Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 4°C

Pártcsatározások és szakmai megoldások

Csorna négy polgármesterjelöltje – Családi János (független), Horváth Ernő (Vidékért Egyesület), dr. Krizmanich Mária (független) és Papp József (MSZP) vitázott a Kisalföld kerekasztalánál.
Elérkezett a számvetés ideje

A négy jelölt a – az elmúlt négy év pártcsatározásairól, a munkahely- és termálbővítésről, a városi költségvetés hiányáról és a legelső tennivalóról beszélgettek szerkesztőségünkben.

– A választási kampány a számvetés ideje is. Mi a véleményük a végéhez közeledő ciklusban végzett önkormányzati munkáról?
– kérdeztük elsőként a jelöltektől.

Papp József: – Én is ugyanolyan elégedetlen vagyok az elmúlt négy évvel, mint a város lakóinak többsége. Az elégedetlenség oka, hogy nem hagytak dolgozni. Felesleges és ártalmas veszekedésekkel, a vádaskodásokra adott magyarázatokkal telt el a ciklus.

Dr. Krizmanich Mária: – Minden felgyorsult körülöttünk és talán akkor is elégedetlenek vagyunk, ha bizonyos változások azért történtek.
A politikai vitáknak biztos nagy szerepük volt az elmúlt időszakban, én azonban azt gondolom, hogy a képviselőknek mindig szem előtt kell tartaniuk az esküjüket. Azt, hogy a város érdekében dolgoznak.

Horváth Ernő: – Szomorú tapasztalatokat szereztem. A város semmire se ment, inkább vissza fejlődött, vagyont, értéket vesztett, törvénytelen határozatok születtek.

Családi János: – A város a pártcsatározások áldozata lett. A ciklus első két évében a jobboldaliak voltak többségben, aztán a baloldaliak lettek többen. Azonban igazi eredményt se így, se úgy nem tudtak elérni.

Papp József: – Nem volt baloldali többség. Heten kerültünk be MSZP-s és SZDSZ-es színekben, és heten is maradtunk négy évig. Munkahely kellene, de minél több

– Csornán az egyik visszatérő slágertéma a munka helyteremtés. Megválasztásuk esetén hogyan oldanák meg ezt a problémát?

Családi János: – Először fel kell mérni az igényeket és azután keresni befektetőket. Szorgalmaznám a kismamamunkahelyek létrehozását, ahol akár 40–50 éves hölgyek is dolgozhatnának. Ám ebben az önkormányzatnak is szerepet kell vállalnia. Kezdetben az általa megalakított cég ingyen használhatná a munkavégzéshez szükséges épületet. Persze a már itt működő vállalkozások fejlesztését is támogatni kell, hisz legelőbb ők tudnak munkahelyet teremteni.

Horváth Ernő: – A környékbeli falvakban dolgozó csornai vállalkozókat vissza kell hozni. Logisztikai központ létesítését is tervezzük. Az ipari parkkal kapcsolatos teendők ellátására pedig létre kell hozni egy kft.-t. Az ipari célra kijelölt terület helyét jónak tartjuk, s már most tárgyalásokat folytatunk multinacionális cégekkel, amelyek letelepednének Csornán. Mindjárt az első „fecske" százharminc munkahelyet fog teremteni.

Dr. Krizmanich Mária: – A beruházásokra szükség van. Erősíteni szükséges a szolgáltatást, a kereskedelmet, a város elhelyezkedéséből adódó jó lehetőségeket ki kell használni. Cél, hogy Csorna helyi központi szerepet kapjon. Figyelembe kell venni, hogy milyen a munkahely iránti igény, s emellett intézményeink lehetőségeit is sokkal jobban ki kell használni. S a humán erőforrásról sem szabad lemondani.

Papp József: – Nem értek egyet azzal, hogy az önkormányzatok vállalkozásokban vegyenek részt, hisz minden ilyen kockázattal jár. A befektetőkkel nem packázni kell, hanem ki kell őket szolgálni. Legfontosabb a vajúdó keleti terület ipari parkká minősítése és benépesítése. Nagyon fontos a helyi cégek stabilitása és fejlesztése is.

Termálvíz van, de mi lesz vele?

– Sokat emlegetett feladat a termálfejlesztés is. Mi lyen elképzelésük van a termálvíz hasznosítására?

