Kisalföld logö

2018. 08. 19. vasárnap - Huba 18°C | 31°C Még több cikk.

Több mikrorégió, egy választókerület

A választókerületen belül mondjuk Lövőnek és környékének vajmi kevés közös dolga van Kapuvárral vagy Beled környékével.
– Soproni létére másodízben, meggyőző fölénnyel első fordulós sikert aratott a kapuvári választókerületben. Mi lehet e tartós siker oka?

– Az ok összetett. Egyrészt a választókörzet egésze inkább jobboldalinak mondható. Másrészt nagyon sok munka van a sikerben. De még így sem annyi, amennyit én szeretnék. Találkozók, részvételek, köztük nagyon sok olyan esemény, amire a sajtó rá sem mozdul. Az én kerületemben a nyilvánosság másképpen működik, mert ami a körzet egyik felének szól, azt a másikban nem olvassák, illetve nem is jut el hozzájuk a híre. Nincs a körzetnek egyértelműen központi települése. Ezt a hátrányt azzal lehet áthidalni, ha sokat dolgozik az ember. Akkor is, amikor nincs szem előtt. Harmadrészt pedig a munkámat nagyon jó csapat segíti, ez elengedhetetlen.

Az együttműködés sikerei

– Eddigi két képviselői ciklusából mit tart a legnagyobb hatású, jelentőségű eredményének? Mi kerül a „pozitívumok" rovatba?

– Komoly siker az M9-es útnak a közlekedésfejlesztési programba való előreemelése. Ez azért nagy eredmény, mert az M9-es és M86-os együtt szerepel, s ez a két főút érinti a megye déli részét is. Ez a módosító javaslatom úgy ment át a törvényhozáson, hogy a kormány nem akarta, mégis négypárti támogatással átszavazta az Országgyűlés. Az persze egy másik kérdés, hogy jelen helyzetben ezek a fejlesztések megkérdőjeleződnek, hisz tudjuk, hogy elég rosszul áll az ország költségvetése. Azután az összefogás sikere volt a kapuvári húsgyár megmentése is. Ott mindenki egy emberként, pártállástól függetlenül kiállt azért, hogy a gyár megmaradhasson. Sajnos a mai gazdasági körülmények nem kedveznek a kapuvári üzem működésének sem. Augusztus 19-én kaptam az értesítést a gyár szakszervezeti vezetőjétől, hogy nagy baj van és 20-án, reggel 8 órakor kérésemre pártállástól függetlenül mindenki ott volt, s ott döntöttünk egy válsá gstáb létrehozásáról. A harmadik eredmény a folyamatosan működő, fejlődő Fertő-táj Világörökség program. Ebben azért még vannak nehézségek, hiszen az egyesület nem abban a formában működik, ahogyan azt eredetileg elterveztük, mivel a kormány nem engedte be azokat a szereplőket, akik a területen meghatározóak – például a vízügy meg a nemzeti park.

Hiányzik a közös együttműködési minimum

– Utalt már rá, hogy a 6. számú választókerület meglehetősen heterogén. Egészen más problémái vannak Kapuvárnak, Belednek és A Fertő-partnak. Meglehetős feszültségek, személyi ellentétek is mutatkoznak e térségben. Ki tudja-e egyenlíteni, össze tudja-e hangolni a sokféle célt és érdeket?

– Nehéz, mert az országgyűlési képviselőnek nem feladata, hogy igazságot tegyen az önkormányzatok között. Azt tartom fontosnak, hogy próbáljuk az együttműködésben megkeresni a mindenki számára elfogadható pontokat. Amikor a régiót átvettem ’99-ben, az volt a legfőbb szempont, hogy meghatározzuk a régiós minimumot. Ez akkor az észak–déli közlekedési folyosó volt. Ebben egyaránt érdekelt volt Zalaegerszeg, Sopron és Győr is. Nagyon szerencsétlennek gondolom a kistérségi besorolást. Jelenleg például a többcélú társulásnak Sopron esetében 39 kistelepülése van, a Kapuvár környékiben meg 19. Ugyanakkor megfelelő forrásokat nem biztosítottak a működéshez és innentől kezdődően megy a harc a falvak között.

– A választókerületen belül mi lehet az együttműködési minimum?

– A kerületen belül ezt nem lehet meghatározni, ugyanis mondjuk Lövőnek és környékének vajmi kevés közös dolga van Kapuvárral vagy Beled környékével. Így választókörzeti minimum nem létezik. Három nagyobb és több kisebb mikrorégió létezik, s ezeken belül vannak kis közös célok. A Kapuvár–Beled tengelyben ez a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés lehet. A 84-es út mellett lévőknek az elérhetőség javítása. Még 1995-ben az Akadémia egyik felmérése „megyezugnak" nevezi a Lövőtől nyugatra lévő településeket. Döbbenetes, hogy Répcevisről beérni Sopronba, ahol az ügyeket intézik, több mint egy órába kerül. Itt az útfejlesztés és a határátkelők megnyitása javítana a helyzeten. Végül a 85-ös út melletti falvak gazdaságilag élénkek, itt viszont az utak egyre nagyobb terhelése okoz gondot.

