Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Utak mentén emlékjelek

Rábaköz-szerte út menti keresztek, szobrok és oszlopok „vezetik” az utazót. Ezek közül többet még a XVII– XVIII. században állítottak a töröktől való megszabadu- lás emlékére vagy éppen a „bűnbocsánat elnyeréséhez”.
Történeti oka van annak, hogy az elmúlt évszázadokban különféle faragott-épített emlékek – kőkeresztek, szobrok, oszlopok – kerültek a kisalföldi, rábaközi utak mellé, vélekedett érdeklődésünkre Perger Gyula néprajzkutató, a Xántus János Múzeum igazgatóhelyettese.

Szabadulás a török megszállás alól

– Változatos formákkal találkozhatunk. Talán a legrégebbi az úgynevezett „győri kereszt", amelyet többek között Rábaszentmihályon és Bodonhelyen jegyez a krónika. Annak emlékére állíttatták ezt az osztrákok a XVII–XVIII. században, hogy Győr megszabadult a török megszállás alól. Ezek az emlékművek valójában nem keresztek, hanem kőből rakott oszlopok, amelyeknek mind a négy oldalán egy-egy kis fülke található képpel, szoborral vagy domborművel.
Perger Gyula elmondta: hasonlóan régi emlékek – bár nem az utak mentén találhatók – a temetői keresztek, amelyek állítását a XVIII. századtól állami törvényben is szorgalmazták. Ebből az időből származnak azok a bűnbocsánat elnyeréséért „folyamodó" oszlopok is, amelyek Krisztus halálára emlékeztetnek. Ezeket jelzésként a közösségnek általában azon a helyen állították, ahol az esetleges tragédia (például villámcsapás), a bűncselekmény (gyilkosság) történt.

Pestisszentek

– Az út menti szobrok egy sajátos fajtái azok, amelyek a XVIII. század elején, a Kisalföldön végigvonuló pestisjárvány után készültek. Ezek az úgynevezett „pestisszenteket", Rókust, Rozáliát és Sebestyént ábrázolják és elhárító szerepet szántak nekik. A katolikus megújulás időszakának „üzenetét" erősítették a szintén ebben az időben készült Szentháromság-szobrok, és megjelentek a meghatározott ikonográfiai szabályok alapján készült Nepomuki Szent János-, Szent Flórián-, Szent Vendel-ábrázolások is.

Az út menti emlékeken szereplő feliratok többsége a háláról szól, illetve évszámmal az állíttató egyén vagy közösség nevét tartalmazza. Perger Gyula megemlítette azt is, hogy sokszor nem értjük, miként kerülhetett egy-egy oszlop vagy szobor a település közepére. Ennek magyarázata egyszerű: egykor a falu egyik vagy másik vége az azt jelző emléknél volt, csak időközben „túlnőtte magát" azon. Vagyis ezeknek a „monumenteknek" óvó-védő és elhárító funkciójukon kívül nagyon fontos határjelölő szerepük is volt.

A néprajzkutató szólt arról is, hogy az 1980-as évek közepéig ezeknek az emlékeknek – főleg anyagi okok miatt – csak kis részét restaurálták.
– Változást hoztak a kilencvenes évek, de a felújítás nem mindig sikerült a már említett ikonográfiai szabályok szerint. S ami ennél sokkal rosszabb: építkezések vagy határrendezés miatt több szobor és kereszt „el is tűnt", ami azért szomorú, mert ezzel szegényebb lett egy-egy település évszázadokig „megszokott" képe.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Enese: új iskolai zsibongóépület pályázati pénzekből

Száz meg száz színes léggömb adta hírül szombaton az enesei diákok örömét. A nyüzsgő gyereksereg… Tovább olvasom