Kisalföld logö

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 25°C Még több cikk.

Szakmunkásképzés: riasztó az öt év

Csorna - A jelenlegi oktatási rendszer nem szolgálja a szakmunkásképzés érdekeit – állítja a mesterember és az ipartestületi vezető. A szakiskola igazgatója szerint a kilencedik és tizedik osztály kissé visszaveti a fiatalokat a szakmatanulási törekvésekben. Hívták őket tanoncnak, inasnak, ipari tanulónak, legújabban szakmunkástanulónak.
Az értelmező szótár szerint ipari vagy kereskedelmi tanulók. Képzésük az idők során változott, egyes vélemények szerint az elmúlt években nem éppen kedvezően. Ráadásul kevesen vannak azok a fiatalok, akik szakmát választanak, ezért nem mindenütt biztosított az utánpótlás. Bár ma is vannak iparosok – állítólag egyre kevesebben –, akik szívesen vállalják fiatalok képzését.


Nehéz megszerettetni a fizikai munkát egy fiatallal

Közéjük tartozik a csornai Horváth László is, aki 1961-ben, tizennégy évesen állt szobafestő és mázoló tanulónak. Három évtizede pedig önálló iparosként ő oktatja a jövő szakembereit.

– Annak idején mi szerződéses tanulók, inasok voltunk. Én Rácz Miklós festőmesternél tanultam, vele kötöttünk szerződést a Kiosz-irodában – mesélte Horváth László, aki a szakmunkásvizsga letétele, vagy amint akkoriban mondták, a segédlevél megszerzése után különböző cégeknél dolgozott, általában fiatalok alkotta brigádban.

– Több mint harminc éve, 1976-ban lettem önálló iparos, ami nem ment könnyen akkoriban – tette hozzá. – Hamarosan tanulókat is foglalkoztattam, hisz mindig kedveltem a fiatalokat. Úgy érzem, tudtam, tudok bánni velük és bennük láttam a majdani munkatársaimat. Nem is csalódtam, mivel többen nálam folytatták a munkát alkalmazottként is. Régen tizennégy évesen jöttek a tanulók, s nekik nemcsak a szakmát kellett megtanítani, hanem a munkaszeretetet is. Ők pedig fogékonyak voltak erre. Pontosan tudtam, hogy kit mennyire lehet terhelni. Szerettek nálam a tanulók, előfordult, hogy tizenöten jelentkeztek egyszerre. Ám azt a gyakorlatot követtem, hogy mindig az első jelentkezőt vettem fel. Általában mindhárom évfolyamból volt tanulóm. Az újoncok már az első napon megismerkedhettek a fogásokkal. Talán ez is közrejátszott abban, hogy egykori tanulóim többsége ma is ezt a szakmát műveli.

Horváth László úgy vélte: a jelenlegi oktatási rendszer nem igazán szolgálja a szakmunkásképzés érdekeit. Nyolcadik után a kilencedik és tizedik osztályban nem a szakmát tanulják a gyerekek. Odahaza sem végeznek fizikai munkát és amikor – jó esetben – tizenhét évesen hozzá kerülnek, akadnak nehézségek. Például egy festőtanulónak jelenleg öt évet kell tanulnia, hogy szakmája legyen. Ennyi idő a diploma megszerzéséhez is elég.

– Ugyanakkor az is igaz, hogy ma senki sem akar kétkezi munkát végezni. Ennek az a legfőbb oka, hogy a jó szakmunkások sincsenek megbecsülve – jegyezte meg.

Horváth László büszkén említette, hogy huszonöt fiatalt segített a szakma elsajátításához. Sőt, három unoka is követte a nagyapját. Közülük ketten a mesterüknek is őt tekintik és vele dolgoznak.

Nagyapa és az unokák: Szilágyi Péter, Horváth László, Szilágyi Gergő
Nagyapa és az unokák: Szilágyi Péter, Horváth László, Szilágyi Gergő


Aggasztó szakemberhiány

Kovács Béláné
Kovács Béláné
Kovács Béláné, a Csorna és Környéke Ipartestület ügyvezetője, a megyei szervezet igazgatója szerint nem volt szerencsés a szakmunkásképzőkben bevezetni a kilencedik és tizedik osztályt. A gyakorlati képzés idejét ugyan egy évvel meghosszabbították, de ezt nem a pályaorientációs időszak – a kilencedik, tizedik osztály – terhére tették. Így például öt év alatt lehet egy fodrász vagy festő szakmunkás-bizonyítványt szerezni.

– Sajnos, a mai fiatalok többsége nem akar szakmát tanulni, miközben több területen is – mind a fa-, mind a fémiparban – aggasztó a szakemberhiány – jegyezte meg az ügyvezető. – Ráadásul egyre többen vállalnak munkát az uniós országokban és ez tovább nehezíti a helyzetet.

Kovács Béláné elmondta: több vállalkozás is a felnőttképzés megszervezését fontolgatja, országos szinten az Iposz is figyelmet fordít erre, s ebben a területi szervezetek is partnerek. Teszik ezt azért, hogy ha a piac úgy kívánja, akkor az adott feladatokra mielőbb átképezhessék a szakembereket.


Gyakorlat korábban

Kertész Károly
Kertész Károly
Kertész Károly, a csornai Kossuth Lajos Szakiskola igazgatója úgy vélte: akik szakmunkásképzőbe jelentkeznek, azok szakmát akarnak tanulni. Ám törekvésükben a kilencedik és tizedik osztály kissé visszaveti a fiatalokat. Az sem vonzó, hogy öt évet kell eltölteni az iskolapadban, hogy szakmunkások lehessenek. Talán jobban motiválná őket, ha előbb vehetnének részt gyakorlaton.

