Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Rábaközi dus és friss a Mikulásnak

Rábaköz–Lappföld - Magyar néptáncosok turnéztak nemrégiben Finnországban, Lappföldön. A Mikulás hazájában bemutatták a magyar táncokat, nagy sikert aratva. Különösen a karikás ostor nyerte el nyelvrokonaink tetszését.

A lappföldi Mikulás lábai is ütemre mozdultak, amikor házában felhangzott a rábaközi dus és friss muzsikája. A Rábaköz táncait a bogyoszlói Póczik Zoltán vitte el Finnországba egy szolnoki néptánccsoporttal. Északi nyelvrokonaink és hazánk táncai között a rábaközi táncos szerint semmi hasonlóság nincs, ők ugyanis polkaszerű táncokat járnak. A karikás ostorral viszont meglepően jól bántak, és nagyon tetszett nekik a „bűgatya" és a kemény szárú csizma is.

A Szolnok Néptánccsoport a közelmúltban vett részt a Jutaja Folklórfesztiválon Rovaniemi városában. Póczik Zoltán szakmai vezetőként csatlakozott a csoporthoz. A település Lappföld központja, az északi sarkkörön fekszik. És ha már ott jártak a magyarok, felkeresték a Mikulást is. Élményeiről a Kisalföldnek is beszámolt Póczik Zoltán.

– Látszott a lappokon, hogy nagyon tetszett nekik a műsorunk, végigtapsolták. Már táncaink lendülete, ritmusa is nagy hatást gyakorolt rájuk, amikor pedig a karikás ostorok is előkerültek, egészen megdöbbentek. Azt hiszem, ilyet nem nagyon láttak még arrafelé. Ki is próbálták, és meglepően ügyesek voltak – újságolta.
Póczik Zoltán arról is beszélt, hogy a finnek táncai egyáltalán nem hasonlítanak a mi lépéseinkre. Ők egy zenéhez egyfajta táncot járnak. Kötött, nem olyan improvizatív, mint a miénk. Meg is lepődtek például azon, hogy a magyarok ugyanarra a zenére újabb és újabb koreográfiát produkáltak.

Furcsa volt a lappoknak, hogy nálunk nem ugyanazt táncolják az egész
országban, hanem minden tájegységnek más és más tánca van.

Ráadásul az is „megzavarta" őket, hogy a táncos pillanatnyi hangulatát, érzéseit teszi hozzá a lépésekhez. Nekünk viszont nagyon tetszett viseletük. A lapp nemzeti színeket vonultatják fel ruházatukon, főleg kékbe és pirosba öltöznek. Muzsikájuk is hangulatos. Elsősorban tangóharmonikával kísérik a táncot és különböző zajkeltő eszközökkel. Volt például náluk egy hosszú cső, amiben volt valami. Ahogy forgatták ezt a különleges szerszámot, egy patak csörgedezéséhez hasonló hangot adott. Aztán egy, a magyar sámándobhoz hasonlítható dobbal is zenéltek. Ezen az ősi lapp szimbólumok jelentek meg képírásszerűen. A dob bőrből készült, fakeretre húzták fel.

A magyar táncosok fellépéseik után felkeresték a Mikulást is, aki Rovaniemi város határában él. Külön kis birodalma van. Póczik Zoltánék meglepve hallgatták, hogy magyarul szól hozzájuk. Aztán kiderült, hogy ez is a marketing része. A Mikulás háza előtti téren húzódik az északi sarkkör. Tele üzlettel, ahol mindenféle ajándéktárgyat árulnak. Ott van az a postahivatal is, ahol a most feladott üdvözlőlapok karácsonykor érnek célba. A Mikulás, miután megtudta, milyen „mesterséget űznek" vendégei, kérte, hogy táncoljanak neki. A bemutatott produkció elnyerte tetszését, ezért a közös fényképen is szívesen pózolt.

A bogyoszlói táncos érdekességként megemlítette: a városban fehér éjszakáik voltak, azaz hiába nyugszik le a nap, nem sötétül el a „világ". A fesztivál után a néptáncegyüttes tagjai kirándulásra indultak. Még északabbra, 120 kilométerre utaztak. Vendéglátóik egy nemzeti parkba kalauzolták őket, ahol a helyiek által „Szent víznek" nevezett vízesést is felkeresték. A hely érdekessége, hogy a lapp szülők még ma is oda viszik gyermekeiket keresztelni. Biciklivel is tettek egy kört rénszarvasok között. Az állatok egyáltalán nem féltek az embertől. A túra után egy fellépést is beiktattak, a színpadot egy völgyben állították fel, a nézőteret e fölött 200 méterrel alakították ki. A műsort táncház követte, ahol újra előkerültek a karikás ostorok is.

– Ismét bemutattuk a karéjt, a dust, a lassút és a friss csárdást. Ismét nagy sikert arattak táncaink, könnyen belejöttek, gyorsan megtanulták. Hazafelé aztán még Helsinkiben álltunk meg, megnéztük nevezetességeit, a kikötőt, az orosz emlékeket, templomokat – tette még hozzá Póczik Zoltán.

A szolnokiak finnországi látogatásának folytatása is lesz. A lappok jövőre utaznak Magyarországra, előfordulhat, hogy csörgőbotos, harmonikás, sámándobos zenéjüket, polkaszerű táncaikat a rábaköziek is megcsodálhatják.

Lappföldről

Lappföld, melynek őslakói a lappok, négy ország – Norvégia, Finnország, Svédország, Oroszország – területébe nyúlik bele. Magyarországon kevéssé ismert, de ajánlatos a „számi" név használata, mert a „lapp" nevet a nép tagjai nem szeretik. Rovaniemi Lappföld fővárosa és egyben legnagyobb városa az északi sarkkör mellett. A Kemijoki és Ounausjoki folyók összefolyásánál fekszik. A település nemzetközi egyetemi város, vásárváros, sport- és kulturális központ, Finnország 13. legnagyobb városa. Nevét a számi nyelvből eredeztetik. „Roavve" számi nyelven dombot jelent vagy régi tűzrakó helyet.

Nyelvrokonok

A XVII. századtól már a német és skandináv tudósokat is foglalkoztatta a számi és a magyar nyelv közti lehetséges rokonság. Az első komoly magyar tudós, aki lefektette ennek a rokonságnak a tudományos alapjait, Sajnovics János volt. Sajnovics és Hell Miksa jezsuita szerzetes tudósok tagjai voltak annak az expedíciónak, amely 1769-ben az észak-norvégiai Vardő-szigeten csillagászati megfigyeléseket végzett. Sajnovics összesen 150 toldalékolt és tőszót hasonlított össze, ezekből ma 36-ot tartanak valóban finnugor eredetűnek (pl. ad–adde, anya–aedne, éj–ije stb.).

 Cs. Kovács Attila

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fejlesztés, vagy felszámolás

Vásárosfalu - Nehéz döntés előtt állnak a magyar szarvasmarhatartók-véli Molnár Balázs, vásárosfalui… Tovább olvasom