Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Százhúsz éves a Fő téri zsidó házsor

Kapuvár - Kapuvár belvárosának jelenlegi képét a kiegyezés után nyerte el. A XIX. század második felében több zsidó család is kétszintes épületeket építtetett az akkori mezőváros fő terén, melyek kisebb-nagyobb változtatásokkal a mai napig meghatározzák a lassan negyven éve várossá avatott Kapuvár belvárosi látképét.
A napokban került a nagyközönség elé Jerkó Gyula Kapuvár, múlt – jelen képekben című könyve, melyben a szerző-fotográfus a város és környezetének történelmét örökítette meg régi és új fotókon keresztül. Ebben az olvasó végigkövetheti a lassan negyven éve várossá avatott település fejlődését, változását. Legszembetűnőbb és talán a legmaradandóbb a jelenlegi Fő tér képe, mely a XIX. század második felében alakult ki mai formájára.

Kicsit visszaugorva a történelemben, a belvárosra és magára az akkori mezővárosra is a legnagyobb hatással a kiegyezést követő évtizedek voltak. Az 1848–49-es szabadságharcot követően megszűnt a jobbágyok robotkötelezettsége és a Kapuvárt is magába foglaló Esterházy-uradalom – hasonlóan a többi magyar nagybirtokhoz – még a termelési költségeket sem tudta kigazdálkodni. Báró Berg Gusztáv mint az uradalmi földek bérlője hozzáfogott nemcsak a termelés, de a város modernizációjához is. Katolikus és izraelita iskola épül a mezővárosban, önkéntes tűzoltó-egyesületet és óvodát hoznak létre báró Berg gyámkodása mellett, de ugyanő gazdasági vasutat és malmot is épít. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy az 1871-es, úgynevezett „falusi törvény" miatt visszavonták Kapuvár mezővárosi rangját, ám az itt élő emberek továbbra is a mezőváros pecsétjét használják és a köznyelv is mezővárosként tekint a településre. A XIX. század végére megindult a polgárosodás, melyet a belváros számos többszintes épülete is jelez. Ezek építői jobbára a helyi izraelita hitközség tagjai, iparosok, kereskedők voltak.

A városképet talán legjobban meghatározó épületek közül is kiemelkedik az úgynevezett Spigli-sarok. Az egykori zsinagóga és a zsidó iskola mellé Spiegel Ignác fűszerkereskedő és Rosenthal Ignác 1900 körül építtetett egy szecessziós részletekkel megtűzdelt, egyemeletes, üzleteket és lakásokat is magába foglaló épületet.

A Spigli-sarok 1930 körül.
A Spigli-sarok 1930 körül.

A szomszédos, úgynevezett Pillinger-házat Pillinger Hugó építette 1880 körül. Az egyemeletes épületben később a Richards helyi kivarróüzeme működött, jelenleg egy bank irodáinak ad otthont. A szomszédos, napjainkra szépen felújított épület 1932-ben épült, az egykori, földszintes Putzer-ház helyén. A házban Putzer Sándor vaskereskedése működött, a hagyomány azóta sem szakadt meg, hiszen napjainkban is egy vas- és mezőgazdasági üzlet működik a szecessziós jellegű épületben.

Szecessziós jellegű: A Putzer-ház napjainkban...
Szecessziós jellegű: A Putzer-ház napjainkban...

...és a ’30-as években. A házban Putzer Sándor vaskereskedése működött egykor.
...és a ’30-as években. A házban Putzer Sándor vaskereskedése működött egykor.


A belvárosi sétát tovább folytatva Lővy Mór egykori, földszintes lakóházából kialakított épülethez jutunk, ahol napjainkra még egy szintet ráhúzva alakítottak ki lakó- és üzlethelyiségeket (Dukai-féle ház). A szomszédba, 1925-ben Rosemberger Sándor vaskereskedő épített szecessziós stílusú kereskedőházat, melyben ma húsáruüzletet működtetnek.

A Goldberger-ház az 1880-as években épült jellegzetes városi lakóház.
A Goldberger-ház az 1880-as években épült jellegzetes városi lakóház.

Az egykori, Fő téri zsidó házak között még az úgynevezett Goldberger-házat kell megemlíteni, mely az 1880-as években épült jellegzetes városi lakóház, alsó szintjén akkoriban üzletekkel, napjainkban egy utazási irodával. A Fő téri zsidó házsor mintegy lezárásaként, a 85-ös főút és a Deák Ferenc utca sarkán magasodik az úgynevezett Ábelesz-ház. A egyemeletes épületet Baditz László közjegyző építtette 1895 körül, majd később Ábelesz Béla lisztkereskedő vásárolta meg, aki a ház földszintjén üzlethelyiségeket alakított ki. A kapuvári zsidóság deportálása (1944. június 21.) után az épület egy rövid ideig üresen állt, majd később a nyilasok Hűségháza működött a falak közt. Napjainkban az emeleten lakások, a földszinten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat irodái működnek.
(Felhasznált irodalom: Dr. Varga József, Kapuvár múltja üzen; Jerkó Gyula, Kapuvár, múlt – jelen képekben).


