Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Útbizottsággal, árokirtással próbálkoznak

A külterületi utak rendben tartása minden faluban sok gondot okoz. Ezek a területek ugyanis önkormányzati tulajdonban vannak.
A külterületi utak rendben tartása minden faluban sok gondot okoz. Ezek a területek ugyanis önkormányzati tulajdonban vannak, de nincs rájuk pénz. A községek különféle módon igyekeznek eleget tenni a feladatnak, Szanyban például útbizottság működik, több településen pedig irtásra adják ki az utak menti árkokat.

Németh Gergely szanyi polgármester érdeklődésünkre elmondta: a helyi mezőgazdasági szövetkezet és a gazdák közösen tartják karban a határ útjait. A faluban útbizottságot hoztak létre, a testület feladata, hogy ellenőrizze a „kinti" állapotokat.

– A vadásztársaságtól kapott, és az ötéves várakozás után fel nem vett, azaz elévült bérleti díjat is erre a célra fordítjuk. Ezzel az összeggel együtt évente több százezer forintot költünk a külterületi útjainkra – tájékoztatott Németh Gergely. – Az útbizottság feladata megállapítani, hogy hol szükséges a javítás, illetve ki a felelős a hibákért. Az érintett gazdákat felszólítjuk, és nekik a tapasztalat szerint elegendő a figyelmeztetés. Ha tönkretették az utat, kijavítják. Sokat segít, hogy a településen élő rászoruló családok tagjai tisztítják a szanyi határban az utak mentét, a faanyagot ennek fejében megkapják tüzelőnek.
Jó módszer szintén Szanyban, hogy az erdőbirtokosságok a fakitermelőktől kauciót kérnek a munkák megkezdése előtt.
Ha a favágók „áldatlan állapotokat" hagynak maguk után, a pénz nem jár vissza, mivel útjavításra fordítják azt.

„ A belterületi utakra sincs pénzünk, nemhogy a külterületiekre" – reagált tömören a kérdésre Mizser Edit, Rábasebes polgármestere. Éppen ezért az önkormányzat a maga módján igyekszik rendet tartani.

– Két-három éve a téesszel együttműködve murvát szórtunk ki azokon a helyeken, ahol a legnagyobb gondok voltak. Ha van közcélú munkásunk, az utak menti árkokat tisztíttatjuk meg, valamit ez is segít. Ezenkívül ha építési törmelék keletkezik a faluban, azt is kivitetjük és eldolgoztatjuk. Rábasebesen egy gazdálkodó van, aki komolyabb földterülettel foglalkozik, ő szintén javítja, rendben tartja az általa használt utakat. Sajnos erre a célra a község költségvetéséből nem tudunk áldozni, belterületi útjainkat is csak pályázati támogatással újíthatjuk fel – fogalmazott Mizser Edit.

A győrsövényházi önkormányzat szintén csak minimális összeget tud a külterületi utakra fordítani.

– Az utak tulajdonba adásával ugyanis ehhez a feladathoz forrást nem kaptunk – jegyezte meg Hokstok Imre, a falu polgármestere. – A közmeghallgatások tapasztalata az egyébként, hogy a helybeliek inkább fontosnak tartják a belterületi utakat, járdákat, ezért mi is erre koncentrálunk jobban. A községben kevés egyéni gazda van, gazdasági társaságok művelik a földeket. Ezek a cégek a maguk erejéből teszik járhatóvá az utakat, igaz, ez az ő érdekük is.

Szilban szintén nincs pénz a külterületi utakra, ahogy Lengyel Lajos mondta: a kiírt pályázatokkal sem tudnak élni.

– A belterülettel is gondban vagyunk, önerőt pedig a külterületi utakhoz egyáltalán nem tudunk biztosítani – jegyezte meg a település polgármestere.

– Az utakat önkormányzati tulajdonba adták, de ehhez már pénzt nem kapunk. Szilban az utak meliorációja húsz-huszonöt évvel ezelőtt megtörtént, ezek még bírják a strapát, de karbantartásuk egyre nehezebb. Kérdés az is ezek után, hogy ki fizessen: a földtulajdonos vagy a -használó? Nálunk annyiból szerencsésebb a helyzet, hogy a földek hetven százalékát egy kft. műveli és az utakat is rendezi.
Az önkormányzat az utak melletti területek irtását helyi jelentkezők között osztja szét, akik rendbe is rakják.

A Szűcs család a farádi határban gazdálkodik. Amint azt Szűcs Attila a Kisalföldnek elmondta, a földjeikre vezető utakat igyekeznek járhatóvá tenni, ezért a szükséges javításokat, feltöltéseket elvégzik. Persze azért vannak olyan szakaszok, amelyeken csak munkagéppel vagy terepjáróval érdemes közlekedni.

A külterületi utak rendben tartása tehát minden településen gondot okoz. Az önkormányzati vezetők szerint megoldás lehet a problémára, ha a vízgazdálkodási társulatokhoz hasonlóan az utak karbantartására is normatív díjat szabnának ki, amit a földhasználók fizetnének. Ehhez azonban először meg kell teremteni a jogszabályi alapokat. Az is örvendetes, ha a helyi gazdálkodók fognak össze és végzik el a javításokat. Ha azonban csak egy „kihúzó" is van a termelők között, ez sem működik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bogyoszlón is az iskola sorsa a tét

Sebestyén Katalin a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtár igazgatójaként az elmúlt évben nyugdíjba vonult. Ám ahelyett, hogy kipihenné az elmúlt évtizedek fáradalmait, újabb nagy feladatot vállalt, miután tavaly októberben szülőfalujában, Bogyoszlón polgármesterré választották. Most komoly döntések előkészítésén dolgozik. Tovább olvasom