Kisalföld logö

2018. 01. 24. szerda - Timót -1°C | 6°C Még több cikk.

Újra felépítenék a vízimalmokat

A Répce menti önkormányzatok és vállalkozók a turizmus fellendítése érdekében a folyó mentén egykor üzemelő vízimalmok felújítását tervezik.

A turizmus érdekében újra felépítenék a Répce menti vízimalmokat. Dénesfán is üzemelt malom, de már csak a nyomai vannak meg. No és a hozzá kötődő élmények a helyiek emlékezetében.

Annak idején szinte minden faluban volt malom a folyó mentén, Dénesfán is. A helyiek jól emlékeznek rá, a hetvennyolc esztendős Horváth Endre is. Mint megjegyezte: akkoriban „élet volt a dénesfai vízimalom körül".

Ma már nemhogy élet, malom sincs. Helyén téglatörmelék és gaz. Endre bácsival felkerestük a helyszínt, ahol felidézte a régi emlékeket. A dénesfai, répcei vízimalomhoz egykor rendes út vezetett, széles, lovas kocsival jól járható. Most bokrok, fák között kellett áttörnünk, de a malomig nem jutottunk el. Szerencsére idős kísérőnk jól ismeri a járást most is, így a kastélypark felől mégiscsak elértük célunkat. A malom annak idején a Cziráky grófoké volt. Endre bácsi úgy fogalmaz, „már az apám idején is odajártak őröltetni".

– Valamikor nagy élet volt itt – mutat körbe a gaz- és bozótrengetegben Endre bácsi, aki elmondása szerint harminc éve nem járt arra. – A malom emeletes épület volt, mellette lakások álltak, ahol a gróf alkalmazottai éltek. Tisztaság, rend, ezt a gróf megkövetelte mindenkitől. Kovács Samu bácsi volt a molnár, ő is itt lakott. Akkoriban még kenyérnek valót is őröltek, hozták a gabonát az emberek, aztán kapták a lisztet, miután a megszabott vámot levették belőle. Még a szomszédos községekből is idejártak, olyan finom munkát végeztek. Amíg folyt az őrlés, a gazdák beszélgettek, megtárgyalták a híreket, sokszor itt köttettek az üzletek. Ide minden információ befutott, hiszen a környékről is sokan megfordultak a malomban. Később, amikor a földekkel és a kastéllyal együtt a malmot is elvették a grófoktól, csak darálóként működött, lisztet már nem csináltak. Az állami gazdaságé lett. Végül megszűnt minden, egy darabig az épület kallódott, aztán lebontották, az építőanyagot elhordták.

A régi malom maradványai még itt-ott látszanak, például az alapja, a téglatörmelék, de helyét átvette a természet. A Répcén még megvan a „vízlépcső", a híd.

– A víz olyan tiszta volt, hogy fürdeni lehetett benne. De a partját is gondozták. Hosszú szakaszon ki volt takarítva, magam is sokszor megmártóztam, de most már nem mernék belemenni.

Szomorú látványt nyújt itt minden, ha a gróf visszajönne, igencsak csodálkozna. Ha újra felépítenék? – gondolkodik el Endre bácsi. – Sok pénzbe kerülne, aztán meg ki tartaná rendben? Persze, jó volna, mert valami visszajönne a múltból.

Cs. Kovács Attila

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Másfél millió forint a civileknek

A kapuvári önkormányzat – nehéz anyagi helyzete ellenére – mintegy másfél millió… Tovább olvasom