Kisalföld logö

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 19°C | 28°C Még több cikk.

Újraszerveződik a muskétásegység

Gasztronómiai, kulturális és hagyományőrző programokkal ünnepli háromszázötvenedik évfordulóját az egykor önálló Garta. Kapuvár déli városrészét Nádasdy Ferenc alapította, első lakói a kapuvári vár lövészei voltak. Településszerkezeti érdekessége a közös udvar.

Kapuvár gartai városrésze, az egykor önálló település ebben az évben ünnepli háromszázötvenedik évfordulóját. Az ünnepségsorozatot szervező Gartáért Alapítvány képviseletében dr. Pintér Gábor kuratóriumi elnök idézte fel a múltat.

– Nádasdy Ferenc országbíró 1663-ban, 350 évvel ezelőtt adott engedélyt (privilégiumot) a kapuvári várban szolgáló muskétásoknak, hogy házakat építsenek, letelepedjenek Gartán. Így ez az oklevélben megjelent évszám ad okot idén az ünnepi jubileumra – mondta.

Az alapítvány emlékbizottságot hozott létre az évfordulós ünnepségek szervezésére. – Programjainkat a 2013-as év egészére tervezzük, kiemelt rendezvényeink a május 1-jére tervezett „batyus majális" a felújított Zrínyi park átadásával, augusztus 17–20. között pedig a négynapos ünnep elszármazottak találkozójával és a szokásos kenyéráldással. Novemberben Szent Katalin-bállal, év végén Gartáról szóló könyv bemutatásával szeretnénk méltóan ünnepelni – tájékoztatott Pintér Gábor.

Ezenkívül előadásokat, kiállításokat, kirándulásokat, komolyzenei koncerteket szerveznek.

– Meg kell emlékeznünk a gartai római katolikus egyházközségről és templomról, az iskoláról, a színjátszó társulatról, az énekkarról, az önkéntes tűzoltó-egyesületről, a kisvasútról, a néphagyományokról és a régi gartai ételekről – tette hozzá Pintér Gábor, ez utóbbit a Kapuvári Bográcsos Egyesület segítségével. – Fontosnak tartjuk továbbá a Gartával kapcsolatba került híres emberek életpályájának bemutatását, Turner Kálmán plébánost, Szekendy Alajos kántortanítót, Szigethy Attila mártírt, Lukácsy Lajos szobrászt – ismertette a városrész hírességeit a kuratórium elnöke. Terveik között szerepel a „gartai muskétásegység" megalakítása is, egyelőre levéltári kutatásokat végeznek a korhű ruházat és fegyverzet elkészítése ügyében.

– A konkrét programok kidolgozása tart. Az biztos, hogy az áprilisi költészet napja körül Cs. Varga István egyetemi tanár és Devecseri Zoltán költő lesz a vendégünk – mondta Pintér Gábor.

Emlékei szerint időtlen időkig visszamenve is csak gartai ősökkel büszkélkedhet a 83 éves Szűcs Imre. Ahogy az idős bácsi lapunknak megjegyezte, még az öregapjának az öregapja is gartai volt, ám annyit hozzátett, nem emlékezik olyanra, hogy az 1922-es, Kapuvárral való egyesítés valaha is téma lett volna a családban. – A gartai „létemre" viszont én is büszke vagyok, akárcsak a felmenőim – mondta Imre bácsi. Érdekességképpen megjegyezte, családnevének valamikor volt egy „Kisházi" előneve, ami vélhetően kisnemesi ősökre vall. – Nagyapám még használta ezt a nevet, de apám már nem – mesélte Szűcs Imre, aki a gartai közösségi életből is kivette részét: ötven évig erősítette a gartai önkéntes tűzoltókat, ebből harminc évig parancsnokként.

 
Kis gartai történelem.
A kapuvári vár egykori muskétásainak alapították 1663-ban a Garta néven ismert mai városrészt, mely 1922-ig önálló település volt. A helybéliek a városból Beled felé vezető Rákóczi utcán a postától számítják Gartát, ám a Sport utca egyik családi háza előtt ma is látható a két városrész határát jelző vonal. A mai városrész története Nádasdy Ferenccel kezdődik, aki a vár muskétásainak engedélyt adott, hogy a vártól délre, mintegy két kilométerre házakat építsenek. Azok a katonák, akik nem rendelkeztek önálló házzal, más katonáknál laktak, így alakult ki az úgynevezett közös udvar, mely jellemző volt az akkori Gartára (mutatóban máig is léteznek ilyenek). Az akkori településen a rossz termőföldek miatt kezdett kialakulni a nagyszámú iparosság. A későbbi egyesülés után Gartát Kapuvár iparosnegyedének is nevezték. Az 1920-as évekbeli egyesítéshez nagyban hozzájárult a soproni népszavazás, melynek idejére a megyeközpont székhelye Kapuvárra került, a belügyminiszter pedig 1922-ben egyesítette a két települést.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szili lett a legnagyobb közös hivatal

Csorna környékén határidőre megalakultak a közös önkormányzati hivatalok. Meglepetések nincsenek,… Tovább olvasom