Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Őszi hangulatban a nemzeti park

A Hanság védett területein búcsúzkodnak a vonuló madárfajok, s megjelennek az ősz jellegzetes növényei. Láttak erre a nyáron uhut, gyöngybaglyot és már fiatal hódokat is.
Uhu
Megannyi csalhatatlan, apró jel figyelmeztet az ősz közeledtére a Hanságban. Hosszabbodnak az éjszakák, páradúsabbak a reggelek, nem szól már a harsogó haris, és a levelibékák is egyre lejjebb húzódnak a fák lombkoronáiból. Új időszámítás figyelhető meg a lápi világban: a vadvizeken még pompázik néhány vízinövény, de a vízfelületet gyönyörű rozsdabarnára festi a vidrakeserűfű. Nagy László, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetőre kalauzolt bennünket a dél-hansági védett területeken.

Az ökológiai folyosó megállója

Gyurgyalag
– Elbúcsúzott már a tündérfátyol, szirmait a tündérrózsákkal együtt összezárta – mutatja be őszi „kedvesét", a hansági tájat kísérőnk. – Megváltozott a hangulat, virágzik a réti őszirózsa, úton-útfélen jelzi az őszi időszámítást. Látható a kányabangita piros, a kutyabenge pedig fekete bogyóival, lógnak a vadkomló termésfüzérei, a király-tavi égerest liánszerűen fonják be a kenderkefű sárgás-lilás virágai is. Az itt költő nyári ludak több százas állománya lassan-lassan átvedlik, és a madarak másról „beszélnek", mint amikor fiókáikat nevelték. Színesednek a falevelek, köd üli meg a tájat, napról napra más fajok jönnek és mennek tovább. Nemzeti parkunk a Soproni-hegységtől a Hanságon át a Szigetközig ökológiai folyosót alkot, megállóhelyül szolgál a vonulóknak. Egy részük éjjel, más részük nappal indul útnak. Azok a fajok, amelyek táplálékai a ragadozóknak, inkább éjjel utaznak, nappal energiát vesznek fel, és kevésbé károsul az állomány. Gólyáink augusztus 20-a után útra keltek, de érdekesség, hogy nemrégiben az osli gólyapár még párosodott. Nem tudjuk pontosan, hogy ennek mi is az oka, talán megpecsételik szövetségüket, hogy jövőre is együtt jönnek vissza.

Virgonckodó hódok, lusta bivalyok

Rétisas
– Területünkön még virgonckodnak a hódok, fiatal példányaikat is megfigyeltük már. Ez azt jelenti, hogy a négy évvel ezelőtti telepítésük után alkalmazkodtak az itteni körülményekhez, bevették a területet, várakat építettek, átvészelték a teleket és szaporodnak. A lápréteken kint vannak még gulyáink, a bivalyok és a szürke marhák. A bivalyok most ellenek, érdekes és csodálatos látvány, ahogy borjaikat féltőn vigyázzák a tehenek. Őket Szent Mihálykor hajtjuk téli szállásukra, a szürkék jobban bírják a hideg időszakot, tavaly például december 10-ig maradhattak. Az elmúlt hetekben az egyik legszínpompásabb költő madarunk, a gyurgyalag csapatai még itt hangoskodtak, de a héten már ők is továbbálltak. Az élővilágra természetesen hatással vannak a környezeti változások, a rapszodikus csapadékeloszlás, amihez a fajok lassabban alkalmazkodnak, eltolódik a vegetációs időszak. Megfigyelhető nemzeti parkunkban is, hogy később érkeznek a madarak, hosszabban tartózkodnak itt.

Megszerettetni, megtartani

– Egyre több iskolás csoportot fogadunk a területen. Fontos, hogy megismertessük a természetet, mert félteni, megvédeni valamit csak akkor tudunk, ha ismerjük is és eleget teszünk a természetvédelem jelszavának: megismertetni, megszerettetni, megtartani.
A természet, a nemzeti park még annak is tartogat meglepetéseket és új csodákat, aki szinte minden rezdülését, négyzetcentiméterét ismeri, mint például Nagy László. Idén nyáron is találkozott ritkaságokkal.

Hód
– A nemzeti parkban újra otthonra talált az Európában is ritkaságnak számító uhu, és sikeres költése volt a rétisasnak is, mely ötven évig nem is volt jelen. A Madárvártán még költésben van a nagyon ritka, fokozottan védett gyöngybagoly, két család is megtelepedett. A múlt héten, vonulás idején, a bivalygulya szomszédságában napokon át figyelhettük a kígyászölyvet és bizonyítottan költ színpompás ragadozó madarunk, a darázsölyv is. Az odúlakók közül jelen van a fekete harkály, a zöld küllő, a kisfakopáncs, a nyaktekercs. A láprétek egyes fáin költ a kisőrgébics, ami ma már veszélyeztetett faj, országosan is ritka. A Répce menti területeken megfigyeltük a szalakótát, a növényvilágra pedig jó hatással lévén a tavaszi, viszonylag bővebb csapadék a réteken a szibériai nőszirom, a buglyos szegfű, a pézsmahagyma, a mocsári kosbor, a hússzínű ujjas kosbor és az őszi vérfű állománya teljesedett ki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra benyújtják a milliárdos „Vilmos-pályázatot

E heti ülésén a csornai képviselő-testület többek között döntött a folyékonyhulladék-szállítás… Tovább olvasom