Kisalföld logö

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 2°C | 7°C Még több cikk.

Tárogató: különleges hangszer a kuruc korból

A tárogató hangja különleges, varázslatos, legalábbis Kiss. Gy. László, a Budapesti Fesztiválzenekar kapuvári művésze így érzi. A kuruc kori hangszer a magyarságtudatot is erősíti.
A Kapuvári Napok rendezvényén a helyi születésű Kiss Gy. László, a Budapesti Fesztiválzenekar klarinétművésze és barátai adtak koncertet. Műsorukban a kuruc kor zenei anyagán túl a szomszédos országok és a Rábaköz népzenéjét is bemutatták. A kapuvári zenész ezúttal tárogatón játszott.

Kiss Gy. László Kapuváron tanárai biztatására kezdett el komolyabban foglalkozni a zenével, és miután megismerkedett a klarinéttal, a helyi zenekarban Mihálka Jenő útmutatásával próbálgatta tehetségét. A győri zenei középiskola, majd a zeneakadémia elvégzése után az operaházhoz került, tizenhárom éve pedig a Budapesti Fesztiválzenekarban játszik. Kedvelt hangszeréről szólva elmondta: a jelenlegi tárogató a Rákóczi-szabadságharcban használt utódja, melyet ma reformtárogatónak is neveznek. Sunda József udvari hangszergyáros konstruálta és 1896-ban került piacra az első darab. A kapuvári születésű művész igazán öt éve „szeretett" bele a tárogatóba, de korábban már néhány operaházi darabban is megszólaltatta a hangszert.

– A tárogatónak az egészen különleges, varázslatos, máshoz nem hasonlítható hangja ejtett rabul, emellett a hazámhoz való kötődésemet és identitástudatomat is erősíti – mutatta be hangszerét a művész. – Rendkívül nagy élmény népzenét játszani, és abban bízom, hogy játékom megközelíti az autentikus népzenei előadásmódot. Szeretném, ha az emberek nem felejtenék el, mit is jelentett ez a hangszer nemzetünk számára.

Kiss Gy. László tervei között szerepel, hogy a klasszikus zenébe is „becsempéssze" a tárogatót, mert bár nagyon kényes hangszer, alkalmas a szerepre. Jövő márciusban a zeneakadémián Könczei Árpád Távolból című tárogatóversenyének bemutatójára készül, ez az első darab a világon, melyet zenekarra és tárogatóra írtak.

– A Rábaköz és Kapuvár számomra nagyon sokat jelent, ha arra gondolok, hol öregednék meg legszívesebben, biztos, hogy itt, a Hanság szívében tenném. A környék színei, illata, a házak, az esti szél zenéje sehol sem ilyen – mondta befejezésül Kiss Gy. László.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harminchét népdalt jegyzett le Bartók Jobaházán

„ Arra való ez a munka, hogy ezeket az énekeket megőrizzük, föl legyenek írva" –… Tovább olvasom