Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

Rablók bolygatták a kelta sírokat Markotabödögénél

A Győrt Csornával összekötő M85-ös gyorsforgalmi út építéséhez homokkinyerő hely létesült Markotabödöge határában, a Mohostó-dűlőben.
Ennek során kiderült, hogy a terület régészetileg értékes, így május közepén ásatás kezdődött ott. A kutatókat is meglepte, hogy mintegy másfél hektáron elterülő kelta temető nyomai kerültek elő a földből. A Tóközben másutt eddig nem találtak ilyet.

Molnár János ásatási segédmunkás egy frissen feltárt sírral. Fotó: B. A.
Molnár János ásatási segédmunkás egy frissen feltárt sírral. Fotó: B. A.

„Már több mint harminc sírt tártunk fel és még legalább húsz hátravan. Zömük bolygatott, ami azt jelenti, hogy sírrablók sokat kiástak, hogy kiszedjék belőlük az értékesebb tárgyakat, a csontokat pedig szétdobálták. Nem tudjuk, hogy ez mikor történt, de mi-
után a tetemekből addigra már csak a csontváz maradt, legkorábban ötven-hatvan évvel a földbe helyezés után" – fejtette ki Pesti Krisztina ásatásvezető régész. A temető idejét  Krisztus előtt 250–200 körülre becsülik.

Nem tudható, a sírokból mi tűnhetett el, de így is maradtak bennük tárgyak. A szakemberek két kardot találtak. A feltárt edények és állatcsontok arról tanúskodtak, hogy a halott mellé ételt és italt helyeztek a túlvilágba való átkeléshez. Az edények többsége rosszul volt kiégetve, így a föld súlya alatt összetörtek. Előkerültek emellett bronzból és vasból készült ékszerek, így például láb- és karperecek, díszes ruhakapcsok, vagyis fibulák.

Pesti Krisztina ásatásvezető régész egy bronzból készült hólyagos karperecet mutat, amit az egyik sírban találtak. Fotó: Bertleff András
Pesti Krisztina ásatásvezető régész egy bronzból készült hólyagos karperecet mutat, amit az egyik sírban találtak. Fotó: Bertleff András


A temetőhöz a közelben nyilván falu is tartozott, ennek nyomaira azonban nem bukkantak a régészek. Pesti Krisztina hozzátette ugyanakkor, hogy a terület a kelták előtt és után is lakott volt, mert őskori és Árpád-kori településnyomokat viszont találtak.

Kik voltak a kelták?

A Magyar nagylexikon szerint a kelták indoeurópai népcsoport volt, amelynek ősi szállásterülete az Alpok északi nyúlványaitól a mai Dél-Németországig terjedt, majd nyugati águk Nyugat-Európa jelentős részét megszállta. Nyelvük Írország, a Skót-felföld, a Mans-sziget, Wales és Bretagne nyelveiben él tovább. A Kárpát-medencében a Krisztus előtti IV. században jelentek meg.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

M85 és csornai elkerülő: nagy károkat okozna az alagút hiánya

Civil kezdeményezésre épül Kóny mellett a nagyvadas átjáró. Tovább olvasom