Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Rábaköz, az újraélesztett táj

Több mint húsz település összefogásával vízgazdálkodási és tájrehabilitációs program indul a Rábaközben. Célja a hajdani vizes élőhelyek – tavak, erek, holtágak – újjáélesztése, eredménye, hogy új fejlesztési lehetőségek jönnek létre a térségben.
A tájrehabilitációs program megálmodója Takács Károly, aki egy évtizede folytat vízügy- és gazdálkodástörténeti kutatásokat a Hanságban és a Rábaközben. A régész, történész a Kisalföld érdeklődésére elmondta, hogy az alapvető vízügyi cél a Keszeg-ér és a Rába közé eső terület vízpótlásának megoldása. Ennek fő forrása – a helyben lefolyó csapadékvizek felhasználása mellett – maga a Rába folyó.

A Rábán időszakonként jelentős víztömeg folyik le mindenféle hasznosítás nélkül, ugyanakkor a folyó mentén egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány és a talajvizek drasztikus süllyedése. Az egykori ártéri rétek, legelők, tavak és egyéb vizes élőhelyek „felélesztésének" terve részben erre a problémára is orvosságot jelentene. Takács Károly szerint a tájrehabilitáció révén a terület számos haszonvételi lehetőséget – agrárium, turizmus – kínál a helybeliek számára.

A vízpótlással időszakosan megoldódna a gazdák öntözővízigénye, illetve megvizsgálják a hajdan jól működő víztárolás lehetőségét is. A történész megjegyezte: a hagyományos tájszerkezettel együtt felújítható lenne az egykori ártéri gazdálkodás is. Annak részeként például olyan tavakat lehetne létesíteni, amelyek a haltól a nádig mindenféle terméket biztosítanának a gazdáknak, a nagy területű nedves rétek, legelők pedig az úgynevezett extenzív legeltető állattenyésztés színterei, sokoldalú alternatív mezőgazdaság alapjai lennének.

– A másik út a turizmus, ami szerintem a Rábaközben jelenleg pang. Bármennyire is támogatják a falusi és az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek javítását, még sincs vendég. Magát a táji környezetet kell olyan állapotba hozni, hogy a térség vonzóvá váljék. Egyedi értékeket kell felvonultatni a Rábaköz hajdani, főként középkori vizes múltjából. A tervezett tájrehabilitációra mint alapra épülhetnének például a régészet, a gasztronómia helyi értékei. Nem elhanyagolható, hogy a „visszavizesítés" a pihenést, szórakozást – horgászat, vízparti kikapcsolódás –, illetve a helyiek számára a szebb és élhetőbb környezetet, a pihenési lehetőséget biztosítaná.

Takács Károly elmondta: az első és legfontosabb feladat a részletes vízügyi megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A tervezés finanszírozására néhány hónappal ezelőtt az érintett települések nevében az árpási önkormányzat mint gesztor pályázott a megyei területfejlesztési tanácsnál. Az ott nyert négymillió forint támogatást a Kapuvári Vízitársulat további egymillió forinttal toldotta meg. Így ötmillió forint áll rendelkezésre a tanulmánytervhez.

A terv elkészülte után főként uniós pályázatok révén teremtődhetnek meg a fejlesztés anyagi alapjai. A kivitelezés során először mintaterületeket – gazdaságokat – kell létrehozni, amelyek ha követőkre találnak, évek múltán virágzó Rábaközt eredményezhetnek.

A rábaközi tájrehabilitációról a közelmúltban Szanyban tartottak egyeztető megbeszélést. A résztvevők kinyilvánították, hogy a programot az újonnan alakult Rába Szövetséggel karöltve szeretnék megvalósítani. Az ügy mellé álltak az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Fertő–Hanság Nemzeti Park és az illetékes vízgazdálkodási társulat képviselői is. A vízügyi igazgatóság szakembere elmondta: a kezdeményezést beillesztik a Rába folyó most készülő folyógazdálkodási programjába. Támogatásáról biztosította az elképzelést Medgyasszay László országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lélektani határon a disznó ára: ráfizetésből nem lehet megélni

A sertéstartók egy része határozottan állítja: befejezi tevékenységét. A ráfizetésből ugyanis ők sem… Tovább olvasom