– Ismét ellenzéki képviselőként dolgozik. Érzékeli ennek a hátrányait a munkájában?

– Sajnos nem mindegy a pártállás. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ember eleve föladná, mert lesz még polgári kormány Magyarországon.

– Konkrétan milyen szituációban esett meg önnel, hogy ellenzékisége okán nem járt sikerrel?

– Nem nevesíteném ezeket, mert azzal nem teszek jót az ügyeknek. Ám tény, hogy többször úgy fut át egy-egy támogatás, pályázat, hogy elmondom a pályázóknak, hova menjenek, hogyan csinálják, viszont arra figyelek, hogy a nevem ne hangozzék el közben. Akkor jobban átcsúszik a támogatás. Tehát a kapcsolatrendszert lehet működtetni, csak azt kell tudni, hogy hol kell kiállni előre, s mikor kell háttérben maradni, hogy ne csússzon át az ügy a pártpolitika síkjára. Kerületemben alapvetően az a nehéz, hogy nincsen igazi térségszervező erő, ami például Sopronban, Győrben megvan. Az a szomorú ebben a tönkretett országban, hogy a lehetőségek minden oldalról beszűkültek.

Kapuvár helye a megyei térben

– Azt mondta, hogy nincs igazi térségi központ. Mégiscsak a legjelentősebb település itt Kapuvár lenne, ahol a helyi politikában ősztől nagy átrendeződés várható...

– Pontosítsunk, itt nem csak egy térségszervező központ van. Kapuvár egy jól működő polgári kisváros, ennek minden előnyével és hátrányával. Azt gondolom, hogy az itteni kezdeményezések a város fejlődését szolgálják, ám nehéz megtalálni a város helyét a megyei térben. Ám lassacskán azért ez is definiálható. Kapuvárnak szembe kellett néznie azzal, ami itt az elmúlt 3–4 évben lezajlott, például a munkahelyek megszűnésével.

– Visszatérve kérdésemhez: ősztől belső politikai áthelyeződés várható. Hogyan vélekedik Biró Péter polgármester úr munkájáról?

– Azt hiszem, hogy Biró Péter az elmúlt 12 évben nagyon sokat tett a városért. Sokfajta kezdeményezés indult el, de ehhez kellett a város maga is. Megértem, hogy ennyi idő után pályája csúcsán, szép emlékekkel a távozás mellett döntött. Az elkövetkezendő időszak azért sokkal nehezebb lesz. Vannak lehetőségek, amiket eddig nem sikerült kiaknázni. Bizonyos folyamatokat fel kell erősíteni.

– Ha a felerősítésnél tartunk, úgy tűnik, hogy fideszes utódja lesz a polgármester úrnak. Tőle várható ez a fölerősítés?

– Ha valaki politikusként dolgozik, akkor tudja, hogy egy választás akkor dőlt el, ha már ismerjük a végeredményt. Sok olyan kezdeményezés van a városban, amiket tovább kell és lehet vinni. Az anyagi lehetőségek korlátozottak, de több olyan projekt van előkészítve, aminek megvalósítása a küszöbön áll. Azt gondolom, hogy az utódnak pontosabban meg kell fogalmaznia a város karakterét.

– Ezt hogyan értsük?

– Úgy, hogy mi az elmúlt évek munkája alapján a tavaszi kampányunkban például azt fogalmaztuk meg, hogy Kapuvár legyen az egészség városa. Ehhez minden feltétel adott. Ez lehet egy önmeghatározás.

– Önnel együttműködve mondjuk Hámori György fideszes polgármesterjelölt képes lenne ennek megvalósítására?

– Azt gondolom, hogy el tudja kezdeni, hiszen ez hosszú évek munkáját igényli.

– Régóta részt vesz a megyei politizálásban is; volt a közgyűlés elnöke, most pedig alelnök. Napirenden van a politikai közbeszédben a megyék sorsa. Véleménye szerint mi a teendő a megyével?

– A megye jelenlegi formájában nem működhetne tovább. Azt azonban szomorúnak tartom, hogy az emberektől egyre távolabb kerülnek a döntések. Tehát a településekről a kistérség felé, a megyéből pedig a régió irányába. Szerintem fordítva kellene a dolognak működnie: a régiónak sok kormányzati feladatot leadni, a megye teendőit pedig a települések felé kellene elmozdítani. Akkor kialakulhatna egy olyan régió, s egy olyan, kevesebb települést tömörítő, több kistérséget létrehozó szerkezet, ami megfelelne a szubszidiaritás elvének. A másik gondom, hogy a régiós határok ilyen kialakítása nem szerencsés. Akkor lehetne jó régiókat – ötöt vagy akár tizenkettőt – kialakítani, ha nem a megyékből tolnák össze mozaikszerűen azokat, hanem a mai valós viszonyokat, szerves kapcsolatokat, potenciált, vonzerőt vennék figyelembe. A megyei jogú városoknak nagyon fontos szerepük van, és a kistérségeket is úgy kellene létrehozni, hogy az természetes elérhetőséget jelentsen az ott lakóknak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyümölcsöző együttműködés

Elégedett a kapcsolatok eddigi alakulásával Csorna, a hollandiai Heumen és a németországi Sinzing… Tovább olvasom