Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Visszaállítják a Hanság természetes élővilágát

Magyarország egyik legnagyobb természetvédelmi programját valósítják meg a Hanságban 1,78 milliárd forintból. Az élőhelyeinek helyreállítása és fejlesztése a cél.
Szárazabb időszakban vízhiány, csapadékosban az ár- és belvizek elvezetése jelent gondot a Hanság területén. A Fehér-tó, a Barbacsi-tó és a Kónyi-tó medrében felgyülemlett az iszapréteg, a felszínén nádrengeteg található. A területen lévő özönnövények már-már kiszorítják az őshonos fajtákat. A földutak helyenként járhatatlanok, és az őshonos állatok védelme is lépéseket követel. 

Csak hogy néhányat kiemeljünk a Hanságot érintő problémákból, melyek megoldására már a forrás is rendelkezésre áll. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (továbbiakban KEHOP) keretében bruttó 1,78 milliárd forintot fordítanak a Hanság természetes élőhelyeinek helyreállítására és fejlesztésére. 

A megvalósításban projektgazdaként a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, partnerként a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint Kapuvár, Csorna, Lébény és Kóny önkormányzata vesznek részt. A program előkészítése megtörtént, a következő lépés a közbeszerzések kiírása, elbírálása, majd a munkálatok kivitelezése lesznek. A végső elszámolás határidejeként 2021 január 31-ét határozták meg.
Téli szürkemarha-gulya a Rábca-parton.
Téli szürkemarha-gulya a Rábca-parton.

„A KEHOP keretein belül országosan 869 milliárd áll rendelkezésre, ebből 812 milliárd forint odaítéléséről született már döntés. Győr-Moson-Sopron megye eddig 11,25 milliárd forintot tudhat magáénak, melyből 3,6 milliárd kerül a Rábaközbe" – beszélt a már odaítélt összegekről Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, aki a legnagyobb volumenű beruházásként a Hanságra fordítandó 1,78 milliárd forintot emelte ki: „A Hanság nemcsak megyénk, de a régi magyar őshonos növény-  és állatvilág bemutatása tekintetében a legnagyobb turisztikai attrakció az Északnyugat-Dunántúlon."

Reischl Gábor, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója beszámolt lapunknak a konkrét elképzelésekről: „A csatorna-karbantartás 61 kilométer, az útkarbantartások 24 kilométer hosszan valósulnak meg, emellett 75 műtárgy is kialakításra kerül. A gyepterületek rekonstrukciója 300 hektár területet érint. A Fehér-tó, Barbacsi-tó és a Kónyi-tó természeti értékmegóvását a felgyülemlett iszapréteg eltávolításával és a nádasterületek gyérítésével érjük el" – sorolta a terveket az igazgató, aki kitért a bormászpusztai állattartó telep kialakítására is „A nemzeti park egyik fő feladata a hagyományos régi állatfajták megőrzése." Ezerhatszáz szürke marhát, 350 bivalyt  és 800 rackajuhot tartanak, de vannak többek között mangalicáik és cigájáik is. A program keretében szert tesznek majd  traktortól, rakodó- és  bálázógépektől kezdve minden olyan eszközre, mely a takarmányuk előállításához szükséges. Az élővilág védelmén és fejlesztésén túl az igazgató szerint a program a gazdálkodók, vállalkozók hasznára válik: „Az erdőgazdaság többek között a felújított utak kapcsán, az idegenforgalommal foglalkozók pedig a turizmusból  profitálhatnak. A tavak rekonstrukciójával kiteljesedő élőhelyek  és a madárvilág szintén embereket vonz majd."

Kapuvár is érintett a fejlesztésben: „Önkormányzatunknak nem ez az első közös munkája a nemzeti parkkal" – utalt a kitáblázott kerékpárosútra s a Berg Gusztáv hídra Hámori György polgármester. – A város egyik kitörési lehetőségének az ökoturizmust látja. Kapuvár neve már-már összenőtt a Hanságéval. Látogatás céljából eddig a mosontarcsai híd, a Madárvárta, a Király-tó volt inkább a köztudatban, az utak felújítása révén azonban a Hanság eddig felfedezetlen részei is látogathatóvá válnak a természetkedvelők számára."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dani Richárd: idén Csorna nem tervezett pénzt útépítésre

Tovább olvasom