Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Városavató és búcsú a közel nyolcszáz éves településen

Beled - A települést először egy 1230-as oklevélben említik. A közel nyolcszáz éves település ma ünnepli várossá avatását. A helybéliek szerint az új városnak leginkább a munkahelyek hiányoznak, ám hozzátették, a városi rang csak előnyére válhat Belednek.

A Magyar Köztársaság elnökének döntése alapján Beled 2009. július elsejétől a magyar városok sorába emelkedett. A hagyományos búcsú idején, az ünnepélyes városavatón ma délben a felújított városháza előtt többek között Virág Rudolf szakállamtitkár, Szakács Imre, a megyei önkormányzat elnöke és Tompáné Balogh Mária polgármester mond köszöntőt.

A beledi központ egykor és napjainkban. Az okleveles források 1230-ban említik először.
A beledi központ egykor és napjainkban. Az okleveles források 1230-ban említik először.



Belud, az Esterházyak, no és Vica

A település nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. (Géza fejedelem Belud comes tanácsára vette feleségül Saroltot.) Az okleveles források 1230-ban említik először. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Kanizsayak örökét a Nádasdyak vették át, majd 1681-től (Nádasdy birtokait a fejével együtt vesztette el a Wesselényi-féle összeesküvés után) az Esterházyak ültek ebbe a birtokrészbe. A XVII. század elején Cziráky Mózes hatalmas birtokszerző lendületével megszerezte magának az akkori község nagyobb felét és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. Az 1594. évi török pusztítás ezt a falut is érintette, de az újratelepítés hamarosan megindult. A Rákóczi-szabadságharc idején újabb pusztítás akasztotta meg a község fejlődését, amikor is a szerb rácok kirabolták azt. 1760 körül a Cziráky uraság a Rába mellett, a falun kívül kezdte major-üzemét kiépíteni, ugyanakkor az Esterházy gróf egy jobbágytelket foglalt el major céljaira. A régi beledi családok nevei napjainkban is megtalálhatóak a településen, az ősi nemesi családok közé tartoztak a Butiak, Novákok, Divéky, Edvy (a legrégebbiek 1360-ból) és Szalay családok, míg a jobbágyságot a Horváthok, Danczok és többek közt a Kissek képviselték.

Az 1848–49-es szabadságharcban Beledből huszonketten vettek részt, 1858-ban tűzvész pusztította el a falu nagy részét. A községben két malom, két téglagyár és egy cementüzem működött a második világháború előtt, majd 1945 után gépállomás és autóközlekedési kirendeltség létesült. Beledben 1958-ban a környező szövetkezetek nagyobb egységet alakítottak. Beledben az ötvenes-hatvanas években nem sok beruházás történt, az óvoda, a pártház, később a tsz-székház, a takarékszövetkezet és a vegyesbolt épült meg. A nagyközségi rang a település fejlődését felgyorsította, sportcsarnok, ifjúsági ház, iskola, ravatalozó épült. Jelenleg Beled településrésze Vica (itt található az összeépült város Fő utcája), mely 1162-től datált település. Vica háromszáz körüli létszámával 1983-ban olvadt be Beled nagyközségbe. Helyi népszavazással 1993-ban ugyan önállósága mellett szavazott a falu, a köztársasági elnök azonban nem méltányolta e törekvést.

Nagy Gábor és családja: a város első újszülöttje.
Nagy Gábor és családja: a város első újszülöttje.

Gergő, a legifjabb városlakó

A friss kisváros jelenlegi lakói leginkább a munkahelyeket hiányolják. Nagy Gáborék családja a legifjabb lakóját adta a fiatal városnak: Nagy Gergő augusztus 28-án született. A boldog anyuka, Nagyné Varga Erzsébet elmondta, meglepte őket, de örülnek neki, hogy a város elöljárói a legfiatalabbakra is gondolnak. – A városi rang megszerzésének nagyon örülök, azt várom, hogy látható fejlődése legyen Belednek – jelentette ki Nagyné. Úgy véli, hátránya nem származik a várossá válásból, ám hozzátette, már csak helyzeténél fogva is szeretné mielőbb a helyi intézmények fejlesztését. Férje is hasonlóan gondolkodik. Azt hangsúlyozta, mielőbb egy befektetőre van szüksége Belednek, mert a helyi fiatalság egyre inkább máshol keresi a boldogulást. Nagy Gábor is helyben dolgozott, de a család növekedésével két éve ausztriai munkavállalásra kényszerült.


Takács Györgyné Dudi néni
Takács Györgyné Dudi néni

Dudi néni, a nótafa

A munkahelyteremtést tartja elsődleges feladatnak Takács Györgyné is. A belediek népszerű Dudi nénije kijelentette, fontos a fiatalok helyben tartása és a beledi hagyományok őrzése is. – Nekünk, kissé idősebbeknek már nem biztos, hogy látványos lesz Beled fejlődése, de gyermekeinknek, unokáinknak csak előnyt jelent a rang megszerzése – tette hozzá Dudi néni, aki tevékeny résztvevője a helyi kulturális közéletnek. Munkáját az országos nótafesztivál különdíjával jutalmazták a minap. – Személy szerint szemléletváltást várok a belediektől, az eredményeknek nemcsak közösen örülni kell, azért mindannyiunknak meg is kell dolgozni – mondta.


A városavató szombaton délben a városháza előtt kezdődik (rossz idő esetén a rendezvénysátorban). Ezt követően helyi és környékbeli együttesek lépnek fel. Délután még operettműsort és a rábakecöliek ˝Made in Hungária˝ című előadását is megtekinthetik az érdeklődők. Este kilenc óra után rockkoncert és bál zárja a mai napot. Holnap (vasárnap) ünnepi szentmisét és istentiszteletet tartanak a helyi templomokban a búcsúi hétvégén.


 

Olvasóink írták

  • 1. Hamutipró 2009. szeptember 13. 19:05
    „Kedves, aranyos, drága Dudi néni!
    Ha a településükön mindenki így fog gondolkodni, mindenki annyit tesz mint Ön(önmagát adja), akkor az ujdonsült városuk vinni fogja valamire! Örülök, hogy ismerőseim között tudhatom Magát!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyes-kettes-négyes fogatok a farádi pályán

Péntek délelőtt megkezdődött Farádon az egyes-kettes-négyes fogatok versenye, a díjhajtással. Tovább olvasom