Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Védett természeti értékek

Kevés védett természeti kincs van hazánkban, a Rábaközben mindössze hetet tartanak számon. Sokan nem ismerik a jogszabályokat, különben nem fordulhatna elő, hogy több száz éves fát vágnak ki.
A falu értékei: Babót főutcáját 250 éves kocsányos tölgyek díszítik.
Az elmúlt napokban a híradásokból értesülhettünk, hogy Debrecenben „véletlenül" kivágtak egy 200 éves kocsányos tölgyet, mert senki sem tudta, hogy védett. Csoda, hogy van még egyáltalán fa Magyarországon, hiszen a jelek szerint bármelyik kivágható, főleg, ha arra valaki szemet vetett.

Módosított jogszabály

A fák kivágását szabályozó egyik legfontosabb jogszabály egy, a fák védelméről szóló 1970-es kormányrendelet. Eszerint minden településen a gyümölcsfák kivételével bármilyen fa kivágásához engedély szükséges, beleértve a zártkerteket is. A rendelet által biztosított védelem korábban is messze elmaradt az Európában szokásos mértéktől, a magyar jogalkotás – úgy tűnik – még ezt is túl keménynek érezte. Egy 1999. évi kormányrendelet ugyanis úgy módosította a korábbi jogszabályt, hogy tovább bővítette a fák kivágásának lehetőségeit. A rendelet hatályát leszűkítették, így az most már nem vonatkozik a magánterületen álló és a lakóterületek fáira, illetve az utcai fasorokra sem.

Ezek bejelentési kötelezettség nélkül, szabadon kivághatók. Korábban az illetékes hatóság – lakott területeken a jegyző – hozzájárulása kellett. A módosítás előtt csak kiszáradt fát szabadott kivágni, ezzel szemben most a veszélyes fát a tulajdonos köteles eltávolítani. Ráadásul sürgős veszély esetén csupán utólagos bejelentési kötelezettsége van, még akkor is, ha a fa kivágása amúgy engedélyköteles volt.
A törvény szerint valamennyi védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – kezelési tervet kell készíteni, és azt tízévente felülvizsgálni.

A Rábaközben csak hét

Hazánkban – helyi kezdeményezés hatására – több mint ezer természeti érték áll védelem alatt, amelyeket önkormányzatok, intézmények, magánszemélyek őriznek, védenek.

Lajtmann József, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke lapunknak elmondta: a Rábaközben mindössze hét védett természeti értéket tartanak számon. Például a Babót főutcáján álló három idős, méretes kocsányos tölgy, amelyek korát 250 évre becsülik. Mindhárom egészséges, bőven hoz makktermést is. Az úgynevezett Répce erdeje Csáfordjánosfa határában ma már – a védelem miatt – lényegében háborítatlan.

Az erdőben gazdag a faállomány: kocsányos tölgy, kőris- és szilfélék, gyertyán, nyárfák láthatók a területen. A legidősebb kocsányos tölgyek legalább 250 évesek. Csáfordjánosfán található még a szintén védett „csáfordi fasor". A magyar kőrises szakasz kiegyezés körüli, az 1860-as években telepítették. A legöregebb példányain 130 évgyűrűnél is többet számoltak.

A fák egészségi állapota jó, biológiai adottságaik lehetővé teszik, hogy a fasor még hosszú ideig fennmaradjon. A másik, ezüstjuharos szakaszt a II. világháború körüli időszakban ültették. A reflexes környezetvédő megemlítette még azt a huszonkilenc hektáros védett fás legelőt, amely Dénesfa határában terül el. Itt gyakoriak az öreg kocsányos tölgyek, előfordulnak fiatalabb magaskőris-sarjak, magyar kőrisek és mezeiszil-példányok is. A legidősebb tölgyegyedek korát 300–350 évesre becsülik a szakemberek. A Kisalföldön is ritka már, ezért meg kell említeni, hogy a fehér gólya itt még a fákon is fészkel. A legelőt egyébként a mai napig rendeltetésszerűen használják.

A dénesfai Cziráky-kastély parkja szintén védett természeti érték. A legrégebbi adat az épület elődjéről az 1600-as évek elejéről származik, így szinte biztos, hogy a park legöregebb tölgyfái 300–350 évesek. Megmaradt az eredeti aljnövényzet, valamint az 1700-as évekből néhány tölgy-, kőris-, szilpéldány is. Legidősebb fenyőit, a kaliforniai mamutfenyőket több mint száz éve ültették.

A gyertyános-tölgyes maradványai

A rábaközi védett természeti értékek közül Páliban találhatók a kisalföldi gyertyános-tölgyes utolsó maradványai. A gyertyánból és magas, illetve magyar kőrisből álló faállomány csaknem 90 éves. A terület részletes botanikai és állattani felmérése tart. Rábasebesen a Rába gátja mellé épült a Széchényi-kastély. Angol stílusú tájképi parkjában 150–200 éves kocsányos tölgy, néhány – 100 év körüli – kőris és idős hazai nyár magasodik. A két világháború között vadgesztenyét, szomorúfüzet és zöld juhart telepítettek oda. A II. világháború után államosított terület néhány éve magántulajdonban van: a park csak a tulajdonos engedélyével látogatható.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnepi szentmise Szany búcsújának napján

A szanyi Szent Anna-kápolnához a község búcsúján évszázadok óta zarándokolnak a keresztény hívek.… Tovább olvasom