Olvasóink írták

  • 9. Capr 2008. július 12. 18:04
    „Pan.cser

    1. A jelenlegi 4 éves szakképzési rendszert 1998-ban vezették be....
    2. Nem szimpatizálok sem az SZDSZ-szel (az oktatás lezüllesztésében M.Bálint az élenjáró) sem "Piftivel", de Pokorninak is lett volna lehetősége változtatni ezen a modellen.
    3. A 9. és a 10. osztály tantervi modellje egy gimnáziumban OK, de egy szakmát tanulni akaró diáknál igenis hátrányos tényező. Ha valaki szakmát akar tanulni, akkor már 9.-től kezdjék el a képzését.
    4. Nem igaz, hogy a szakmunka nincs megbecsülve. Egy munkájára odafigyelő, tisztességesen dolgozó szakmunkás, iparos stb. keresett a szakmájában, illetve a megrendelők által. Sajnos egyenlőre belőlük van kevesebb, a kóklerek és a lehúzók többen vannak.

    Capr”
  • 8. pan.cser 2008. július 11. 17:16
    „Ez a kormány mindent szétzüllesztett. Főleg az SZDSZ járt ebben az élen, most meg Pifti. A szakmunkásképzés a legfontosabb dolog amire az országnak szüksége van. De ne keseredjenek el, az egyetemeket is tönkreteszik, mindent. Megyénk "fia" Hiller Pifti, már a fizikát, kémiát, matekot, biológiát is megszünteti, helyette integrált izé, mit tudom én milyen tárgy lesz az összes természettudományból. Ezt a kormányt csak a haszonélvezői támogatják, meg azok akiknek halvány gőzük sincs a mai létért folyó küzdelemről!”
  • 7. Agent 2008. július 11. 13:24
    „Mondjuk aki befutott szakember azt szerintem nem folytják meg a járulékok, mert egyrészt megtanulja kikerülni őket, másrészt pedig horribilis árat kér mindenért:)
    Például, amikor épült a házam, beszereztem a megfelelő fali és plafonlámpákat (úgy 20db-ot), csak kíváncsiságból megkérdeztem a kivitelező villanyszerelőjét, hogy mennyiért szerelné fel a lámpákat, hát, 60 ezer lett volna, én pedig felraktam magam 4 óra alatt. Amennyiben nem speciális munlafolyamatról van szó (tetőszerkezet ácsolás, tetőburkolás, fal felhúzás, gázszerelés), akkor azt tapasztalatom szerint egy talpraesettebb ember maga is kis utánjárással meg tudja csinálni. Én legalábbis sok száéz ezer forintos költségtől óvtam meg magamat így...”
  • 6. Putyilov 2008. július 11. 12:23
    „Nem baj,majd a vállalkozó kiképzi magának a szakmunkást.
    Csak akkor felmerül a kérdés,hogy akkor minek van az iskola?”
  • 5. mojojojo 2008. július 11. 12:20
    „Aki azért nem tanul szakmát, mert plusz két évet még elméleti tárgyakat kell tanulnia, abból nem tudom hogy lesz szorgalmas, jó szakmunkás. Bár amit ott tanulnak, azt már általánosban meg kellett volna tanulniuk. Azért kell a plusz két év Tábornok, mert szakmunkásnak nagyrészt az jelentkezik aki 8.-ig csak írni, olvasni tanult meg.”
  • 4. Tabornok 2008. július 11. 11:54
    „"Szakmunkásképzés: riasztó az öt év"
    Nem csak risztó, hanem felesleges is. Sok hülyegyereket akarnak gyártani, a minél tovább iskolában tartással, miközben egyre nagyobb a szakmunkáshiány!
    Nem tudom, a szakmunkásképzést és az általános iskolát, miért nem hagyták úgy, ahogy volt?
    Ezt is elcseszték a gengszterváltók. Reménykedjünk, hogy mielőbb visszaállítják a 8 plusz 3 éves képzés lehetőségét!”
  • 3. ???!!! 2008. július 11. 10:05
    „Azért a diploma előtt nem árt ha valaki érettségit is" szerez,"mert így már 9 évig tanul! Abban igaza van,hogy a szakmunkásokat nem becsülik. Vállalatoknál nincs szükség,ott a betanított munkásokat keresik,aki meg a szakmájában vállalkozó,megöli a sok járulék!”
  • 2. tollas 2008. július 11. 09:21
    „A mai világban a kétkezi, szakmunkának nincs meg a megfelelő,
    minden igényt kielégítő rangja.
    Az éretségi viszont alap követelmény legyen.
    A közbeni kétéves szakmai gyakorlatra is nagy szükség van,
    ahogy Kertész Károly megfogalmazta.
    Egy lakatos nyugdíjas, - volt szakmunkás.”
  • 1. ziziz 2008. július 11. 08:13
    „Ausztriaban a szakmunkaskepzes 3ev.A nyolcadik utan egyböl gyakorlat, evközben 10het elmeleti oktatas van.
    Ott a szakmunkastanulok 3-5het szabadsagot kapnak a többi gyakorlat.Igy legalabb megtanuljak a szakmat.
    Igaz a gyakorlatert ök mar a kilencedik osztalyban megkapjak a magyar minimalbert euroban atszamitva.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éledező falusi turizmus a Rábaközben

Rábaköz - A rábaközi kistelepüléseken az egyik legfőbb törekvés a falusi turizmus fejlesztése. A… Tovább olvasom