Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Téeszcséből a káeftébe

Rábaköz - Az egykor vezényszóra megalakított téeszek jó részét mára felszámolták. A még termelők a rendszerváltás óta átalakultak: kft.-vé vagy más gazdasági társasággá, de a községek legnagyobb munkaadójának számítanak ma is. Közben az elnökökből igazgatók lettek.
Az 1950-es években megalakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetek egészen a rendszerváltásig biztosították a falvakban élők megélhetését. Lehet vita tárgya persze, hogy ötven-hatvan évvel ezelőtt kiknek volt jó, és kiknek nem a közös létrehozása. A tény azonban tény marad, hol jobban, hol rosszabbul, de működtek a téeszek. Egy részük 1990 után is megmaradt. Megyénkben 2004-ben még 95 mezőgazdasági szövetkezet működött, egy évvel korábban 101, míg az 1995-ös statisztikai évkönyvben a mezőgazdasági szövetkezetek száma 114 volt.

A Rábaközben manapság például a csornai, a rábapordányi, a kónyi, a szanyi, a bogyoszlói, a mihályi, a szili szövetkezet, illetve jogutódjaik tevékenykednek. Azokban a községekben, ahol még működnek, most is a legnagyobb munkaadók közé tartoznak.

Régi kép a www.bagyogszovat.hu oldalról. A téesz megalakulása után nem sokkal készült.
Régi kép a www.bagyogszovat.hu oldalról. A téesz megalakulása után nem sokkal készült.

Az 1990 utáni történéseket a szili Győzelem Mgtsz példáján követtük nyomon. Hasonló utat jártak be a többiek is. Szűcs Kelemen elnök, illetve ma már ügyvezető igazgató volt segítségünkre. A szakember 1988-ban került a szili szövetkezethez. 1995-ben rövid kereskedelmi kitérőt tett, hogy aztán visszatérjen a „téeszmozgalomba". 2001 januárjától irányítja a gazdaságot. Szilban az azt megelőző évtizedeket dr. Nagy Mihály neve fémjelezte. Gondosan vezetett, jó céget hagyott maga után, utódja is, illetve a sziliak is elismerik munkáját.


Négyszáz dolgozóból tíz-tizenöt család vált ki

– Az 1980-as évek közepén, végén már érezhető volt a változások szele. Számíthattunk a gazdasági élet komoly átállására és a szövetkezetek alatt is eléggé ingott a talaj – kezdte Szűcs Kelemen. – A szövetkezeti struktúra átalakítását a politika is zászlajára tűzte. Az úgynevezett „bolsevik hagyományokkal" terhelt gazdasági forma felbontása, az elvett vagyon visszaadásának felvetése jó volt kampányfogásnak. A szövetkezet jövője bizony napi téma volt akkoriban. Ami talán egy kicsit meglepő lehetett, hogy Szilban ugyan foglalkoztatta az embereket a dolog, de nem álltak ki egyértelműen a szétverése mellett. Ezt persze annak is köszönhettük, hogy dr. Nagy Mihály, az akkori téeszelnök jó, erős gazdaságot épített fel. Biztos munkahelyet jelentett a szili Győzelem a helyieknek. Lettek persze aztán, akik kiváltak és gép, jószág vagy vetőmag formájában elvitték a rájuk eső vagyonrészt. A több mint 400 dolgozóból talán tíz-tizenöt család próbálta meg magát magángazdaként. A földterület-veszteségünk sem volt jelentős, körülbelül 100 hektárral csökkent. Azóta persze folyamatosan megy a harc a termőföldért.


A szili gazdaság műhelyében már készülnek a tavaszi munkákra.
A ráfizetéses szarvasmarhatartás az egész céget bajba sodorhatja, Szilban is.

A politika általi, drasztikus megszüntetés lehetősége

A változások után a szili téesz továbbra is a környék legnagyobb munkaadója maradt. Alkalmazkodva aztán a gazdasági élet változásaihoz, 1996-ban megalakították a Hidráns Kft.-t. A társaság feladata először a területen telepített öntözőfürtök működtetése volt. Tagja lett a Győzelem szövetkezet, Páliból még két mezőgazdasági vállalkozás, illetve magángazdák. Törzstőkéje 5 millió forint volt. Az idő múlt, elérkezett 1998. Az akkori kormány nem „ölelte keblére" a szövetkezeteket, ismét lépni kellett. Szilban a szövetkezeti vagyont apportálták a kft.-be, ezután a gazdaságot már a Hidráns irányította. A szövetkezet korlátozott vagyonkezelői szereppel működik azóta is.

