Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Több pénz kellene az intézményeknek

Csornán a Városi Kincstár és intézményeinek költségvetése közel egymilliárd forint. Az összeg túlnyomó részét a bérekre és járulékokra fordítják, dologi kiadásokra mindössze húsz százalék marad.
Csornán az önkormányzat döntése nyomán 2000 nyarán hozták létre a Városi Kincstárat. A helyi intézmények vezetői – féltve gazdasági önállóságukat – nem lelkesedtek az „újítás" kapcsán, azonban az elmúlt bő három és fél év eloszlatta az aggályokat.

Sokkal egységesebb lett így a munka

– Az elmúlt évek igazolták a kincstár létrehozásának jogosságát – mondta Horváth Sándor igazgató. – A gazdasági számviteli tevékenységet korábban majdnem kétszer annyian végezték a különböző intézményeknél, mint most a kincstáron belül, s sokkal egységesebb a munka.

Azzal minden érintett egyetért, hogy több pénz kellene az intézményeknek, ugyanakkor az igazgató szerint a kincstár fennállása óta a dologi kiadásokra tervezhető és fordítható előirányzat – a hivatalosan elismert infláció alatti növekmény mellett – általában az előző év tervezési szintjével egyenlő. Ezen kiadások közül is a legjelentősebbek a közműdíjak. Például a Széchenyi-iskola hődíja egy téli hónapra egymillió forint felett van.

Bér és járulék

– A kincstár intézményei 2003-ban közel egymilliárd forinttal gazdálkodtak – fűzte hozzá Horváth Sándor. – Ez az összeg jelentősen növekedett az előző évhez képest. Ennek közvetlen oka a 2002. szeptemberi közalkalmazotti bérfejlesztés. Költségvetésünk mintegy nyolcvan százaléka így bér és járulék. A fennmaradó húsz százalék fordítható dologi kiadásokra. Ennek közel felét teszik ki a közműdíjak, a maradékból kell a kisebb karbantartásokat elvégezni, a napi munkához szükséges eszközöket beszerezni.

A képviselő-testület ebben a hónapban alkotja meg rendeletét az önkormányzat idei költségvetéséről, ami megint nem lesz a „bőség kosara". Ennek megfelelően a kilátások sem túl biztatóak.

Vannak előre nem tervezhető bevételek

– A büdzsé tervezése – teljes joggal – meglehetősen óvatosan történik – fejtegette a kincstár vezetője. – Ám évekre visszamenően az a tapasztalat – figyelemmel az elfogadott költségvetésre és a zárszámadás végeredményére –, hogy a teljesítés jóval nagyobb, mint amilyen a terv volt. Ennek az az oka, hogy ha csak vékony „csövön" is, de folyik be olyan pénz az önkormányzat kasszájába, amely előre nem tervezhető. Az alapelv idén is az volt, hogy a törvény szerint járó béreket az összes növekménnyel együtt be kell tervezni. Ugyanúgy a ténylegesen várható közműdíjakat is. S vannak olyan feladatok is, amelyeket a többletbevételek függvényében lehet a jövőben is megoldani.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kisipart a fodrászok jelentik

A Rábaköz legkisebb településein szinte teljesen eltűnt a szolgáltató jellegű, kisipari tevékenység.… Tovább olvasom