Papp József:
– Biztató, hogy az állam továbbra is támogatja a gyógyturizmust. Abban bízom, hogy a turizmusfejlesztési célelőirányzatból most jut fejlesztési programunk kidolgozására, s azután már állami támogatásra is lehet pályázni, de ehhez is helyi egyetértés kell.

Dr. Krizmanich Mária: – A termálvizet gyógyászati célokra kell használni, de ehhez állami forrás szükséges. Érdemes fejleszteni a gyógyturizmust, hisz ez a város jövője szempontjából sem közömbös. Ha egy jó program készül, el kell kezdeni a munkát és fokozatosan lehet építkezni.

Horváth Ernő: – Ha most gyorsan nem lépünk, utána már nem is kell... Azonnal meg kell szerezni a két termálkutat és a kertészetet a szövetkezettől. Arra lehet társaságot alapítani, amely pályázhat. Azért pedig lobbizni is lehet, hogy mind több pénz kerüljön ide.

Családi János: – Egy állandóan nyitvatartó létesítményt kell kialakítani. A folyamatba be kell vonni a kórházat, hogy a termálvizet gyógyászati célokra fel tudjuk használni. Létre kell hozni egy társaságot a város, a kút- és földtulajdonosok közreműködésével. A kisrégió befektetői is részt vehetnek a termálprogramban. Takarékos gazdálkodás kell

– A képviselő-testület az utóbbi években minden esetben hitelfelvétellel számolt. Mit lehet tenni azért, hogy a hiány ne lebegjen állandóan az önkormányzat feje felett?

Családi János: – A fő összeghez képest a 121 milliós hiány nem veszélyes. Hosszú távú stratégiával kezelni kell, s tudni, hogy miből fizetjük vissza.

Horváth Ernő: – A mínuszos végösszeg nem vészes, nagyobb gond az intézmények borzasztóan magas hiánya. Ha valamelyiknél nagy összeg hiányzik, akkor oda biztost kell kinevezni.

Dr. Krizmanich Mária: – Jól meghatározott célokat kell megfogalmazni és a költségvetést hozzárendelni. Egy forráshiányos büdzsé esetén a takarékossági szempontokat is fokozottan figyelembe kell venni.

Papp József: – Az önkormányzatok többsége ugyanolyan helyzetben van, mint a csornai. Tehát igenis törvényhozási feladat az önkormányzatok feladatrendszerének és finanszírozásának az átalakítása. Helyben végig kell gondolni az ellátott feladatokat. Az, hogy egy önkormányzat hitelt vesz fel, az önmagában nem baj. Kérdés az, hogy mire.

Dr. Krizmanich Mária: – A finanszírozás lehetetlenségével küzd a kórház is. Ám az irányított betegellátási modell révén olyan forráshoz jutott, amit egyébként az önkormányzatnak kellett volna fedezni. Ha ez nincs, a város vagy a kórház jutott volna csődbe.

– Ha bizalmat kap a választóktól, mi lesz az első ténykedése polgármesterként?

Családi János: – Az első a Vadász utcai szeméthegy megszüntetése. A rászorulók szemétszállítási díját még idén az önkormányzat fedezné, és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos felmérést is el kell végezni ebben az évben.

Horváth Ernő: – Elsőként megkeresem azt a szövetségest, akivel a tervünket végre tudjuk hajtani. Célom a városházán a törvényesség betartása.

Dr. Krizmanich Mária: – Elsődleges feladatom az lenne, hogy felerősítsem a felelősségérzetet a képviselő-testületben és a város lakóiban is. Akkor lehetünk eredményesek, ha mindenkiben megvan ez. A város olyan lesz, amilyenre mi közösen formáljuk.

Papp József: – Köszönetet mondanék a bizalomért. Úgy látom, a polgármesterjelöltek programjai és a város céljai között nagy különbségek nincsenek. A csornaiaknak azt is mérlegelniük kell, hogy kinek vannak most eszközök a kezében, hogy ezt a programot végre is hajtsa.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

CSIPSZ-fórum az ifjúság helyzetéről

A helybeli fiatalok helyzetéről beszélgettek a résztvevők egy csornai fórumon. Fiatalok, közép- és… Tovább olvasom