Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 6°C | 14°C Még több cikk.

Vége lett a mangalicás sikertörténetnek

Vadosfa - Alacsony felvásárlási ár, állítólag túlkínálat jellemzi manapság a mangalicapiacot, és megjelentek a külföldi tenyésztők is. Néhány évvel ezelőtt viszont még sikertörténetről beszéltek a gazdák.
Jelenleg mélyponton van a hazai mangalicatenyésztés – állítja Molnár István. A vadosfai gazda szerint alacsony a felvásárlási ár, és a magyar termelőknek már a külföldi mangalicásokkal is versenyezniük kell. Holott ez a fajta eredeti magyar sertés, hungarikum.

– A mangalicatenyésztés sikertörténete tavaly ért véget – vázolta a helyzetet a vadosfai gazda. – Addig a feldolgozók szerint nem tudtunk annyit előállítani, hogy fedezzük a fogyasztást. Körülbelül egy évvel ezelőtt azonban a mangalicapiacot is elérte az a hatás, ami a hagyományos sertéstenyésztést. Állítólag túlkínálat van, a kereslet visszaesett. Ezt persze vagy elhisszük, vagy nem. Néhány évvel ezelőtt ugyanis tolakodtak nálunk a vevők, versenyeztek, kinek adjuk el az állományt. Most megfordult a helyzet, nekünk kell sorba állnunk, hogy átvegyék. Ráadásul olyan árat kínálnak érte, ami megalázó a gazdáknak. A magyarázat az, hogy robbanásszerűen megnőtt az állomány. Ez nem is lehet igaz, hiszen a mangalica genetikailag nem alkalmas arra, hogy pillanatokon belül ötszörös lehetne a kínálata a piacon. Én azt gyanítom, hogy a kereskedők mesterségesen tartják ebben a helyzetben a piacot éppen amiatt, hogy leszorítsák az árakat. Így lesz a 3–400 forint feletti árból 300 alatti. A termelők szabadulni akarnak a jószágtól, akár nyomott áron is, hiszen minden nap veszteséget termel.

Az osztrákok jobbak?

Molnár István szerint az is gondot okoz, hogy mire a mangalica a fogyasztóhoz eljut, „őrült" árat kérnek érte. Mint mondta, amíg a mangalicatermékek sokkal többe kerülnek, mint a hagyományos hússertésből készültek, a vásárlók inkább azt választják. Befolyásolja a piacot, hogy ma már külföldön is tartanak mangalicát.
– Eljutottunk oda, hogy Ausztriában és más nyugati országokban mangalicafarmok vannak. Ez a fajta hazánk egyik nagy értéke kellene hogy legyen. Ki kellene használni ezt az adottságot, de mint oly sok minden mással, ezzel sem tudunk élni. A közelmúltban történt, hogy az osztrák mangalicatenyésztők egyik vezetőjének képviselője keresett meg, hogy a nagyon jó vérvonalú és genetikai adottságú állományból adjak el nekik harminc kocasüldőt. Természetesen elzárkóztam az üzlet elől. Amikor mi elkezdtük a tenyésztést, szabály volt, hogy élő állatot nem lehet kivinni az országból. Ez volt a nemzet érdeke. Ma már szabad, de ehhez én nem adom a nevemet. Rövidesen megérjük azt, hogy az osztrák mangalicatenyésztők az ottani finanszírozási, támogatási rendszerrel a hátuk mögött versenyképesebbek lesznek nálunk, a mangalica hazájának gazdáinál. Megváltozott a világ. Kezdetben a mangalica nyolcvan-száz forinttal drágább volt a mindenkori sertésárnál. Akkoriban hízónként a termelők hétezer forint támogatást kaptak az államtól, a kocákra pedig húszezer forintos dotáció járt. Ma már erre pályázni kell, a kocára továbbra is adnak, de a hétezer forint megszűnt.
Ha maga dolgozná fel

Molnár István úgy véli, megoldás lehetne, ha a tenyésztő maga dolgozhatná fel a jószágot és értékesíthetné. Csakhogy Magyarországon olyan előírásoknak kellene megfelelni, hogy józan gazda nem kezd hozzá a beruházáshoz.

– Amíg a gazda és a fogyasztó között még jó néhány kézen átmegy a termék, nem is számíthatunk jóra. A felvásárlónak, kereskedőnek ugyanis nem érdeke, hogy a termelő is jól járjon. Visszaélnek a magyar paraszt türelmével, de egy idő után mi is bedobjuk a törülközőt – fogalmazott a vadosfai gazda.


Cs. Kovács Attila

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dél-rábaközi települések: Ingázás, előre a munkába!

Két évvel ezelőtt nem állt jól a dél-rábaközi munkavállalók helyzete. Üzemek, gyárak zártak be, s… Tovább olvasom