Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Rábcakapi nyolc évszázada - Sok fotóval!

Rábcakapi - Nagy ünnepet ülnek ma a rábcakapiak. Községük neve 800 éve jelent meg először írásos formában. Büszkék múltjukra, de a jövőt ellentmondásokkal telinek látják a helyiek.

Községük első írásos említésének 800. évfordulóját ünneplik a rábcakapiak. Ám hogy nyolc küzdelmes évszázad után lesz-e újabb nyolcszáz év, arról megoszlanak a vélemények.


Egykori intézmények

Azt, hogy a település már a korai középkorban lakott volt, ásatások bizonyítják. Az első írás mint a győri vár földjét említi Terra Capi néven. Később több tulajdonosa is volt a községnek: a mórichidai prépostság, a Kapi nemzetség, az egyház, Enyingi Török Bálint. Az 1848-as úrbéri rendezés előtt pedig a gróf Crenevill család. Mai nevét a XIX. század végén kapta. A lélekszám 1900-ban 422 volt, 1963-ban 346, napjainkban kétszázan sem laknak Rábcakapin.

Képek!

Az írásos feljegyzések szerint a községben már a régi időkben is volt iskola. Az „oskolaházat" például 1725-ben felújították, 1859-ben ötvenkét tanítvány tartozott az akkori mester keze alá. 1909-ben már hetvenkilenc tanköteles korú volt. Az oktatás 1983-ban szűnt meg. 1990-ben újra megnyitották a tanodát tizenhat tanulónak. Négy év múltán azonban ismét lakat került az intézményre. Néhány évvel ezelőtt az óvoda is megszűnt, a postahivatal is bezárt.

Németh Ottó polgármester
Németh Ottó polgármester


„Ma már alig vagyunk százkilencvenen"

– Az 1970-es, 1980-as években kezdtek elnéptelenedni a falvak, Rábcakapi is – mondta Németh Ottó polgármester. – Ma már alig vagyunk 190-en, de bízom benne, hogy ez a létszám azért megmarad. A legutóbbi kimutatás szerint az átlagéletkor 39 év a községben. Jellemzően ma is a mezőgazdaság jelenti a fő megélhetést: öt-hat nagygazda életképes birtokot alakított ki. Németh István biokertészünk jelképe, hírvevője lett falunknak. A település fekvése jó, a Hanság szélén élünk. Bíztunk a turizmusban, volt óvodánk épülete is alkalmas lenne a vendégfogadásra. A nyugalmon és a szép környezeten kívül azonban mást nem tudunk adni, az pedig kevés.

Az elmúlt években felújították középületeiket, építettek játszóteret, az összes járdát átépítették, egy kivételével rendbe tették az utcákat. Van könyvtáruk, számítógépes termük. Egyedül a csatorna hiányzik. A volt iskolában az evangélikus egyház szervez évente gyerektábort. Az egyik kétszáz éves parasztházat felújították eredeti állapotába. A tájház talán vonzza majd az érdeklődőket.

A legkisebb ˝zászlótartó˝, Hanna, akit a szülőföld szeretetére nevelnek szülei. Németh István biogazda kislánya.
A legkisebb ˝zászlótartó˝, Hanna, akit a szülőföld szeretetére nevelnek szülei. Németh István biogazda kislánya.


„Nekünk most maga a falu az Asszonyszigetünk"

Rábcakapi rendszerváltás utáni első polgármestere Szabó Gyula volt. Tősgyökeres kapi, most 76 esztendős. Szereti szülőfaluját, de nem látja fényes jövőjét. Azt gondolja, a következő 800 évet már nem éri meg a település.

– Községünk hanyatlása a második világháború után kezdődött. Az életerős fiatalemberek kint maradtak a fronton, aztán jött a téeszesítés. A helyiek alól a megélhetést nyújtó földet húzták ki. Erre tett még rá egy lapáttal 1956, amikor sokan külföldön keresték a boldogulást. Egy generáció gyakorlatilag eltűnt a faluból. Ezért csökkent a lélekszám a felére – indokolja pesszimista véleményét Gyula bácsi. – Azelőtt, még az én gyerekkoromban is nagy élet volt. Szorgalmas, dolgos nép lakta Rábcakapit. Volt dalárda, tűzoltó-egyesület és még számos szervezet, melyek a közösségi életet erősítették. 1920-ban már tejüzem működött nálunk. Jó hírű mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk volt. Mostanában csak néhány tíz család foglalkozik mezőgazdasággal, igaz, ők erős gazdaságokat építettek ki. A múltunkkal tehát nem kell szégyenkeznünk, de a jövő kilátástalan.

Szabó Gyula, a község rendszerváltás utáni első polgármestere nem igazán bizakodik faluja jövőjét illetően.
Szabó Gyula, a község rendszerváltás utáni első polgármestere nem igazán bizakodik faluja jövőjét illetően.

Ezzel szemben a fiatalabb generációt képviselő Németh István, az országosan ismert biogazda optimista.

– Az emberek menekülnek ki a városból a nyugodt, falusi környezetbe. Ha a külföldieknek megéri házat venni a kistelepüléseken, akkor a magyaroknak is. Arra van szükség, hogy a magyar családoknál gyerekek szülessenek. Én reménykedem benne, hogy előbb-utóbb mindenki visszatalál a gyökereihez. A törökök elől a kapiakat az Asszonysziget védte meg a Hanyban. Nekünk most maga a falu az Asszonyszigetünk. A családunk évszázadok óta él itt, remélem, hogy 800 év múlva is lesz valaki közülünk zászlótartónak – fogalmazott Németh István.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tudáspróba a természetről a parkban

Enese–Fehértó - Környezet- és természetvédelmi versenyt rendeztek az enesei általános iskola… Tovább olvasom