszen már akkor is előfordultak tőzeg égések. A múlt század hatvanas éveiben tehát, amikor a KISZ-tá borok is működtek, építkezés folyt, amelyek az öntözést, árasz tást tették lehetővé. Később meg nőtt a gabona, a szántóterületek értéke, a termelőszövetkezetek a vízrendszert saját igényeik szerint szerették volna hasznosítani.

A csornai és a bősárkányi például be rendezkedett a szántók növelésével a kukorica-, illetve a gabonater mesztésre, míg a farádi téesz ráállt az intenzív gyepgazdálkodásra. Ha Farád például árasztani akarta a Hanságot, csak úgy tudta megcsi nálni, hogy alatta a csornai is úszott. A vízügynek az volt a dolga, hogy az ebbéli igényeket összehan golja, hiszen egymásnak kárt nem okozhattak.

A korábban egységes Esterházy-birtok vízgazdálkodása felborult, ezért igyekeztünk komp romisszumos megoldásokat talál ni. Most is így működik ez, mivel ha a természetvédelem tocsogót akar, akkor a mellette lévő intenzív művelésű területeket meg kell védeni.

Összehangolni – A lecsapolási munkák az erdé szet észak-hansági üzemi vízrende zésével indultak meg. Ez a terület most szabályos, négyzet alakú há lóval, csatornákkal átszőtt. Először a káros vizek lecsapolását célozták a munkák, később az üzemi öntözés is lehetségessé vált és a rendszer is rugalmasabb lett, a vizet lehet ide-oda vezetni.

A KISZ-es fiatalok tehát ezeket az összekötő csa tornákat vagy építették, vagy fel újították. Az újak nem lettek na gyok, erdészeti, kisebb jelentőségű kanálisok voltak, amik a rendszer rugalmasságát fokozták. Biztonsá gosabb lett az erdészet gazdálkodá sa, megoldották a belvízmentesí tést. A Hanságban élő emberek nek ehhez az üzemelési módhoz hozzá kellett szokniuk, hiszen erre volt szükség, de ha akarjuk, vissza táplálni is tudjuk a területet.

A társadalmi igények persze folyamato san változnak, most a természetvé delem került előtérbe, és ugyanaz a csatornarendszer, amit az 1700-as években kezdtek építeni, kisebb beavatkozásokkal ezt is tudja szolgálni.

Az igényeket a szakemberek nek igyekezniük kell olyan körül tekintéssel összehangolniuk, hogy kárt ne okozzanak másoknak – hívta fel a figyelmet a nyugdíjas szakember. Cs. Kovács Attila Fotó: Kisalföld-archívum Társadalmi igény: Napjainkban a természetvédelem került előtérbe. A nyirkai hanyi élőhely-rekonstrukció 2001-ben készült el.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fogy a lakosság az egykori hercegi uradalomban

Csökken a lélekszám Öntésmajorban, ma már kétszázan sincsenek a településen. A gazdag múltra a „kopott” uradalmi épületek és a helybeliek szavai emlékeztetik az arra járókat. Öntésmajor mint a Kapuvár környéki majorságok legtöbbje az egykori herceg Esterházy-uradalomhoz tartozott, lakói a birtokon találtak munkát. Tovább olvasom