Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Összevesztek Hany Istókon

Kapuvár–Csorna - Kapuvár hagyományőrző táncosai és nyugdíjasai nem értik, miért dolgozhatta fel a Hany Istók-mondakört a csornai néptánciskola, holott véleményük szerint erre csak a mondabéli fiú városa, Kapuvár az illetékes.
A kapuvári nyugdíjasklub képviselői, Tarsoly Attiláné és Kiss Vámosi Andrásné levélben fordultak lapunkhoz, melyben kifogásolják, hogy a csornai néptánciskola adta elő a Hany Istók-történetet. Véleményük szerint maga a mondakör Kapuvárhoz tartozik. A nyugdíjasok úgy vélik: „Csornának pedig semmi köze Hany Istókhoz."

A történet még 1962-be nyúlik vissza, amikor az akkori néptáncosok Tarsoly Attila vezetésével feldolgozták a történetet. A következő, hasonló táncjátékot 1999-ben a Hanság Néptáncegyüttes kezdte el szervezni, majd négy művészeti csoport: az említett tánckar, a Haydn Vegyeskar, a nyugdíjasklub és a lóbarátok köre adta elő a művet 2006-ban, a néptáncegyüttes hetvenöt éves jubileumán. – Az ezt követő előadásra támogatást kértünk az önkormányzattól, ám forráshiányra hivatkozva kérésünket elutasították – mondta Koloszár Jánosné, a Hanság Néptáncegyüttes vezetője. Hozzátette: augusztusban úgy hallotta, hogy a csornai Pántlika, a Kapuvár Néptáncegyüttes és néhány győri táncos profi zenekarral fogja előadni a Hany Istók-táncszínházat. Koloszár Jánosné kijelentette, természetesen joga van a szomszéd város táncosainak is előadni a Hany Istókot, de úgy véli, ha negyven évig senki nem gondolt a mű feldolgozására, miért kell fél éven belül azt kétszer bemutatni.

A Hanság Néptáncegyüttes vezetője – bár egyeztetett Lengyel Sándorral, a táncjáték rendezőjével – etikátlannak tartja a mű kapuváriakat követő gyors ismétlését. – Mi, kapuváriak miért nem becsüljük jobban négy évtizedre visszanyúló hagyományainkat, miért adjuk át másik városnak, ha ez a mi táncunk, a mi csoportjaink, a mi viseletünk, a mi lakodalmasunk? – tette fel a kérdést Koloszár Jánosné.

– Tisztelem a kapuváriak lokálpatriotizmusát, ám hangsúlyozom, hogy a Hany Istók-táncjáték esetében szó sincs lopásról – mondta Lengyel Sándor, a csornai Pántlika vezetője. Hozzátette: a történetet több forrásból (Faragó Sándor: Hany Istók; Koloszárné Fábián Magdolna: Gyöngyösbokrétától a Hanságig; Tőke Péter: Hany Istók; Németh Imre egykori kapuvári népművelő verses feldolgozásai), valamint az egykori szereplők elbeszéléseiből jól ismeri. – Megítélésem szerint egy színpadra kínálkozó legenda – melynek eseményeit minden elbeszélő másképp ismeri – az ország bármely művészegyüttese számára lehetőséget biztosít a színpadra állításra.

Jókai Mór Névtelen vár című regényében felhasználta a kapuvári mondát, jövő februárban pedig a fővárosi Bartók Színház Győrött mutatja be Hany Istók című színművét – mondta a Pántlika vezetője. Véleménye szerint feldolgozásuk merőben más volt, mint a fent említett 1962-es vagy a 2006-os előadás. Lengyel Sándor kijelentette: a Pántlika sajátos eszközökkel, kizárólag a tánc nyelvén mutatta be a történetet. Hangsúlyozta, a színpadon fellépő szereplők megválogatásához pedig joga van. Végezetül megjegyezte, a bemutató mind Csornán, mind Kapuváron a táncosok és nézők körében sikert aratott, öregbíti a kapuvári monda hírnevét az esetleges későbbi fellépések alkalmával is.

Hámori György kapuvári polgármester a témával kapcsolatban kijelentette, tudomása szerint a Hany Istók-történet nincs a város által levédve és a helyi önkormányzat semmilyen támogatást nem adott a mű feldolgozásához egy csoportnak sem.


Turbók Attila
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Születésnapot ünnepeltek a csornai önkéntes tűzoltók

Csorna - Megalapításának 125. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a Csornai Önkéntes Tűzoltó… Tovább olvasom