Ugyanabból a látószögből

A kapuvári Jerkó Gyula 1958-ban kezdett – amatőrként – a fotózással foglalkozni. A mai napig több mint tízezer fotót készített a városról, annak mindennapi életéről. Könyvét a napokban adták ki, a régi képek összegyűjtésében nagy segítséget kapott a helyi és a Néprajzi Múzeumtól, kapuvári lakosoktól, civil szervezetektől. A könyv szerkesztésének vezérmotívuma, hogy az egykori épületek mai képét ugyanabból a látószögből készítette Jerkó, mint az egykori fotográfus. Ezzel szinte kézközelbe kerül Kapuvár mindennapi fejlődése.

Jerkó Gyula
Jerkó Gyula

Olvasóink írták

  • 5. nema 2008. augusztus 07. 21:48
    „Nekem is tetszett a könyv, szerintem jó ötlet volt az elkészítése. Gratulálok a készítőnek!”
  • 4. Margarét 2008. augusztus 07. 16:34
    „Hogy lehet valaki ennyire furcsa gondolkodású? Azt merészeli megbírálni, hogy egy Ember, - aki időt, fáradságot, pénzt nem kímélve örökíti meg kis városunk és szűk környezete eseményeit- milyen géppel fényképez? Elég érdekes vélemény. Én - velem együtt sokan- örülünk, hogy megszületett ez a könyv. Büszkék lehetünk rá mi is! Biztosan sok embernek szerez kellemes időtöltést.
    Mindenkinek ezt kívánom.
    Gyönyörűek a kapuvár.extra.hu képei. Örülök, hogy felhívtátok rá a figyelmet. Biztosan többször is megnézem, másoknak is ajánlom.
    (Egymásra kell számítanunk, egymásban kell bíznunk. Csak úgy érdemes.)”
  • 3. antistar 2008. augusztus 06. 08:11
    „Gergő Kapuvár! Megnéztem az infooldalt, de a srác tükörleflexes villámképei sem a legjobbak, .sőt! Mindenben lehet hibát találni! Mindezek mellett jó munkát és minél több fotóznivalót kívánok mindegyiküknek! A képeskönyvet pedig jó lapozgatni, látni milyen volt milyen lett Kapuvár.( Csak zárójelben említem, hogy azért, közel 100 év alatt nem volt olyan nagy változás..)”
  • 2. Gergő Kapuvár 2008. augusztus 06. 06:30
    „Szép dolog, ha valaki a kultúrát hagyja érvényesülni, és ezt összefoglalva bemutatja az érdeklődők számára.
    Csupán az nem helyes a cikkben, hogy ezt a könyvet nem Jerkó Gyula írta, csupán a képei vannak a könyvben, a kialakítás, grafika nem az ő keze szüleménye! Mindig is érdekelt, hogy hol lehet a képeit megtekinteni, mert annak ellenére, hogy régebb óta fotózik, elég "tré" géppel dolgozik: válthatna már tükörreflexes fotógépre! Kihangsúlyozta a Tökös Búcsún, hogy ő mindenhol ott van, és mindenhová viszi a fényképezőgépet: csupán annyit tennék ehhez hozzá, hogy kissé feltűnési viszketegsége van az emberkének, mivel egy-egy eseményen úgy fotózik, hogy feltűnjön a nyilvánosság számára. Egy helyi civil szervezet is Kapuvár rendezvényeivel foglakozik, ami sokkal vonzóbb számomra, mert itt a fotók jó minőségűek, és tényleg mindent lefotóz a srác (aki nem tudná, vagy nem ismerné annak elárulom, hogy a KAPUVÁR Rendezvény Infó oldalról - http://kapuvar.extra.hu - beszélek, amit nem tudom ki üzemeltet, de marha jó!! Ez kell a népnek!)
    Sok sikert az összes mindenkinek, aki Kapuvárért tesz valamit, illetve munkássága igazolja "Kapuvári ősi lakóját"!”
  • 1. Kapuvári II. 2008. augusztus 06. 04:05
    „Gratulálok az alkotónak! Szép, alapos és szükséges munka. Természetesen köszönet a létrehozást lehetővé tevő támogatóknak is! És köszönet a sajtónak is, ami ilyen terjedelemben és minőségben hivja fel a műre a figyelmet!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyerekek törték fel az autót

Bágyogszovát-Cakóháza - Gyerekek törték be egy parkoló autó ablakát Bágyoszováton. Cakóházán fát… Tovább olvasom