Kisalföld logö

2018. 06. 22. péntek - Paulina 16°C | 29°C Még több cikk.

Szakember és tőke kell az agráriumba

A Rábaköz egyik legnagyobb gazdálkodója szerint a mezőgazdaság jelenlegi helyzetében nem lehet sem kitörési pont, sem munkaerő-felszívó ágazat. Gál Imre úgy véli, ide is több szakember és pénz kellene.
– Napjainkban többször elhangzik: hazánkban a mező- gazdaság lehet az az ágazat, mely munkaerőt szívhat fel és nagyobb arányban részesülhet a nemzeti össztermékből. Sajnos mindegyik állítással vitatkoznom kell – kezdte lapunknak Gál Imre, a Rábaköz egyik legnagyobb gazdálkodója. A szakember szerint ott kezdődik minden, hogy a tavalyinál 20–30 százalékkal alacsonyabb árakkal nem lehet az ágazat versenyképes.

– A kukorica 3200–3400 forintos ára mellett az önköltséget is nehezen termeljük ki – jelentette ki a gazdálkodó. Hozzátette, igazán a gazdálkodói érdekképviselettel is gondok vannak – hatalmas a bürokrácia –, utalva például arra is, hogy gazdatüntetés évek óta nincs az országban.

– Persze az is igaz, hogy néhány éve bármilyen kis indokkal is utcára vonultunk a traktorokkal, most pedig a gazdák is megszenvedik a bevezetett EKR-rendszert – jelentette ki Gál Imre.

Hangoztatta, ezen – alapvetően javítható – problémákon felül egyéb tényezők is hátráltathatják az ágazat állapotát.

– Nem tud a mezőgazdaság több munkaerőt felvenni, mert az ágazat versenyképességéhez olyan magas szintű gépesítésre van szükség, mely inkább csökkenti az élőmunka arányát – mondta Gál Imre. Emellett talán a zöldségtermelés lehet a kistelepülések jövője. Erre már több helyen látni törekvéseket.

Gál Imre: A cukorrépaügyben is jobban kellett volna figyelni a privatizációnál.
Gál Imre: A cukorrépaügyben is jobban kellett volna figyelni a privatizációnál.

– A másik hátráltató körülmény a szabad, bérelhető földek hiánya. Még mindig magas az osztrák tulajdon itt a határ mellett. Ezen például a törvények hatékonyabb betartásával lehetne javítani – hangoztatta a kapuvári gazda. Hozzátette, az állami földterületeket sem tudják újabb gazdák kezébe adni. Sőt, ezek bérleti díját amúgy is felveri az átgondolatlan bérbeadási gyakorlat.

– Növeli az ágazat gondjait a szakember- és tőkehiány is. Hozzátéve azt is, hogy 50 hektáros gazdaságokban nem lehet hatékonyan dolgozni, viszont a nagyobb gazdaságok is küzdenek a megfelelő szakértelem hiányával – tette hozzá Gál Imre. Kiemelte, mind a Rábaköz, mind a megye szántói jónak mondhatók. Ez itt jó alapot teremthetne az ágazat erősödésére.

– Szólni kell még ezzel kapcsolatban a magasabb hozzáadott értékű termelésről is, már csak annak kapcsán, hogy az unió feloldja a cukorkvótákat. Ez a magasabb értékű termelésre irányította a figyelmet – hangoztatta Gál Imre. Kijelentette azonban, sok éve, a cukorgyárak bezárásakor a gazdák eladták gépparkjukat – százmilliós kárt okozva saját maguknak.

A cukorrépa újratermelése 100 hektárra vetítve 60–100 milliós beruházást igényelne, ami a mai tőkehiányos időkben elképzelhetetlen. Ugyancsak utóbbi indok miatt eleve sikertelen az újabb cukorgyárak építésének ötlete is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Benedek pápa Veszprémnél tankcsapdázhatott

A második világháború befejezésének 70. évfordulóján szervezett megemlékező programot a Rábaközi… Tovább olvasom