Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Ötven éve öntötte el a Marcal Kisbabotot

Ötven esztendeje, 1963. március 14-én kitelepítették Kisbabot lakosságát. Árvíz öntötte el a falut, a Marcal szakította át a gátat. Az ár gyorsan érkezett, alig maradt idő a menekülésre, a mentésre.
 
Ötven éve a kisbaboti idősek, a gyerekek és az asszonyok jó része Kónyban talált menedéket a Marcal árja elől. Csaknem három hetet töltöttek a kisbabotiak a faluban, mire visszaköltözhettek otthonaikba. A történetek krónikása volt a helybeli Török Sándor, aki a kritikus napokban papírra vetette tapasztalatait. A szerző régen meghalt, de a kéziratot a ma már Csornán élő Németh Ferenc megőrizte. Az árvíz ötvenedik évfordulóján közkinccsé is tette és eljuttatta a kisbabotiakhoz és a Kisalföldhöz is.

Zsédely Sándor ötven évvel ezelőtt is a gáton volt. Hiába dolgoztak azonban, a víz átszakította a védfalat.
Zsédely Sándor ötven évvel ezelőtt is a gáton volt. Hiába dolgoztak azonban, a víz átszakította a védfalat.


„Kisbabot ostromlott várhoz hasonlít. Gépjárművek, lovas kocsik százai az utcákon. Emberek tömege rohan... A Marcal átszakította a gátat, a szennyes víz egy-másfél méter magasságban rohan a falura. A hatóság elrendelte a kitelepítési terv végrehajtását." A most 76 esztendős Zsédely Sándor és felesége, Jolán néni élénken emlékeznek a 1963. márciusi napokra.

– A legtöbben Kónyba kerültek, de volt, akit Bezin fogadtak be, másokat Téten helyeztek el – elevenítette fel emlékeit Sándor bácsi. – Nem volt persze előzmények nélküli az ár, számítottunk rá, figyeltük az úgynevezett hídkövet. Tudtuk, ha az víz alá kerül, a házaink is elúsznak. Próbáltunk védekezni, építettük, erősítettük a nyúlgátat, de hiába. Az utcákon csak úgy hömpölygött keresztül a víz, félelmetes volt. Csónakkal lehetett a faluban közlekedni.

A kitelepítési terv persze tartalmazta a jószág kimentését is. Szintén Török Sándortól tudjuk: „Drámai pillanatok. Folyik az emberek és állatok elszállítása Kóny község területére."

Zsédely Sándorné Jolán néni kicsi lányával érkezett Kónyba.
– Szervezett volt a mentés, úgy emlékszem. A járási tanács intézett mindent. A kónyi iskolában, óvodában kaptunk szállást. Főleg a gyerekek és az öregek mentek, akik itthon nem sokat tudtak volna tenni. Az állatokat családoknál helyezték el – idézte meg a menekülés napjait Jolán néni.

Török Sándor erről is ír krónikájában: „Érző emberek közé sodorta a sors a szerencsétlen, földönfutóvá tett népet. Késő éjjel Kóny egész lakossága, asszonyok és gyerekek az utcán álltak. Az állatokat a kijelölt istállókba vezették. Napokon keresztül gondozták és etették a sajátjukból."

– Mi matracokat kaptunk és plédeket. A kónyiak elláttak bennünket mindennel. Annyi ételt ritkán látni együtt. Nagyon kedvesek, vendégszeretőek voltak. Majdnem három hétig voltunk ott – jegyezte meg Jolán néni. Sándor bácsi hozzátette: amilyen gyorsan érkezett az ár, olyan lassan vonult el.

– Hideg volt nagyon, a víz is befagyott. A férfiak jórészt itthon maradtak, hogy legalább a házra vigyázzanak. Egy-egy fél napra elmentünk, megnéztük a családot, aztán jöttünk haza. Az épületek károsodtak: átvizesedtek, átáztak a falak. Nagyon hosszú időnek tűnt, amíg visszatérhetett a család. Rendet tettünk, amit kellett, megjavítottuk – fogalmazott Sándor bácsi.

 Fél évszázada az árvízről a Kisalföld is rendszeresen beszámolt, címoldalán. Gondok voltak a Rábán is, a jeges víz akadályozta az ár levonulását. 1963. március 15-én arról ír a lap, hogy a lakosság költöztetésében több száz jármű vesz részt. Magyar és szovjet katonák, munkásőrök, rendőrök segítették a mentést. Kónyban, Enesén, Bezin és Győrsövényházon helyezték el a kitelepítetteket. A kisbaboti helyzetről így írt a Kisalföld: a belvíz a mellékutcában lévő tanácsházát elsőnek öntötte el. A székhelyet áttették, de ott sem voltak biztonságban. Végül a tanácsi dolgozók is elhagyták a falut. Március 19-én a lap munkatársa motorcsónakkal járta be az elnéptelenedett községet. A település szélső házánál 170 centiméteres volt a víz, de néhol 2–2,5 méteres ár is hömpölygött. Március 20-án kezdték meg a fertőtlenítést. A kitelepített családok már engedélyt kaptak, hogy napközben szétnézzenek portáikon. Néhány nap múlva aztán valamennyien visszaköltözhettek otthonaikba. 
 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A város jelenleg nem tervezi ingatlanjai eladását

A kapuvári rendőrök beszámolója, a városházi ügyfélfogadás megtárgyalása is napirenden volt a kapuvári képviselő-testület legutóbbi ülésén. Tovább olvasom