– Ez azt jelentette, hogy a kft. a szövetkezeti üzletrészeket kicserélte kft.-üzletrészekre. Azaz a szövetkezet tulajdonába került a kft. több mint ötven százaléka – magyarázta az igazgató. – A Győzelem ma is a Hidráns legfőbb tulajdonosa. Akkoriban valóban Damoklesz kardjaként lebegett a téeszek fölött a politika általi, drasztikus megszüntetés lehetősége. A kft. egy stabilabb, jobban védhető cégformának tűnt. A tagság ebből a változásból gyakorlatilag semmit nem vett észre. Esetleg annyit, hogy a munkáltatójuk neve már nem Győzelem Mgtsz volt, hanem Hidráns Kft. A feladatok, a munka ugyanaz maradt, mint azelőtt.

A ráfizetéses szarvasmarhatartás az egész céget bajba sodorhatja, Szilban is.
A szili gazdaság műhelyében már készülnek a tavaszi munkákra.

Közben a téeszek életében két üzletrész-kifizetési időszak is volt. Az egyik az 1990-es évek elején, amikor nevesítették, „számosították" a vagyont és mindenki megtudta, mennyi a saját része. Aztán 1998 után az állami üzletrész-felvásárlás. Ekkor az állam az 1992-es névérték 100 százalékán vette meg a külső tagoktól, illetve a nyugdíjasoktól üzletrészüket. A felvásárolt üzletrészeket az állam „visszaadta" a szövetkezetnek, amit egy alapba helyeztek el. Ebből a közösségi kiadásokat kell finanszírozni.


Hét-nyolc évnyi nyugalom

Az elmúlt hét-nyolc év viszonylagos nyugalomban telt a szili gazdaságban. Küzdöttek az időjárással, a piaci körülményekkel, az új kihívásokkal. Jelentős fejlesztések állnak mögöttük, Szűcs Kelemen szerint stabilizálódott a helyzetük. A jövőre azonban nem optimistán készül. Leginkább a tejágazat bizonytalanságai adnak okot a borúlátásra. A kft. jelenleg 150 embernek ad munkát, 2600 hektár szántón gazdálkodnak. 750 fejőstehenük van, 600 kocát tartanak. A növénytermesztésben a cukorrépa, a hibridkukorica, a napraforgó, a sörárpa jelentik a fő bevételt.

Szűcs Kelemen ügyvezető igazgató
Szűcs Kelemen ügyvezető igazgató

– Az állattenyésztés nagy bajban van, ezen belül is a tejtermelés. A felvásárlási ár önköltség alatt, 66 forint literenként. Nekünk az éves kvótánk 5,5 millió kilogramm, azaz összesen 85 millió forintos évi veszteséget termelünk. Ha pozitív változás nem lesz, ez akár az egész társaságot maga alá temetheti. Megoldás lehetne persze a tejtermelés felszámolása, ami viszont 70 százalékos létszámleépítéssel járna. Ezt biztosan nem lépjük meg, hiszen elődeinkhez hasonlóan mi is komolyan gondoljuk, hogy feladatunk a megélhetés biztosítása dolgozóinknak. Ésszerűsítő intézkedésekre azonban szükség lesz – vélte Szűcs Kelemen.

A szili cégvezető hozzátette: a Győzelem szövetkezetnek 340 tagja van, a Hidráns Kft.-nek több mint 1000. A kft.-üzletrész örökölhető, folyamatosan emelkedik a taglétszám. „Mi ma is arra törekszünk, hogy alkalmazkodjunk a piac diktálta viszonyokhoz. Vannak persze érdeksérelmek, ám a Hidráns vezetése azért a 150 emberért felelős, akik itt dolgoznak, illetve annak az 1000-nek tartozik elszámolással, akik tulajdonosai a kft.-nek" – jegyezte meg Szűcs Kelemen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Intézményvezetőt választanak

Csorna - Február 23-án, hétfőn ülésezik a város képviselő-testülete délután három órától a városháza… Tovább olvasom