Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Rómaiak a Rába mellett

A megyénk területén jegyzett két városi rangú római kori település közül Sopron (Scarbantia) az ismertebb és jelentősebb. A másik hasonló az Árpáshoz közeli Mursella, ahol 14 évig folytatott ásatásokat dr. Szőnyi Eszter régész, a megyei múzeum igazgatója.
A régészek által feltárt egyik kőépület részlete. Egy elvermelt hombár az úgynevezett kunyhóidőszakból.
Mursella romjait már a XIX. század közepén ismerték, de a területen értelmezhető, értékelhető feltárások csak száz év múlva kezdődtek. Dr. Szőnyi Eszter 1975-től 1989-ig végzett apró részletekig terjedő ásatásokat az Árpás határában, a Rába és a Marcal között található településen. A közel másfél évtizedes munka eredményeit nemrégiben összegezte egy tanulmányban.

Elkótyavetyélt értékek

– A római kori település kutatásának kezdetét az ezernyolcszázhetvenes években Sárkány Miklós bakonybéli apát útfeltárása és épületmegfigyelései jelentették. Hosszú szünet után, 1927-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Paulovics István végzett ásatást – idézte fel érdeklődésünkre az előzményeket a megyei múzeum régész igazgatója, aki megemlítette azt is, hogy a múlt század első évtizedeiben a helyi lakosság „tervszerűen" felkutatta és kifosztotta az egyik temetőben talált késő római sírokat. – Elvesztegetve, műkincskereskedőknek adták el az értékes leleteket. Az ötvenes évek végén feltárásból, 1960-ban homokbányászáskor is kerültek elő leletek. Az előbbinél 149 késő római, az utóbbinál pedig – többek között – 9 kora római hamvasztásos sírt találtak.

A győri múzeumban őrzött leletek átvizsgálásakor dr. Szőnyi Eszter komoly korai római anyagot talált, ezért döntött úgy, hogy Mursella részletesebb megismeréséhez munkatársaival ásatásba kezdenek. Az 1975 és 1989 közötti terepbejárások alapján megismert város területének északnyugati részén kis részletekben közel 3000 négyzetméternyi összefüggő területet sikerült feltárniuk, további két „szondát" nyitottak, részben az út irányának meghatározására, részben pedig a település északi határának megközelítésére.

Leletek négy korszakból

– Feltárásaink alapján négy építészeti korszakot tudtunk elkülöníteni. A legkorábbi az úgynevezett fakonstrukciós szakasz, amelyet gerendavázas és faoszlopos építmények képeznek. A következő, az I. század közepétől a századfordulóig tartó időszak, amikor a területen fazekasműhelyek dolgoztak. Ebből a korszakból 12 kemencét, cölöpös építményeket, kutakat és agyaggödröket tártunk fel. A helyi mesterek szakmai tudását jellemezte, hogy képesek voltak az úgynevezett vékony falú kerámia gyártására is. Érdekesség, hogy fazekashulladékot – munka közben eltört kerámiákat, égetésnél deformálódott, rosszul égetett árut – is találtunk. A következő korszakból – II. század eleje – szinte alig jegyezhettünk a területről régészeti objektumokat. Például két egymástól körülbelül 50 méter távolságra fekvő, földbe mélyített, ágasfás, szelemenes típusú kunyhó és egy elvermelt ép hombár köthető ehhez az időszakhoz.

Néró-pénz a kútban

Dr. Szőnyi Eszter megemlítette, hogy Mursella területén feltehetően már a II. században emeltek kőépületeket, de az általuk feltárt területen csak száz évvel később kezdődött a kőépítkezés. Az ebből a korszakból feltárt ház kútjának külső ívében például Néró-pénz „rejtezett". Az árpási munkálatokat vezető régész végezetül megállapította: „Eltekintve attól, hogy Mursella létezésére az ókori feliratok alapján csak II. századi bizonyítékok vannak, az 1975 és 1989 között végzett ásatások egyértelműen bizonyítják, hogy a település legkésőbb az I. század közepétől már folyamatosan létezett a római kor végéig."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A többletmunka ellen vannak

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete aláírásgyűjtésbe kezdett. Céljuk, hogy az Országgyűlés… Tovább olvasom